Ipsos: újabb szavazókat veszített a Fidesz és az MSZP is
A választóknak csupán a 34 százaléka menne el szavazni az Ipsos legfrissebb közvélemény-kutatása szerint. A két legnagyobb párt, a Fidesz és az MSZP támogatottsága is 1-1 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest.
Az Ipsos legfrissebb, júliusi közvélemény-kutatása szerint a nyár közepére kifejezetten alacsonnyá vált a választói aktivitás, ugyanis mindössze 34 százalékuk venne részt egy szavazáson. Felmérésük szerint a biztos pártválasztók körében a Fidesz 33 százalékos, az MSZP pedig 30 százalékos támogatást élvez. A Jobbik a szavazatok 22 százalékát, az LMP pedig 8 százalékát kapná, míg a Demokratikus Koalíció egy százalékkal maradna el a parlamentbe kerüléstől.
Závecz Tibor, az Ipsos véleménykutatási igazgatója pénteken az MTI-hez eljutatott közleményében hangsúlyozza: az alacsony részvételi hajlandóság miatt a biztos pártválasztók körében közölt adatokból csak "óvatosan érdemes következtetéseket levonni". Kiemeli, hogy a teljes népesség körében a Fidesznek és az MSZP-nek is 1-1 százalékponttal csökkent a támogatottsága az előző hónaphoz képest, vagyis a kormánypárt népszerűsége 16 százalékos, a szocialistáké pedig 14 százalékos. Ennél valamivel nagyobb az LMP vesztesége, az eddig mért legmagasabb, júniusi 6 százalékosról 4 százalékosra szűkült a bázisa. A Demokratikus Koalíció támogatottsága a legstabilabb, lényegében megalakulása óta a népesség 2 százaléka áll mögötte - fejti ki Závecz Tibor.
Az Ipsos felmérése szerint az elmúlt hónapban valamelyest erősödött a Jobbik, a pártot ezúttal a választásra jogosultak 10 százaléka preferálja, míg a pártoktól távolságot tartók aránya 49 százalékról 51 százalékra emelkedett.
Komoly elzárkózás
A cég adatai szerint májusban, júniusban az emberek 40 százaléka érzett késztetést arra, hogy választási résztvevő legyen, most ennél jóval kevesebben, 34 százaléknyian. Történeti távlatba helyezve az eredményeket még inkább kitűnik a magyar társadalom jelenlegi elzárkózása a tevőleges politizálástól. Pontosan négy évvel ezelőtt ugyanis 47 százalék, nyolc éve 52 százalék, tizenkét éve pedig 54 százalék volt a biztos elmenetelt ígérők aránya - emeli ki az Ipsos Ipsos véleménykutatási igazgatója.
Závecz Tibor kiemeli továbbá, hogy most júliusban az "egyharmados elszánt csoport mellett" még további 18 százaléknyian utaltak arra, ha nem is teljes bizonyossággal, de nagy valószínűséggel elmennének egy szavazásra. Szerinte tehát optimális esetben az emberek nagyjából felére lehetne számítani egy aktuális választáson, de ennek eléréséhez a pártoknak erős kampánytevékenységet kellene folytatniuk.
A kutatás alapján különösképpen a fiatalok, az alacsony iskolázottságúak és a szakképzetlenek számítanak rendkívül passzívnak. Az már önmagában is a pártpolitikától való elfordulásuk markáns mutatója, hogy csupán egynegyedük lenne biztos választási résztvevő - hívja fel a figyelmet Závecz Tibor. Hozzátette: e rétegek érdektelenségét még az is bizonyítja, hogy körükben a valószínűleg szavazók aránya is átlag alatti, 13 százalék körüli, míg a legaktívabb szavazói közegben a diplomások körében, az érintettek fele nagyon, egyötödük pedig mérsékelten aktív.
Még a saját híveket is fel kell rázni
Az Ipsos szerint a pártoknak tehát még "saját híveik felrázásra is koncentrálniuk kell, jelenleg ugyanis eléggé enerváltnak tűnnek". Majdhogynem egyformán állnak ebben a vonatkozásban: a Fidesz, az MSZP és az LMP támogatóinak 53 százaléka érzi magát annyira elkötelezettnek, hogy meggyőződéssel állítja: akár azonnal leadná a voksát - fogalmaz Závecz Tibor. Megjegyzi: a Jobbik és a DK tábora "valamivel nagyobb lendületben van", 57 illetve 59 százalékuk menne el egy mostani választásra.
Szerinte a választópolgárok aktivizálását több körülmény nehezíti: lanyha a politikai érdeklődés, az emberek hattizedét egyáltalán nem kötik le a közélet eseményei, 28 százalékuk közepes mértékben figyel oda a politikai történésekre, és csak 12 százalékuk követi intenzíven a híreket.
Az Ipsos 2012. július 11. és 18. között, ezerötszáz választókorú személyes megkereséses megkérdezésével végezte felmérését, a közvélemény-kutatás során kapott adatok pedig tájékoztatásuk szerint legfeljebb plusz-mínusz 2,5 százalékkal térhetnek el attól, amit akkor kaptak volna, ha minden 18 éves vagy annál idősebb embert megkérdeztek volna az országban.