Egy politikai uborkaszezonnak nem nevezhető nyár után, szeptember 30-án kezdődik az Országgyűlés őszi ülésszaka, amelynek egyelőre a legnagyobb durranásának a jövő évi, a kormányzati politikai szótár szerint „békeköltségvetés” – szokatlan és logikátlan módon az amerikai elnökválasztáshoz igazított – benyújtása és elfogadása ígérkezik. 

Rendhagyó módon – az árvízhelyzet miatt – ezúttal az ülésszak előtt elmaradt a Fidesz–KDNP frakcióülése, így politikailag felkészületlenebb lehet a kormánypárti többség, de talán emiatt is kímélő menetrendet állítottak össze nekik. A munkarendről döntő házbizottság pénteki ülésére készült és a HVG-hez eljutott előterjesztés szerint 

csupán 18 ülésnappal terveznek az őszi ülésszakban, és már december 2-án véget is érne a törvényhozás munkája, kezdődne a téli szünet. 

Sok gombnyomogatásra amúgy nincs is politikai igény, hiszen a továbbra is érvényben lévő háborús veszélyhelyzet miatt a kormány lényegében bármiről dönthet saját hatáskörben, rendeleti úton. A költségvetést azonban például muszáj törvénnyel kihirdetni, még ha utána kormányrendeletekkel teljesen át is írják a gyakorlat szerint. 

Az őszi ülésszak a pénteki házbizottsági ülésre készített tervezet szerint tehát hétfőn 13 órakor kezdődik napirend előtti felszólalásokkal. A sort általában minden ülésszak kezdetén Orbán Viktor nyitja. Várhatóan most sem lesz ez másként, így a miniszterelnök a parlamentben is ismertetheti a már vázolt Nagy Tervet a gazdaságról: 

Hétfőn megemlékeznek a képviselők a helyi önkormányzatok napjáról is, amelynek rossz szájízt ad, hogy a polgármesterek egy része a kormányzati cáfolatok ellenére éppen attól fél, hogy az Orbán-kabinet a helyi iparűzési adó rendszerének átalakítására, a saját önkormányzati forrás trükkös elvonására és központi, a pártpolitikai szempontokat sem nélkülöző újraelosztására készül. 

A szezonnyitó ülésen teszi le képviselői esküjét Hidvéghi Balázs (Fidesz), aki eddig EP-képviselő volt, de nem indították újra. Mivel EP-képviselő lett viszont Győrffy Balázs, az ő országgyűlési képviselői helyére ugrik be Hidvéghi. A sors fintora, hogy időközben már Győrffy sem EP-képviselő, mivel egy nőverésbe torkollt nyári veszekedés miatt lemondott. 

Téma lesz még a tavaly 81 milliárd forintnyi „nemzetpolitikai célú” támogatást átfolyató Bethlen Gábor Alap beszámolója, valamint a június 9-i választásokról szóló anyag. Ez érinti a választókerületek határaival kapcsolatos mulasztásos jogértést – emiatt már 2022-ben sem érvényesült az egyenlő választójog elve. Most viszont máshol is hozzányúlhat a kétharmados többség a rendszerhez, hogy magának kedvezzen: 

Hétfőn interpellációk és azonnali kérdések is elhangzanak, érdemi határozathozatal viszont csak Csárdi Antal (LMP) – részleteiben egyelőre nem ismert – mentelmi ügyében várható. Emellett nemzetközi szerződésekkel kapcsolatos határozati javaslatok általános vitáját tartják meg például a Mongóliával kötött légi közlekedési megállapodásról.

A jövő héten lesz még plenáris ülés, méghozzá kedden, ezen már izgalmasabb témák szerepelnek majd a HVG-hez eljutott és a pénteki házbizottsági ülésen véglegesítendő tervezet szerint. A reggel 9-kor kezdődő ülésen újabb nemzetközi megállapodások általános vitája lesz, utána megkezdik a képviselők egy sor, e hét kedden benyújtott, friss törvényjavaslat vitáját is.  

Ezek egyike a honvédelmi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslat, amely az Alaptörvény legutóbbi, júniusi átírásához kapcsolódó részletszabályokat tartalmazó sarkalatos törvény, és rendelkezik például „a külföldi fegyveres erők magyarországi vagy Magyarország területéről kiinduló alkalmazásáról és magyarországi állomásozásáról”.

Kedden tartja a törvényhozás a pénzügyi közvetítőrendszert érintő törvények módosításáról szóló javaslat, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló módosító és az atomenergia-törvényt átíró előterjesztés általános vitáját. Téma lesz még az a javaslat is, hogy jelöljék ki a Magyar Tudomány Évét, és mindjárt két évre, 2025-re és 2026-ra is. 

A következő hétre csak egyetlen ülésnapot tűztek ki, október 7-ére, amikor a tervek szerint határozathozatalok nem lesznek, csak klasszikus politikai vita. Októberben az őszi ülésszak munkarendjére tett javaslat szerint még 4 ülésnap (október 21., 22., 24., 25.) lesz, novemberben 10 (november 4., 5., 6., 7., 11., 25., 26., 27., 28., 29.), végül decemberben egy (december 2.), és ezzel véget is ér az őszi ülésszak. 

Jelenleg nem ismerünk még egy sor olyan törvényjavaslatot, amit a tervek szerint az őszi ülésszakban nyújtanak be és fogadnak el. Ezek közé tartozik a sajtóban megjelenő háborús propagandát büntető törvényjavaslat is, amit – mint a HVG kérdésére a legutóbbi kormányinfón kiderült – a kormány stratégiai kabinetje már tárgyalt, ám visszadobott, Gulyás Gergely azonban nem árulta el, mi volt vele a baj.