A törvényhozási szezon szeptember 30-án indul, várhatóan Orbán Viktor napirend előtti felszólalásával, amelyben a miniszterelnök a „gazdasági semlegességről” szőtt terveit ismételheti meg. Az Országgyűlés őszi ülésszakában amúgy mindössze 18 ülésnappal terveznek, és már december elején kezdődne a téli szünet.
A törvényjavaslat beterjesztői szerint a kínai alkalmazás nemzetbiztonsági kockázatot jelent az Egyesült Államok számára.
A testület négy éve igazat adott egy panaszosnak, és törvénymódosításra kötelezte az országgyűlést. A törvényhozók ezt nem tették meg, ami miatt egy állampolgár újabb panaszt tett, de az Ab most megvonta a vállát: nem tud mit tenni, ezért nem foglalkozik az üggyel.
A jogszabály ellenben biztosítja a kormány működését legkésőbb február elejéig.
A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.
Hosszú órákig vitatkozohatnak a képviselők kedden a 2024-es költségvetésről, de előtte még szavaznak többek között az építményi jogról, a háztartási kutak engedélyezésének eltörléséről, vagy épp a vendégmunkásokra vonatkozó új szabályokról.
Tilos lesz az abortusz a 12. hét után Észak-Karolinában, miután a republikánus törvényhozók felülbírálták a demokrata kormányzó vétóját.
Schadl György hónapokon át úgy volt a végrehajtói kar elnöke, hogy közben letartóztatásban van és vádat emeltek ellene korrupció vádja miatt.
Pedig a nem kifogásolt részt európai uniós kötelezettségként sürgősen el kellene újra fogadni.
Egy friss kormányhatározat szerint az Igazságügyi Palotát kell alkalmassá tenni a parlamenti munkára.
Orbán Viktor nem mond le, mert nem ő a felelős a rekordmagas inflációért, hanem a brüsszeli szankciók – ez is kiderült a parlament tavaszi ülésszakának hétfői nyitónapján, ahol a miniszterelnök sokat beszélt a háborúról, az inflációról, gazdaságpolitikáról és az akkugyárakról is. Elárulta még, hogy a törvények rá is vonatkoznak, azt is, hogy mit tart rémhírterjesztésnek, és azt is, mikor szüntetik meg az árstopokat. Az ellenzék még latinul is igyekezett számon kérni Orbánt, a kormánypártiak dollárbaloldalaztak, a hvg.hu pedig percről percre tudósított mindenről.
Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.