2012. július. 11. 19:22 HVG Utolsó frissítés: 2012. július. 11. 15:19 Itthon

Kipipálandó feladat a kormánynak a klímaprogram

Bár a négy éve elfogadott Nemzeti éghajlat-változási stratégia előírná, hogy kétévente ahhoz illeszkedő program készüljön, erre nem sok gondot fordítanak a kormányok.

A dokumentumról lerí, hogy készítői kipipálandó feladatnak tartották, főleg a máshonnan már ismert elemek köszönnek vissza benne. A kormányzat szerint a klímaváltozásra való felkészülést szolgálná a csúszásveszélyes partfalak védelme, az állatihulladék-temetők, dögkutak rekultivációja, a hulladékkezelés, szennyvíztisztítás fejlesztése csakúgy, mint a vízgyűjtő-gazdálkodási tervek összehangolása a klímaváltozással.

Ezen belül külön is említi a program a Tisza árvízi hozamaival való gazdálkodást, a víz aszályos időszakra tartalékolását – csakhogy az ennek megvalósítására kitalált Vásárhelyi-tervet az Orbán-kormány egyszerű vésztározási programra szűkítette, így a vízgazdálkodás új alapokra helyezése üres jelszó maradt.

Pedig maga a NÉS azt jövendöli, hogy a század végére az éves átlaghőmérséklet több mint 6 fokkal növekedhet a Kárpát-medencében, vagyis ideje lenne, a négyéves kormányzati ciklusokon túlra tekintve, komolyan venni a globális felmelegedéshez való alkalmazkodást.

A cikket teljes terjedelmében a HVG e heti számában olvashatják.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.