hvg.hu: Mit szól a kecskeméti maffiaperben elítélt Radnai László állítólagos, utólag megkérdőjelezett eredetiségű vallomásához, mely szerint Fenyő János médiavállalkozó megölésére a megbízást az olajozásból az energolosokkal együtt milliárdokra szert tett Portik Tamás adta?

Doszpot Péter: Nem láttam a cikket, de ha valóban kikerült a vallomása, az nagy baj, mert megnehezíti a nyomozást. Azt viszont kíváncsian várom, hogy a Fenyő-ügyben és a többi megoldatlan gyilkossági esetben, amelyek érintettjeit ismerem, hová jutnak, fel tudják-e göngyölíteni azokat. A mi munkánkat a kilencvenes években hátráltatta, hogy ezekben az eljárásokban a nyíltan folyó nyomozások mellett titkos információgyűjtésre is szükség lett volna a szervezett bűnözés elleni szolgálat révén, de akkor ezt a segítséget nem kaptuk meg. Így a számunkra rendelkezésekre álló adatok, információk kevésnek bizonyultak ahhoz, hogy eredményesek legyenek a nyomozások. Úgy látszik, tíz év kellett ahhoz, hogy eljussanak a vélt, vagy valós elkövetőkhöz. Én akkor erre számítottam, mert egy idő után a bűnözői csoportokon belüli viszonyok megváltoznak, s ilyenkor kerülnek elő olyan vallomások és információk, amelyek elvezetnek egy-egy bűncselekmény felderítéséhez.

hvg.hu: Ha nem is volt elég bizonyíték, tudták, hogy kik lehetnek az elkövetők és a megbízók? A Fenyő-ügyben felmerült, hogy Portik Tamásnak felbujtóként köze lehet a médiacézár megöléshez?

D. P.: Több ügyben is képben voltunk, de ezekről nem szeretnék konkrétumokat említeni. A Fenyő-gyilkosságra vonatkozóan pedig hangsúlyozni szeretném, hogy az én egységem csak néhány napig dolgozott az ügyön. Utána ugyanis külön nyomozócsoport alakult, amelynek a munkájában nem vettem részt. Érdekes egyébként, hogy ők a megbízót akarták megtalálni és nem a tettest. Ez pedig nehezebb, mert az elkövetőtől könnyebb eljutni a bűncselekményt megrendelőhöz, mint fordítva. Portik esetleges szerepe nekünk nem jött elő.

Dudás Szabolcs / HVG Archív

hvg.hu: Kudarcként éli meg, hogy ezeket a nagy ügyeket nem ön és a csapata oldotta meg, hanem most látszik kibontakozni egy lehetséges megoldás?

D. P.: Természetesen ez kudarcot jelentett számomra, hiszen szerettem rendőr lenni és azon voltam, hogy a gyilkossági ügyeket felderítsük, a tetteseket kézre kerítsük. Ugyanakkor tisztában voltam azzal is, hogy ezeket a megrendelt és bérgyilkosok által végrehajtott emberöléseket leginkább az idő oldja meg, és ez engem igazolt.

hvg.hu: A kilencvenes évek leszámolásos ügyei között vannak összefüggések? Kimutatható, hogy egy csoport tagjai távolították el útjukból az ellenfeleiket?

D. P.: Nem, ez így nem derült ki. Nem is tudom, hogy fogják bizonyítani most, hogy Prisztás József lelövése, Fenyő János meggyilkolása és az Aranykéz utcai merénylet között személyi összefüggések vannak. Akkor mi nem tudtuk igazolni, hogy az olajosoknak köze van ezekhez a gyilkosságokhoz, igaz az olajszőkítés vizsgálatával nem is mi foglalkoztunk, hiszen az gazdasági bűncselekmény volt. Ahogy említettem, hogy Portik Tamás neve nem merült fel a Fenyő-ügyben esetleges megbízóként, nos, úgy a Prisztás-ügyben és az Aranykéz utcai robbantásban sem jutottunk arra, hogy köze lenne hozzájuk. Egyébként nem csak annak örültünk volna, ha a gyilkosságok megrendelőjéről képet kapunk, hanem sikert jelentett volna az is, ha a tetteseket be tudjuk azonosítani. Hozzáteszem, az ügyek közötti kapcsolatot azért sem lehetett kimutatni, mert előfordult, hogy egy nagyobb bűncselekmény végrehajtása után mások gyorsan lerendeztek egy elszámolási vitát, ami megzavarta a nyomozásokat. Őskáosz volt.

hvg.hu: A Portik Tamás „üzlettársaként” emlegetett, vesztegetéssel meggyanúsított V. László és rendőri vezetők ügye meglepte?

D. P.: V. Lászlóval kapcsolatban kíváncsian néztem, mi történhetett, de úgy gondolom, hogy akinek több tucat szórakozóhelye van, az könnyen elkövethet olyan hibát, ami miatt valamilyen eljárás indul vele szemben. Az ügy rendőri vonatkozásain pedig megdöbbentem. Ugyanakkor óvatosan fogalmaznék abban, hogy a rendőröket valóban lefizették-e. És tényleg ez a négy ember intézett el mindent? Gyilkossági nyomozóként, majd parancsnokként nem volt rálátásom a razziákra, meg tíz éve már annak, hogy leszereltem. Amennyiben valaki anno, nálunk akart volna ilyen módon elintézni valamit, akkor a hierarchia miatt, vagy minden rendőri vezetőt meg kellett volna vennie, vagy az egész nyomozócsoportot. Ha igaz, hogy a rendőri vezetőket megvesztegették, az is gond, de ha nem igaz, és így vannak meggyanúsítva, az is. Ráadásul a testület mellett más szerveket is érdemes lenne megvizsgálni, mert ha valóban van korrupciós ügy, akkor abban ők is érintettek lehetnek.

hvg.hu: Akkor arra számít, hogy a korrupciós ügynek még több gyanúsítottja lehet?

