2012. augusztus. 29. 18:35 MTI Utolsó frissítés: 2012. augusztus. 29. 18:25 Itthon

Nem a Jobbikkal akarja felmenőjük sírját felújíttatni Vámossy családja

Vámossy Tibornak, az 1921-es burgenlandi harcokban részt vevő egyetemista felkelőnek a leszármazottai nem a Jobbikkal akarják felmenőjük sírját felújíttatni - közölte Fogarasi Katalin, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság főtitkára szerdán az MTI-vel.

A szervezet főtitkára elmondta, hogy a bizottság a sírt 2004-ben védetté nyilvánította, de felújításra szorul. Vámossy Tibor végső nyugvóhelyét, amely így a nemzeti sírkert részévé vált, kizárólag a bizottság hozathatja rendbe, erről szeptember 12-i ülésükön döntenek - tette hozzá. Fogarasi Katalin beszámolt arról: a Jobbik nevében Novák Előd, a párt alelnöke kereste meg őket azzal a szándékkal, hogy a sírt szeretnék felújítani, ehhez kérték a testület segítségét. A család szerdán közölte velük - mondta a főtitkár -, hogy nem kívánnak a Jobbikkal együttműködni a sír felújításában.

Hozzátette: a család úgy tájékoztatta, Vámossy Tibor nem volt a Rongyos Gárda tagja, "egyetemistaként és hazafiként" harcolt Nyugat-Magyarországon azért, hogy Burgenland Magyarország része maradjon. Novák Előd kedden a Vámossy Tibor sírjánál, a Farkasréti temetőben tartott koszorúzáson arról beszélt, hogy szeretnék felújítani a síremléket, és tájékoztató feliratot, valamint egy történelmi visszatekintő írást szeretnének rajta elhelyezni.

Az 1919 áprilisában alakult, Prónay Pál és Héjjas Iván vezette Rongyos Gárda elnevezésű fegyveres csoport egyebek között vissza akarta szerezni a trianoni békeszerződés miatt elvesztett területek egy részét.    

A nyugat-magyarországi felkelés 1921. augusztus 28-tól október 13-ig tartott a mai Burgenland és Magyarország nyugati területén. Előzménye az volt, hogy a trianoni békeszerződésekben Ausztriának ítélték Nyugat-Magyarországot, beleértve Sopront és környékét is. Magyarországon felkelőcsoportok szerveződtek, és felvették a harcot a bevonuló osztrák csendőrökkel. A felkelés után sikerült elérni, hogy Sopron és környéke népszavazás útján dönthessen hovatartozásáról.

Hirdetés
Kult Sztupa Melitta Boglárka 2025. január. 08. 19:48

„Varázslatos, de nehéz is látni, hogy valaki, akit már ennyire szeretsz, rohan be sírva az erdőbe, te meg ott vagy kamerával a kezedben”

Felépülő függőkről szól Miklós Ádám negyedik, egész estés dokumentumfilmje, a Varsói Nemzetközi Filmfesztiválon a zsűri különdíját elnyerő Mélypont érzés. A filmben megismerhetjük Borókát, a nehéz családi háttérrel rendelkező gimnazista lányt és Szilvesztert, a fiatal, szexualitásával küzdő férfit, akik a budapesti Megálló Csoport Alapítvány foglalkozásain vesznek részt. A Megálló reintegrációs közösségi házában olyan innovatív módszereket alkalmaznak terápiás céllal, mint amilyen például a sziklamászás. Erről is kérdeztük a film alkotóját, de szóba kerültek még a dokumentumfilmezés etikai dilemmái, a filmesek felelőssége, a függőség társadalmi megbélyegzettsége, valamint a mentális egészségünkkel való törődés jelentősége.