A várhatóan betöltetlenül maradó részösztöndíjas képzési helyeket konvertált a kormány teljes állami finanszírozási helyekké. Hoffmann Rózsa szerint a kormány következetes, hiszen továbbra is azokat a képzéseket támogatja állami ösztöndíjakkal, amelyek a gazdaság gyors fellendülését segíthetik.
A kormány átcsoportosította a felsőoktatási keretszámokat: a műszaki képzésekre 2400-zal több hallgató jelentkezhet, kilencszázzal nő az informatikus helyek száma, de az agrárképzés és az egészségtudományok területén is bővülés van, a közgazdasági és jogászképzésen pedig kevesebb lesz az állami ösztöndíjas helyek száma.
Az újratervezett keretszámokkal kapcsolatban Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában úgy nyilatkozott: következetes kormányt következetes döntések jellemeznek, s a kormány már régen úgy határozott, hogy a felsőoktatásban elsősorban azokat a képzéseket akarja állami ösztöndíjakkal támogatni, amelyek a gazdaság gyors fellendülését segíthetik. A jogi, közgazdasági diplomát szerzők a statisztikák szerint 1-3 hónapon belül az országos átlagot messze meghaladó fizetéssel találnak állást. Azok a fiatalok tehát, akik önköltséggel végzik el ezeket a szakokat, olyan lehetőséghez jutnak, mellyel könnyedén vissza tudják fizetni a diákhitelt - mondta az államtitkár.
Az átcsoportosítással a kereteket nem bővültek, csak a részösztöndíjasokkal szemben többen tanulhatnak teljes ösztöndíjjal, s ez a finanszírozást sem érintette, mert két részösztöndíjas helyből lett egy teljes ösztöndíjas - magyarázta Hoffmann. Amennyiben az eredmények feldolgozása során kiderül, hogy maradnak még üres helyek, a pótfelvételik során van még korrigálási lehetőség.
Az álamtitkár azt is hozzátette, a felsőoktatásba idén 110 ezren jelentkeztek, s ez a 90 ezres érettségiző létszámhoz viszonyítva nem azt jelzi, hogy a fiatalok tömegével mennének külföldre tanulni.
A köznevelési fenntartói feladatok állami kézbe kerülnek, egy intézmény fogja majd össze az igazgatási feladatokat. Hoffmann Rózsa elmondta, az intézetet egyelőre Klebelsberg Intézményfenntartó Központnak nevezik, valószínűleg ez marad a végleges neve is. Először a köznevelési törvényben kell kinyitni azokat a kapukat, amelyek lehetővé teszik az intézet felállását.
A parlament várhatóan legkésőbb a jövő héten megszavazza a módosításokat, s közben készül a kormányrendelet a Klebelsberg Intézet felállításáról és működéséről. Ezután jön létre formailag is az intézet, melynek járási hivatalait, tankerületeit, vezetőit pályázat útján választják ki. Augusztus közepére – ha nem is teljes létszámmal – de fel kell állnia az intézetnek, és meg kell kezdenie a munkát, mondta az oktatásért felelős államtitkár.
