Itthon hvg.hu 2012. augusztus. 29. 17:59

Kallódó hamvak nyomába szegődik a KIM

Törvénytervezetet készített a temetkezések körül tapasztalható anomáliák kiküszöbölésére a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium. E szerint a jövőben is haza lehetne ugyan vinni a hamvakat tartalmazó urnákat, de dokumentálni kellene, hová kerülnek. A temetkezési vállalkozásokat kitiltanák a kórházak 500 méteres körzetéből, és megpróbálják azt is elérni, hogy ne szállítsák fölöslegesen messzire az elhunytakat.

„Mivel egyre gyakoribb, hogy a hozzátartozók anyagi megfontolásból viszik haza az elhunyt hamvait, a szabályozás a jelenlegi gyakorlathoz képest némileg szigorodik” – indokolja a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) szerdán nyilvánosságra hozott törvénymódosító tervezete, miért kell hozzányúlni a temetkezést szabályozó törvényekhez.

A tervezet szerzői valószínűleg még az előtt a múlt heti eset előtt elkezdtek gondolkodni a szigorításon, amikor balatoni fürdőzők egy emberi hamvakat tartalmazó urnára bukkantak volna siófoki strand vízében, ám ez az eset is jelzi, hogy rendezni kell a hamvak elhelyezését. A Budapesti Temetkezési Intézet Zrt. korábbi közlése szerint csak a fővárosban évente 1200-an viszik haza temetés helyett elhunyt rokonaik hamvait.

A KIM tervezete szerint a jövőben az urnát csak akkor lehetne hazavinni, ha az elhunyt ezt a végrendeletében kifejezetten kérte, vagy a temetésre kötelezett hozzátartozók közjegyző előtt nyilatkoznak arról, hogy a döntéssel egyetértenek. A nyilatkozatban a kormány tervei szerint meg kellene jelölni, hogy hol helyezik el az urnát, illetve szétszórják-e a hamvakat. A nyilatkozatokat a krematóriumoknak kellene megőrizni, így elvileg minden urnáról tudni lehetne, hogy hol kinél van.

Hamvak szórása egy budapesti temetésen
Fazekas István

A módosítás lehetőséget biztosítana arra is, hogy az elhunytakat a hamvasztóban, vagy pedig a haldoklóknak fenntartott hospice intézményben ravatalozzák fel. Az indoklás szerint Európában elterjedt gyakorlat, hogy a hozzátartozók közvetlenül a hamvasztás előtt búcsúztatják az elhunytat, így ennek feltételeit itthon is célszerű biztosítani. Az alapvető jogok biztosának észrevételei alapján a tervezet lehetőséget biztosítana arra is, hogy a hozzátartozók a terhesség 24. hete előtt meghalt magzatokat is eltemettethessék.

A törvényjavaslat változtatna a temetkezési vállalkozások szabályozásán is. Többek közt megállítaná azt a ma elterjedt gyakorlatot, hogy az úgynevezett temetésfelvételi irodák közvetlenül a kórházak mellett működnek: a jövőben csak 500 méternél távolabb lehetne ilyen tevékenységet végezni. Az előterjesztés „a szakmai színvonal emelése érdekében” előírná azt is, hogy a temetkezési vállalkozásoknak legalább négy fizikai dolgozót kell alkalmazniuk, valószínűleg azért, hogy a koporsók mozgatása méltó módon legyen megoldva.

Az új szabályozás szerint kötelezővé válna, hogy a temetkezési vállalkozások minden krematórium díjszabásáról tájékoztassák a hozzátartozókat, nem csak annak ajánlatáról, amellyel szerződésben állnak. Hasonlóképpen a krematóriumoknak kötelező lenne minden temetkezési vállalkozás számára azonos díjakat felszámítani. Az indoklás szerint a módosítás kegyeleti szempontból is szükséges, mert megszüntetheti azt a gyakorlatot, hogy az elhunytat hamvasztás céljából indokolatlanul messzire szállítsák.

Hirdetés
hvg360 Ballai Vince 2024. december. 23. 17:30

150 millió légy egy csapásra – indul az első hazai lárvagyár, amelyről Áder János is szuperlatívuszokban beszél

Euró tízmillókból épült fel Magyarország első lárvafarmja, ahol légylárvák milliárdjainak segítségével állítanak elő prémium minőségű fehérjét szerves melléktermékekből. Ki fogja felvásárolni tonnaszám a lárvákat? Mitől fenntarthatóbb a rovarfehérje a hagyományosnál? Mit keres egy híresen rovarfób ország exállamfője a lárvagyár átadóján? Egyáltalán, hogyan hizlalják a takarmánylárvát? Ez a gyáravatás más volt, mint a többi.