Vallomások szólhatnak a Seres-gyilkossággal kapcsolatban augusztus 14-én elfogott és bűnrészességgel meggyanúsított B. László ellen, ügyvédje, Danyi Csaba szeint. A jogi képviselő a rendőrségen történt meghallgatás után úgy vélekedett a hvg.hu-nak,  hogy a rendőrök által eléjük tártak alapján neki az a benyomása, más bizonyíték nincs ügyfele ellen. Danyi Csaba ezt fenntartotta a B. László előzetes letartóztatásának elrendeléséről szóló tárgyalás után is, mint mondta, a bírónő előtt elhangzottak alapján még azt is elképzelhetőnek tartja, hogy nem több, hanem csupán egy vallomásról van szó.

A Nemzeti Nyomozó Iroda augusztus 14-én közleményben tudatta, hogy elfogták az 1999-ben történt gyilkosság egyik gyanusítottját, B. Lászlót, aki a helyszínre vitte a gyilkost, emiatt bűnsegédként gyanúsítják. B. Lászlóról annyit tudni, hogy három gyermekes családapa, büntetlen előéletű. Korábban cselgáncsozott, most vállalkozóként dolgozik, cégével portaszolgálatot ad.

„A bíró szökés, elrejtőzés, valamint az eljárás meghiúsításának veszélye miatt, különös tekintettel az ügy jelentős súlyára a bíróság harminc napra elrendelte ügyfelem előzetes letartóztatását” – közölte az ügyvéd. Ismert, B. Lászlót a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) munkatársai azzal gyanúsítják, hogy 1999. április 12-én ő vitte Tahitótfaluba – motorral – azt a személyt, aki egy AK gépfegyverből lelőtte Seres Zoltánt és az autóban vele utazók egyikét. „Természetesen fellebbezünk a döntés ellen” – mondta Danyi Csaba a hvg.hu-nak.

Vallomás konkrétumok nélkül?

Megjegyezte, nehéz volt védekezniük, mert a gyanúsítás csak általánosságokon alapszik, így nem esik szó benne a motorról sem. „A rendőrök arra voltak kíváncsiak, hogy ügyfelem ismeri-e Portik Tamást és azt a Radics Attilát, aki valószínűleg leadta a lövéseket Seres Zoltánra. A Radír becenevű Radics egyébként 2002-ben eltűnt, azóta nem tudni róla. A tárgyaláson a bírónő arra volt kíváncsi, hogy B. László kiket ismer az éjszakai életből. Több nevet is felsorolt, azonban ezek között Portik Tamásé nem szerepelt.”

B. Lászlót visszaviszik a rendőrségi fogdába

Túry Gergely

Danyi Csaba szerint a rendőrök valakivel megpróbálnak alkudozni, és ez az illető emiatt vallott B. Lászlóra. Ez a bizonyos "daloló ember" – a védő szerint – biztosan nem lehet a sajtóértesülésekben említett Csocsó becenevű férfi, aki állítólag a motorját a gyilkosság elkövetéséhez odaadta. A rendőrök ugyanis céloztak arra, hogy a vallomás még visszavonható, "Csocsó" esetében viszont ez lehetetlen, hiszen a férfi meghalt, idén júniusban fejbe lőtte magát. A vallomást tevő kilétéről egyelőre az ügyvéd is találgat. Szerinte olyan emberről van szó, aki "volt fent is az éjszakai életben most azonban elég lentre került".

Az ügyvéd megjegyezte azt is, hogy az üggyel kapcsolatban több olyan értesülés jelent meg, ami nem igaz. „Így állíthatom, hogy B. László nem tett terhelő vallomást Portik Tamásra. Azt elmondta, hogy hallott róla, de nem ismerte őt.” A hvg.hu más forrásból származó értesülései szerint a szegedi Csillagban fogva tartott és onnan felhozott Portikot próbálták meg szóra bírni B. Lászlóról. Úgy tudjuk, semmit nem mondott. B. László meggyanúsítása csak ezután következett.

Megtörik a logikai láncolat?

Danyi Csaba közölte, az iratok és a gyanúsítás alapján őket nem kapcsolják Jozef Roháchoz. Ha valóban így van, akkor ebben az esetben nem tudni, hogy mi lesz azzal a rendőri logikai láncolattal, amely szerint a bűncselekmények, így Seres Zoltán lelövése mellett, Prisztás József megölése és az Aranykéz utcai robbantás is Portik Tamás felbujtására történtek. A végrehajtó embereket pedig – a rendőrök szerint – Jozef Rohác kerítette volna, vagy mint a Fenyő-ügyben vélik, ő maga hajtotta végre a bűncselekményt.

Márpedig Rohác neve a Seres-ügyben is felbukkan. A rendőrség neki tulajdonította azt a merényletkísérletet, amelyet 1997-ben követtek el a vállalkozó ellen. Akkor Seres Zoltán azért úszta meg, mert az autójára felszerelt bomba leesett, mielőtt felrobbant volna. A merényletkísérletet egyébként akár figyelmeztetésnek is szánhatták. Az ügyben a Fővárosi Főügyészség Jozef Rohácot vádolta meg a bomba elkészítésével. Az ítélőtábla álláspontja azonban az volt, hogy nem kísérletről, hanem legfeljebb előkészületről lehet beszélni, ami – hasonlóan a robbanószerrel való visszaéléshez – öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető és már elévült.