Orbán Viktor nyilatkozatához, amely szerint a kormányfő költségtérítéses felsőoktatást tervez, még az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) sem tudott túl sokat hozzáfűzni, ráadásul még a kormánypártokat is meglepte. A modell egyesek szerint bevezethető, mondjuk tíz év múlva.
„Az Emberi Erőforrások Minisztériuma a felsőoktatás finanszírozásával kapcsolatos előterjesztést 2012 őszén terjeszti a kormány elé” – mindössze ezt a választ kaptuk kérdéseinkre a minisztérium Oktatási Államtitkárságától Orbán Viktor legutóbbi nyilatkozatával kapcsolatban arról, hogy teljesen megszüntethetik az államilag finanszírozott helyeket a felsőoktatásban. (Kérdéseinket keretes írásunkban olvashatják.)
A Policity.eu-nak adott, nemrég közölt interjújában Orbán Viktor arról beszélt, hogy középtávon a teljes magyar felsőoktatást költségtérítéses alapra helyezné. „Azt szeretném, hogy Magyarországon olyan felsőoktatási rendszer működjön, ahol képes legyen minden diák maga állni a tanulási költségét. Mindenki a teljeset. A mostani állapot még nem ilyen, mert ide csak több lépéssel lehet eljutni. A cél egy teljesen új felsőoktatási rendszer kialakítása. Egy önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszerben gondolkodom, ahol az állam minden egyes magyar diák számára, aki az egyetemek által előírt minimális követelményt képes teljesíteni, biztosítja annak lehetőségét, hogy saját maga finanszírozhassa a tanulását úgy, hogy az a diáknak ne jelentsen vállalhatatlan megterhelést, és az igénybe vett erőforrásokat hosszú lejáratban kelljen majd visszaadnia” – mondta a kormányfő.
Erről még ők sem tudtak
Orbán Viktornak mindezzel saját pártját is sikerült meglepnie. „Soha nem volt még erről szó” – kommentálta röviden a nyilatkozatot a parlament gazdasági bizottságának egyik kormánypárti tagja, aki szerint ugyanakkor a felsőoktatásra fordított állami források csökkentésének szándéka senkit nem érhetett váratlanul, ez megjelenik az eddigi kormányzati lépésekben is. (Idén 80, jövőre 23-27 milliárd forinttal gazdálkodik kevesebből a szféra, mint előző évben.) „Persze, egy ilyen rendszert csak akkor lehet bevezetni, ha megfelelő ösztöndíjakat is teszünk mellé, hiszen Klebelsberg Kunó idejében is eljuthattak az egyetemekre a szegény parasztgyerekek” – mondta a képviselő.
Bár a Fidesz 2008-as népszavazásának egyik kérdése éppen a tandíj eltörléséről szólt (amit aztán az érvényes referendum nyomán el is törölt a parlament), és a párt keményen tandíjellenes retorikát folytatott ellenzékben, és a választási kampányban is, kormányra jutva egyértelművé vált, hogy piacosítani szeretnék a szférát: ennek részeként a 2011-es 53 ezerről idénre 33 ezerre csökkentették a teljes állami támogatásban részesülő helyek számát (később ezt ötezerrel mégis megemelték a részösztöndíjas helyek iránti gyatra érdeklődés miatt), miközben bevezették a Diákhitel 2-t, amit bárki igénybe vehet a költségtérítés finanszírozására. Minderről Bódis József, a Magyar Rektori Konferencia nyár közepén leköszönt elnöke azt mondta a hvg.hu-nak adott interjújában: a számok akkor a felsőoktatás összes szereplőjét sokkolták, és ez mai napig így van.
