Több mint húszezren buktak el a rokkantnyugdíjak rendkívüli felülvizsgálatán, amelyet a költségvetés kiadásainak mérséklésére hajtottak végre – derült ki hétfőn az Országgyűlés Foglalkoztatási és munkaügyi bizottsága rehabilitációs albizottságának ülésén, melyen a képviselők Pósfai Gábort, a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (NRSZH) főigazgatóját hallgatták meg.
Pósfai Gábor, az NRSZH főigazgatója szerint mindössze háromezren nem jelentkeztek a kötelező felülvizsgálatra az érintett 200 ezer rokkant közül, így ők már biztosan elvesztették a rokkantsági ellátásukat – adta hírül a Népszabadság.
A kormány szándéka az volt, hogy rátaláljanak az indokolatlanul leszázalékoltakra a legkevésbé súlyos károsodással élő, és 57 évnél fiatalabb rokkantak között. Az érintettek januárban kaptak levelet arról, hogy március végéig jelentkezzenek a vizsgálatra, ám a határidő letelte után még 10 ezer ember hiányzott.
Pósfai Gábor elmondta, azoktól, akik utóbb igazolni tudták, hogy önhibájukon kívül nem jelentkeztek a felülvizsgálatra, elfogadták a „csúszást”. Így háromezer olyan érintett maradt, aki májustól elvesztette az ellátását. Hozzátette: nincsenek adataik arról, hogy az érintettek miért nem jelentkeztek, de feltételezi, hogy voltak olyanok, akik úgy vélték, nem érdemes nekik a felülvizsgálatot kezdeményezni.
A főigazgató elmondta: az elmúlt öt hónap adatai cáfolják azokat az állításokat, melyek szerint a komplex felülvizsgálatokat végző orvosok lényegesen több kérelmet utasítottak el, mint korábban. Így szerinte az sem igaz, hogy a felülvizsgálatokkal kapcsolatban politikai elvárások lettek volna. Az elutasítások és az állapotjavulások idei aránya csupán 1-2 százalékkal tér el a sokéves átlagtól. Az első öt hónap komplex minősítési felülvizsgálatainak statisztikája szerint az igénylők többsége rokkantsági ellátásra jogosult, és ezzel bebizonyosodott, hogy az orvosokat ért rágalmak alaptalanok.
Hozzátette: a módszer komplexitását több szakértő együttes munkája biztosítja; az orvosok az egészségi állapotot véleményezik, a szociális és foglalkoztatási szakemberek pedig az egyén személyes körülményeit, képességeit, valamint a lakókörnyezet munkaerő-piaci lehetőségeit tárják fel és igazítják egymáshoz.
A kormány a Széll Kálmán-terv révén idén 88 milliárd, jövőre pedig 117 milliárdot szeretne megtakarítani a rokkantrendszeren. Idén 100 ezer és jövőre még egyszer ennyi nyugdíjkorhatár alatti rokkantat vizsgálnak meg a szakértői bizottságok azért, hogy minél többeket visszavezessenek a munka világába.
