Nem ért egyet a BKK az ombudsmannal
A Budapesti Közlekedési Központ (BKK) nem ért egyet azzal az ombudsmani megállapítással, hogy nem felel meg az Alkotmánybíróság által is kimondott szükségesség-arányosság követelményének és sértheti a személyi szabadsághoz fűződő jogot a BKK új jegyellenőrzési rendszere.
A BKK az MTI megkeresésére csütörtökön azt közölte: álláspontja szerint semmilyen alkotmányos jogot nem sért a leszálláskor történő jegyellenőrzés, a lépés szükséges és arányos a bliccelés okozta milliárdos károk megfékezésére. Azt írták, hogy a metróállomásokon most is alkalmazzák a leszállás utáni ellenőrzés módszerét, a felszíni járatokon pedig a BKK jelenleg nem végez egyébként ilyen típusú jegyellenőrzést.
Jelezték, hogy ha a jövőben a felszínen is bevezetnék ezt a fajta ellenőrzést, akkor az ombudsman ajánlásának megfelelően kiegészítik az üzletszabályzatot. A BKK szerint alaptalan az alapvető jogok biztosának az a félelme, hogy az utasok és a gyalogosok összekeverednének, mert a felszínen ez a fajta ellenőrzés a megállók körbekordonozása mellett történne.
Szabó Máté ombudsman közleményében azt írta, hogy a leszállás utáni jegyellenőrzés feltételeit az üzletszabályzat nem határozza meg kellő pontossággal, ami sértheti a jogbiztonság követelményét.
Az alapvető jogok biztosa felkérte a BKK vezérigazgatóját az üzletszabályzatok egységesítésére, és arra, hogy elsősorban a járműre való felszállás előtti ellenőrzést alkalmazzák. A leszállás utáni jegyellenőrzés bevezetése előtt tisztázni kell a jogszabályi hátteret, az utazóközönséget pedig megfelelően tájékoztatni kell az új jegyellenőrzési módról - írta Szabó Máté hivatala.
