A dokumentumot Gulyás József a TASZ (Társaság a Szabadságjogokért) jogvédő civil szervezet megkeresésére készítette el és tette közzé a Cigányvadászat-per elnevezésű blogon. A jelentés célja a politikai döntéshozók szembesítése azzal, hogy az állam milyen felelősséggel tartozik a nemzetbiztonsági szolgálatok súlyos mulasztásaira vonatkozóan. A dokumentum – mint írásában Gulyás József is hangsúlyozza – a nemzetbiztonsági szolgálatok munkáját értékelő vizsgálat tapasztalatain és államtitoknak nem minősülő információkon alapszik.

Gulyás József szerint a romagyilkosságokkal kapcsolatban az NBH „műhibák” sorozatát vétette, több szakmai és vezetői szinten is hibáztak a Nemzetbiztonsági Hivatal (ma Alkotmányvédelmi Hivatal) részéről. Ilyen volt például az, hogy az egyik vádlott, Csontos István adott információkat a Katonai Biztonsági Hivatalnak (KBH), ám ezeket a KBH visszatartotta és az NBH-nak sem továbbította. Az első halálos támadás előtt fél évvel már értesültek a titkosszolgálatok arról, hogy az ügy egyik jelenlegi vádlottja, Kiss István társaival fegyvereket akar szerezni. Ezt az információt azonban nem ellenőrizték, mert azt nem találták elég konkrétnak, s úgy vélekedtek, hogy az inkább következtetéseken, feltételezéseken alapul. Később viszont kiderült, hogy nem egyetlen információ jutott el a titkosszolgálat embereihez. Amennyiben pedig ezeket az értesüléseket alaposan ellenőrzik, esetleg megakadályozható lett volna, hogy halálos áldozatokat követelő támadásokat hajtsanak végre. Az első ilyen eset a fegyverszerzési tervekről szóló hírek után fél ével történt Nagycsécsen.

Az NBH rendelkezett ugyan a megfelelő törvényi felhatalmazással, szervezeti-technikai feltételekkel, és költségvetési forrásokkal, mégsem volt képes a tőle elvárható gondossággal, alapossággal ellátni feladatát – írja Gulyás József. A volt képviselő emiatt pedig arra a következtetésre jutott, hogy a magyar állam alkotmányos mulasztást követett el, mert nem tudta állampolgárai számára garantálni alapvető jogaik védelmét. Így az áldozatok és hozzátartozóiknak esetleges kártérítési igényével szemben az államnak kell helyt állnia. Gulyás hangsúlyozza, itt az ideje, hogy ezen a téren is történjen valami. „A sértettek ugyanis nem egyszerűen a trauma feldolgozásához elengedhetetlenül szükséges mentális segítséget nem kapták meg, hanem a támadások óta azzal is szembe kell nézniük, hogy korábbi életlehetőségeik is végletesen beszűkültek.” A romagyilkosságok ügyének tárgyalása egyébként tavaly márciusban kezdődött a Pest Megyei Bíróságon.