Február és július között a parlament elfogadott 46 új törvényt, 84-et pedig módosított. A 130 megszavazott jogszabály közül 27 esetben valamilyen nemzetközi egyezményt hagyott jóvá az Országgyűlés. A képviselők emellett 58 országgyűlési határozatot is megszavaztak. Mindez megközelítőleg a negyede a 2010 májusa óta elfogadott összesen 762 törvénynek és határozatnak. Az 54 napos tavaszi-nyári ülésszakon olyan jelentős jogszabályokat alkottak, mint új Btk., amely az 1878-as Csemegi-kódex, az 1961-es, illetve az 1978-as büntetőkódex után a negyedik törvénykönyvként jövő július 1-jén lép hatályba.

Több új adónemről is határozott a Ház az elmúlt hónapokban: ezek alapján hívásonként és megkezdett percenként, valamint minden elküldött üzenet után kétforintos telefonadót vezettek be július 1-jétől a szolgáltatóknak. Jövő januártól tranzakciós illeték terheli az átutalásokat, a csekkbefizetéseket, a jegybanki és a kincstári műveleteket, továbbá biztosítási adót kell fizetni a cascó-, a vagyon- és a balesetbiztosítások után.

A törvénymódosítások között az egyik legfontosabb a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló jogszabály módosítása volt, amely alapján változtak a monetáris tanács tagjainak és a jegybank elnökének felmentésére vonatkozó szabályok. Ez a változtatás volt az egyik feltétele annak, hogy elindulhassanak az egyeztetések az Európai Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).

A képviselők eddig ötször változtattak az idei költségvetésen: először márciusban a bérkompenzáció miatt, majd a genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) informatikai adatközpontjának budapesti létrehozása érdekében. Júniusban a szabálysértési törvény változásával kapcsolatban módosítottak a büdzsén, később rögzítették, hogy az önkormányzati szerveknek ezentúl 25 millió forint alatt nem kell pályázatot kiírniuk eszközbeszerzéseikhez, az utolsó, júliusi ülésnapon pedig forrást biztosítottak az európai uniós támogatású projektek finanszírozásának javítására.

A rendkívüli, nyári ülésszak utolsó napján a képviselők egyébként elfogadták a jövő évi költségvetés főszámait is, amit a rendszerváltás óta a parlament mindig az őszi ülésszakban tett meg.

Újraszabályozta a parlament saját működését is: az új országgyűlési törvény alapján az év végéig meg kell választani a háznagyot, aki a házelnök politikai helyettese lesz, és ki kell nevezni a főigazgatót, aki pedig az Országgyűlés Hivatalát vezeti majd. Emellett jövő január 1-jén létrejön a házelnök irányítása alatt álló fegyveres szerv, az Országgyűlési Őrség, és a korábbiaknál erősebb fegyelmi jogköröket kapott az ülést vezető elnök.

2010 júniusa óta, amikor Sólyom László akkori köztársasági elnök három törvényt is visszaküldött a parlamentnek, a mostani ülésszakon fordult elő ismét, hogy az államfő élt a vétójogával. Az idén május 2-án megválasztott, Schmitt Pált váltó Áder János öt törvény elfogadásánál talált formai hibát.

Elsőként a médiaszabályozás módosítását kifogásolta, házszabályellenesnek ítélve egy zárószavazás előtti módosító indítvány benyújtását. Ezt követően a kisajátítási törvény és a sportcélú ingatlanok tulajdoni helyzetének rendezéséről szóló jogszabály módosításában talált eljárási hibát Áder János. Majd ugyancsak formai okok miatt a járások kialakításáról szóló törvényt és a több száz feleslegessé vált jogszabály eltörléséről szóló deregulációs törvényt küldte vissza az államfő.

A Ház Áder János észrevételeit figyelembe véve minden esetben rövid időn belül újra elfogadta az említett törvényeket.