„A Fidesz mindig is úgy kezelte a diákhitelt, mint egyfajta fordított tandíjat: vagyis a hallgató fizesse a képzési költségeit, de ne akkor, amikor nincs jövedelme, hanem utólag” – hangzott egy a fentiek tükrében meglepő érvelés a párt egyik szakpolitikusától, aki ugyanakkor szintén megerősítette, hogy Orbán Viktor elképzeléseiről még sosem volt szó a párt belső fórumain, és az új felsőoktatási törvényről sem lehet még tudni semmit. „Az a baj, hogy a kormányfő is rosszul kommunikál, hogy csak egy-egy részről beszél egyszerre az elképzelésekből. Pedig el kellett volna mondanunk, hogy többek között az egykulcsos adó, és a gyermekek után járó adókedvezmény is része annak a rendszernek, aminek szintén eleme a piacosított felsőoktatás. El kellene magyarázni az embereknek, hogy a plusz jövedelmet például arra fordíthatják, hogy a gyermekeik tanulmányait finanszírozzák belőle” – mondta forrásunk, aki a „rossz kommunikáció fényében” megérti a „miniszterelnöki interjút követő reakciókat”.
Akinek Orbán már beszélt
Van azonban, aki már értesült Orbán szándékairól, igaz, alig több mint két hete. A Magyar Rektori Konferencia elnöke, Mezey Barna árulta el lapunknak, hogy a kormányfő már a július 27-n tartott találkozójukon is beszélt neki arról, hogy önfenntartó felsőoktatást szeretne. „Elmondtam a miniszterelnök úrnak, hogy ez is lehet egy modell, mindenre van példa Európában, de ebben a formájában nem valósítható meg, hiszen ha a felsőoktatás szerves része a kutatás, az oktatói tevékenységünk során a kutatási eredményeket adjuk tovább a hallgatóknak, a kutatást pedig soha nem lehet önfenntartóvá tenni, mint ahogy bizonyos képzési formákat sem” – mondta az MRK elnöke.
Kérdéseink az Emmi felé |
A kormányfő nyilatkozata valóban azt jelenti, hogy a cél az államilag finanszírozott képzései helyek számának nullára csökkentése? A Diákhitel 1, 2-n túl tervez valamilyen más hitellehetőséget is a kormány bevezetni az önfinanszírozás megkönnyítésére? Az „önmagát finanszírozni képes felsőoktatási rendszer” azt jelenti, hogy a kormány célja a felsőoktatás költségvetési támogatásának nullára csökkentése? Ezt mikorra tervezik megvalósítani? Mi lesz ebben a rendszerben azokkal az intézményekkel, amelyek nem tudnak annyi bevételt termelni, amiből eltartják magukat? |
Arra a kérdésünkre, hogy mik tartoznak az említett kategóriába, Mezey Barna úgy válaszolt: a pedagógusképzés, és néhány kisebb, drágább, de az ország érdeke szempontjából alapvető jelentőségű szak. „Alapvető kérdés, hogy a társadalom elfogadja-e ezt a modellt, és van-e akkora teherbíró képessége, hogy senki ne szoruljon ki a felsőoktatásból. Arra már a korábbi kormányok alatt is volt törekvés, hogy olyan befektetésnek tekintsék a felsőoktatást, ami később megtérül, így szükséges az illető, vagy a család hozzájárulása a költségekhez. Ez is egy modell, de csak akkor működhet jól, ha a teljes rendszert új alapokra helyezzük, mert ami most történik, hogy a jogász és a közgazdász képzést kiemeljük, mindenképpen torzulásokhoz vezet” – mondta Mezey Barna.
Az MRK elnöke szerint a miniszterelnök erre úgy reagált, hogy ő a jövőben sokkal szélesebb pályázati lehetőségeket biztosítana a felsőoktatási intézményeknek működésük finanszírozására, de „elfogadta az érvelésemet”. Arra a kérdésünkre, hogy ő mennyi idő alatt tartana megvalósíthatónak egy ilyen modellt, az ELTE tanára azt válaszolta, „legalább egy évtizedre biztosan szükség van, attól függően, mennyire sikerül növelni a társadalom teherbíró képességét”. Ugyanezzel kapcsolatban a gazdasági bizottság már idézett tagja is azt mondta, hogy "szerintem még a következő ciklusban sem lehet ezt bevezetni, legfeljebb az első lépéseket megtenni felé – már persze, ha nyerünk".