A lap csütörtöki számában ismerteti: jelenleg a rendőrség, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) a büntetőeljárás keretében próbálja felderíteni a bűncselekményekből származó pénzt és értékeket, jellemzően szerény sikerrel. Az úgynevezett kármegtérülési mutató országos átlagban a rendőrségnél nem érte el a 10 százalékot, volt olyan megye, ahol még a 3 százalékot sem. A pénzügyi nyomozók kármegtérülési mutatója tavaly 14 százalékos volt. 

A bűnözők az utóbbi években 150-160 milliárd forint kárt okoztak, amelynek több mint 90 százaléka a zsebükben maradt. Vagy legalábbis ennek jelentős része. Azt ugyanis nem lehet tudni, hogy az elítéltek milyen arányban esnek át a jogerős ítélet után vagyonosodási és általános adóvizsgálaton, és az sem tudható, hogy a vélelmezhetően bűncselekményből származó vagyonuk mekkora hányadára teszi rá a kezét a NAV. Ezen a helyzeten változtatna a BM azzal, hogy korlátlan ideig lehetne majd nyomozni a bűnözők elrejtett zsákmánya után.

Az EU fő döntéshozó szerve, az Európai Tanács 2007 decemberében döntött arról, hogy a tagállamoknak 2008. december 31-ig fel kell állítaniuk legalább egy vagyon-visszaszerzési hivatalt. Magyarországon a kormány 2009. márciusi döntése értelmében a Nemzeti nyomozó Iroda keretei között jött létre a nyolctagú hivatal. A lap úgy tudja, hogy a BM hosszabb távú elképzelései szerint a hivatal létszámát jelentősen megnövelnék, és általában is nagyobb hangsúlyt helyeznének a bűncselekményekkel okozott kár megtérítésére.