D. P.: Igen, mert az ügy így önmagában teljesen életszerűtlen. Szerintem az éjszakai élet körül kialakult egy legenda, holott a valóságban ez sokkal egyszerűbben működik. Amikor az én cégem adott szórakozóhelyeknek portaszolgálatot, a feladatunk az volt, hogy kábítószer ne kerüljön be, és hogy rend legyen. Egyébként az, hogy egy diszkóban verekedés van, szinte mindennapos. A lényeg, hogy nekem nem kellett rendőröket hívogatnom ahhoz.

hvg.hu: A rend fenntartását több helyen "portázó rendőrök" segítségével érték el. Vagy ez is csak legenda lenne?

D. P.: Ismert volt, hogy rendőrök vagy már leszerelt, volt hivatásos rendőrök portáznak diszkókban, mulatókban. Ez azért nehéz kérdés, mert egy volt rendőrnek attól, hogy már nincs a testületben, a kapcsolatai még megvannak. Ezért is tiltották az ilyen illegális munkavállalást, amikor még rendőr voltam, majd később is, például Gergényi Péter budapesti főkapitány idején. Persze ezt nem könnyű betartatni, főleg, hogy a szórakozóhelyeken is örülnek annak, ha rendőrök ügyelnek a rendre, mert ez egyfajta biztonságot jelent az emberek szemében, szívesebben szórakoznak az adott diszkóban.

hvg.hu: Ismeri V. Lászlót és Portik Tamást? Találkozott velük?

D. P.: Igen, Portikkal egy kihallgatáson, de olyan régen volt, hogy már meg nem mondom, milyen ügy miatt hívtuk be. V. Lászlóval talán kétszer találkoztam, de nem álltunk kapcsolatban. Tudtuk, hogy az éjszakában van V. László és vannak mások. Ő pedig csak saját embereivel dolgozott, ezért nem is próbáltunk munkát szerezni nála.

Dudás Szabolcs / HVG Archív

hvg.hu: Mit szól azokhoz a kritikákhoz, amelyek szerint önnek is szerepe van abban, hogy másfél évtizeddel ezelőtti ügyeket akkoriban nem sikerült forró nyomon megoldani? Felemlegetik azt is, hogy felmutatta a Fenyő-gyilkosság helyszínén a fegyvert.

D. P.: Fenyő János pisztolya akkor került elő, amikor az autót átkutattuk. A fegyver egy táskában volt, és semmi köze nem volt a gyilkossághoz, így nem hibáztam. De abban sem, hogy a néhány nap alatt, amíg mi nyomoztunk, a tettesek által használt autóra sem bukkantunk rá. Azt csak később találták meg. Nekünk akkor már újabb munkánk volt, a bolti sorozatgyilkosság elkövetőjének elfogása, amit sikerrel elvégeztünk. A kilencvenes években a súlyos, életellenes ügyek megoldását nehezítette az is, hogy mindenki rácsodálkozott a leszámolási hullámra, és hol nem volt információ, hol meg mindenki beszélt. Arra az időre visszagondolva, azt mondom, akkor jobban összezárt az alvilág. De az baromság, hogy nem akartuk megoldani az ügyet. Mi minden gyilkost el akartunk kapni. A megjegyzéseket a munkánkra mindig utólag kaptuk, és azok általánosságban arról szóltak, hogy nem oldottuk meg a jelentős életellenes ügyeket, a kritizálók megoldási javaslatokkal nem álltak elő.

hvg.hu: Ha mindent megtettek az emberöléses ügyek felderítéséért, más vagy mások bármilyen módon akadályozták-e, lassították-e azt, hogy az eljárások végére pont kerüljön?

D. P.: Soha nem kaptam olyan telefonhívásokat rendőri vezetőktől, hogy egy ügyet nem kellene megoldani. Sőt, inkább azért kerestek, de folyamatosan, hogy egy ügyben mikor fogjuk már el a tettest. Az előfordult ugyan, hogy nem volt autónk, és később értünk ki egy helyszínre, de ez sem a parancsnokok sara volt, hanem abból adódott, hogy a rendőrségi rendszer tele volt idiotizmussal.

hvg.hu: Volt gyilkossági nyomozóként minek tulajdonítja, hogy a Hajógyári-szigeten holtan talált és onnan eltűnt fiatalok elővett ügyei közül kettőben most már felmerül, hogy gyilkosság történhetett? Nem vettek észre valamit a rendőrök, vagy komoly hibát vétettek?

D. P.: Az orvos szakértői vélemények konkrétan megmondják, hogy a vizsgált esetekben a fiatalok halálát mi okozta. Ez olyan dolog, ami ma sem változhatott. Ugyanakkor egy eltűnési ügy, esetleg egy olyan haláleset, amelyben semmi nem utal az idegenkezűségre, nem biztos, hogy eljut a gyilkosságiakhoz. Minket soha nem küldtek ki eltűnésekkel kapcsolatban „tettest” keresni. Hogy most milyen új, a gyanúsításokat megalapozó bizonyítékok merültek fel, szintén kíváncsian figyelem, mint ahogyan azt is, hogy ezeket a bíróság elfogadja-e majd a bűnösség kimondásához.