Navracsics Tibor szerint a nemzeti elsorvadás első lépése az, ha elveszítjük a kapcsolatunkat a külvilággal.
A magyarság nem létezhet elszigetelten, egymagában Európa közepén - mondta a kormányfő helyettese a Balassi Intézet éves hungarológiai konferenciáján hétfőn a fővárosban.
Navracsics Tibor kiemelte: a hungarológia nem öncél, hanem a párbeszéd rendkívül fontos eszköze. A nemzeti elsorvadás első lépése az lehet, ha elveszítjük kapcsolatunkat a külvilággal - fogalmazott a politikus. A hungarológiának ebben van óriási szerepe - állapította meg, hozzátéve: az a tevékenység, amit a vendégoktatók, lektorok végeznek, teszi lehetővé, hogy Magyarország érthetővé váljon külföldön.
Ugyanakkor az is fontos, hogy "értsenek minket", de ne csak nyelvi értelemben - mutatott rá Navracsics Tibor, hozzátéve: mindennel foglalkozni kell ami magyar, az élet minden szegmensével, és meg kell ismertetni, meg kell szerettetni a magyarság eredményeit a külföldi közvéleménnyel. A hungarológiát bővíteni kell oly módon, hogy azok is megérthessék a Magyarországon korábban és ma zajló folyamatokat, történelmünket, akik nem beszélik a magyar nyelvet - fejtette ki. "Értsék meg a mi interpretációnkat is, és ez nem csak nyelvtudás kérdése" - mondta.
Navracsics Tibor kitért arra, hogy olyan Magyarországról szóló könyv megjelentetését tervezik, amely meggyőződésük szerint a külföldi, magyarul nem beszélők számára is közelebb hozza az országot. Kiemelte, hogy egy kilencvenéves tudomány művelőinek éves összejövetele kezdődik meg. Azt mondta: nem véletlen az 1922-es születési dátum, amely pontosan jelzi a Trianon utáni "lassan ocsúdó magyar szellemi közélet" legfontosabb következtéseit. Felismerték, lehet, hogy amit magunkról tartottunk korábban, azt nem sikerült elmondani, közvetíteni a külföldnek - vélekedett.
Felidézve a külföldi magyar intézetek létrehozásáról szóló törvényt, azt mondta: a cél nem csak az volt, hogy kultúrembereket neveljenek, hanem az is, hogy szakmájukhoz európai szinten értő, nyelveket beszélő szakembereket képezzenek.
Hatos Pál, az intézet vezetője kiemelte: a vendégoktatói találkozót minden esztendőben a tanév kezdete előtt rendezik. Jelezte: több mint másfél tucat országból érkeztek lektorok, vendégoktatók a magyar fővárosba, akik szakmai tapasztalataikat osztják meg a hétfőn és kedden zajló tanácskozáson.
Hozzátette: egy kultúrát általában véve a nyelven, nyelvtanításon keresztül lehet megismerni. Ugyanakkor az elmúlt ötven év tömegkultúrája a nyelvi identitásokat visszaszorítani igyekszik - állapította meg, megjegyezve: kiemelt feladatuk az országkép formálásáért is felelős szervként, hogy pozitív üzeneteket közvetítsenek, biztosítsanak.
Az intézet honlapja szerint a Balassi Intézet nemzetközi tevékenységének kiemelt területe a külföldi egyetemeken működő hungarológiai – más megnevezéssel magyarságtudományi – képzések támogatása. Az intézet több mint harminc külföldi egyetemre küld Magyarországról lektorokat és vendégtanárokat, akik szemeszterenként közel 1.500 hallgatónak tartanak kurzusokat.
A vendégoktatók feladata, hogy a tantermi oktatás mellett kutatási projektekbe is bekapcsolódjanak, elősegítsék a magyar felsőoktatási intézményekkel történő kapcsolatépítést, hallgatóik magyarországi tanulmányútjait, és aktívan részt vegyenek a magyar kultúra megismertetésében, helyi kulturális programok szervezésében.
