Nem fog működni a közoktatás új rendszere, amiben az állam lesz az iskolafenntartó, míg az önkormányzat dolga lesz az épületek üzemeltetése – ezt mondta tegnap Pokorni Zoltán, a parlament oktatási bizottságának elnöke Gloviczki László közoktatásért felelős helyettes államtitkárságnak, két, az ülésen jelen lévő forrásunk szerint is. Az államtitkár válasz nélkül hagyta a megjegyzést a bizottság egyik kormánypárti tagja szerint, igaz, a többi felvetésre sem nagyon reagált érdemben.

„Nekem az a benyomásom, hogy az oktatási államtitkárság egyszerűen nincs tisztában a probléma súlyával. Nyilvánvalóan nincs intézményfenntartói tapasztalatuk, nem érzik, milyen fontos, hogy egy kis iskolának is legyen önálló költségvetése, még akkor is, ha az állam az intézményfenntartó. Az önkormányzati kötődésű képviselők nagyon aggódnak, hogy mi lesz majd az iskoláikkal jövőre, a felmerült kérdéseikre pedig nem kapnak választ” – mondta a hvg.hu-nak a már említett képviselő.

Ki takarítja a vécét?

Az új rendszer szerint az állam a fenntartó, az önkormányzat üzemeltet – erre nyilatkozta azt korábban lapunknak Gémesi György, a Magyar Önkormányzatok Szövetségének elnöke, hogy „az önkormányzatok innentől majd meszeléssel, a vécék takarításával, fűnyírással foglalkoznak majd, és kifizethetik a villanyt, a gázt és a vizet”. Azt azonban, hogy erre honnan lesz pénzük, még nem tudni, hiszen a büdzsé fő számaiból az látszik, hogy az önkormányzatok támogatását 40 százalékkal vágják meg, és az egyelőre nem látszik – legalábbis a hvg.hu-nak több érintett fideszes képviselő is azt mondta, hogy még ők sem tudják – hogy kifejezetten épületfenntartásra, a portások, takarítók, karbantartó bérének fedezésére az állam nyújt-e bármilyen segítséget, vagy minden helyhatóságnak magának kell kigazdálkodnia ezt a pénzt.

A hétfői zárószavazás előtt még az sem biztos, egyáltalán mely önkormányzatok lesznek érintettek: a mostani elképzelés szerint ugyanis háromezres lélekszám fölött az önkormányzatnak kötelezően el kell vállalni a működtetést, a kisebb települések dönthetnek, hogy ezt is átruházzák-e az államra. De bekerült a parlament elé egy olyan módosító indítvány is, ami ötezer főnél húzná meg a határt (sőt volt egy hétezres verzió is, de az már a bizottsági szavazáson elbukott). Egy ellenzéki képviselő azt mondta lapunknak, egy vele jóban lévő fideszes polgármester – történetesen éppen egy háromezernél kicsit népesebb szabolcsi település első embere – arról beszélt neki, önállóan képtelenek lennének kigazdálkodni az említett üzemeltetési költségeket.

A Fideszben is aggódnak, mi lesz a közoktatással az új rendszerben

Hernádi Levente

Innen nézve pedig már az sem részletkérdés, hogy az államosított, a járási hivatalok felügyelte iskoláknak lesz-e önálló költségvetése, vagy sem. „Ha egy iskolának nincs saját büdzséje, ha egy igazgató nem tudja, mennyit költhet vízre, villanyra, gázra, akkor hogyan kérjük számon rajta, hogy takarékosan bánjon ezekkel?" – mondta az oktatási bizottság egy másik kormánypárti tagja.

Amikor a képviselőt arról kérdeztük, lesz-e állami támogatás üzemeltetésre, azt mondta: erről az állam külön megállapodást köt majd várhatóan az új rendszerben felálló intézményfenntartó központokkal. Hogy ezeknek a megállapodásoknak mik lesznek a paraméterei (lesznek-e ilyenek egyáltalán), az önkormányzatok beleszólhatnak-e a tartalmukba, ad abszurdum előállhat-e olyan helyzet, hogy egy-egy járás „ügyesebben” tárgyal, mások kevésbé, így eltérő feltételekkel szerződnek az állammal, arról még a honatya sem tudott konkrét válasszal szolgálni.

Az oktatási érdekképviseletek egyébként komolyan aggódnak amiatt is, hogy az elvileg 2013 szeptemberben induló pedagógus életpályamodellben szereplő béremelések fedezete az intézményi támogatások csökkentése lesz – miként történt egyébként az egészségügyben is. Így pedig sokezres elbocsátást hozhat a közoktatásban a következő egy-két év, az aggodalmak alapja az, hogy míg 2013 szeptember-decemberre 73 milliárd forinttal számol a kormány a béremelést illetően, 2014-ben ez alapján 292 milliárd forint lenne a bérfejlesztés költsége, márpedig azt egyelőre az oktatási szféra egyetlen szereplője sem képzeli, hogy ekkora összeggel nőne 2014-ben a közoktatási büdzsé.

Az aggodalmakat csak táplálja, hogy a törvényben már nem szerepelnek a napközis tanárok, a korábban kiszivárgott – és Hoffmann Rózsa által először letagadott – törvénykoncepció pedig leírja, hogy az egész napos iskolát a tanárok megemelt óraszámkeretének terhére kell megvalósítani. Ehhez jön még a 16 éves tankötelezettségi korhatár, és a szakképzésben a közismereti tárgyak óraszámának csökkentése okozta „kapacitásfelesleg”. Azt pedig – pártállástól függetlenül – minden képviselő elismerte lapunknak, hogy egy járási vezető „szívbaj nélkül” bezár majd várhatóan egy nem teljes kihasználtsággal üzemelő intézményt (vagy összevon egy másikkal), míg egy választott képviselőkből álló helyi közgyűlés nyilvánvalóan jóval óvatosabb volt ilyen esetekben. Igaz, a kötelező 62 éves nyugdíjazás is sok pedagógust érint majd, ez mérsékelheti a fenti hatásokat.

Ezekhez képest már tényleg szinte mellékes, hogy a tankönyvek tekintetében is alapvető különbségek vannak a Fidesz számos oktatáspolitikusa, és az államtitkárság elképzelései között: az új közoktatási törvény szerint ugyanis egy adott korosztályban, egy adott tárgyban az államtitkár írhat ki pályázatot tankönyvekre, a beérkező műveket egy bizottság akkreditálná, majd ezek közül kiválasztana az államtitkár egyet. Innentől minden iskolában ez lenne a kötelezően használandó tankönyv.

A másik elképzelés szerint az akkreditált tankönyvek közül szabadon választhatnának az intézmények. „Szerintem ez egy nagyon fölösleges uniformizálás volna, nem erre halad a világ, szavak szintjén a törvény is a sokszínűséget támogatja, mégsem bízom benne, hogy lesz változás, mert van egy olyan hangulat a frakcióban, hogy ’a Pütagorasz-tétel minden könyvben Pütagorasz-tétel, tanuljon mindenki ugyanabból, ne legyen az, hogy egy kis településen, vagy egy belvárosi kerületben ne ugyanazt a könyvet használják a gyerekek” – mondta egyik forrásunk.

A széles körű bizonytalanságot azért jelzi, hogy oktatási témákban összesen 81 kormánypárti módosító indítvány született. A Ház hétfőn dönt.