Index: akár végleg kizárhatják az autósokat a pesti alsó rakpartról
A pesti alsó rakpart belvárosi szakaszának forgalomcsillapításával számol az ősszel a fővárosi közgyűlés elé kerülő rakpartfejlesztési koncepció. A legpuhább verzió szerint 30-40 km/órás sebességhatár és járdaszintre emelt zebrák segítenék elő az új Duna-parti sétány elérését, a köztes változat egyirányúsítással és egy sáv elvételével operál, míg a legdurvább forgatókönyv szerint kizárnák a teljes autós forgalmat – számolt be az Index.
A BKK 2012 tavaszára készítette el a fővárosi Duna-partok fejlesztési koncepciójának első munkaanyagát. A még nem véglegesített tervezet még szakmai koordináción van, várhatóan ősszel dönthet róla a közgyűlés.
Így például a közúti forgalom 2007 óta tartó 10-15 százalékos csökkenése felvetette annak lehetőségét, hogy a pesti alsó rakpart belvárosi (a Március 15. tér – Jászai Mari tér közötti) szakaszának a forgalmát korlátozzák és a közúti forgalom által elfoglalt helyet csökkentsék. A felszabaduló területen gyalogos-kerékpáros sétányt, a Dunával közvetlen kapcsolatban lévő korzót építenének – részletezi a felmerült terveket az Index.
A forgalom korlátozására háromféle változat készült. A legkeményebb lépés a gépkocsiforgalom teljes kitiltása lenne az érintett alsó rakparti szakaszon. Ez a verzió a dugódíj bevezetéséhez volt kötve, mivel a dugódíj jelentősen csökkentette volna a pesti alsó rakparton meghatározó tranzit forgalmat. A feltételezések szerint a maradék tranzitautóst a budai alsó rakpart elbírta volna. A dugódíj leszavazásával ez a változat egyelőre kevésbé valószínű.
Előtérbe került viszont a pesti alsó rakpart északi irányba történő egyirányúsítása is. Ezzel egysávnyi területet nyernének a gyalogosok és a kerékpárosok. A legpuhább verzió 30-40 km/órás sebességhatár bevezetésével és járdaszintre emelt zebrákkal számol. A verziók forgalmi modellszámai még nincsenek meg, a BKK ezeket a koncepció őszi véglegesítéséhez prezentálja.
A koncepció elkészítését a fővárosi közgyűlés amiatt kérte a BKK-tól, mert a folyam fővárosi partjait a közúti közlekedés vette birtokba, a part és a kikötők gyalogosan szinte elérhetetlenné váltak, a szabadidős tevékenységek kiszorultak, a személyhajózás jelentéktelenné vált, a kikötők bérletéből befolyó fővárosi bevételek pedig elenyészőek a kiadásokhoz, például az árvízi védekezés költségeihez képest.