2012. június. 27. 16:10 MTI Utolsó frissítés: 2012. június. 27. 16:06 Itthon

Oligarchák fenyegetik a tankönyvpiacot az MSZP szerint

Kunhalmi Ágnes, a szocialisták elnökségi tagja szerint egy kézbe kerülhet a tankönyvpiac. A politikus szerdán azt mondta, hogy a tankönyvpiac rendjének tervezett módosítása azzal a veszéllyel fenyeget, hogy ezen a területen is megjelennek az "oligarchák".

A változtatás után - amelyről kedden kezdett tárgyalni a parlament - a szakminiszter hagyhatná jóvá a tankönyveket, így akár monopolhelyzet is kialakulhat, főleg, hogy a miniszter által kiválasztott tankönyv helyett az iskolák nem választhatnának másikat - közölte Kunhalmi Ágnes.

Véleménye szerint ez a rendszer kizárja, hogy a helyi sajátosságoknak, a gyerekek felkészültségének megfelelő tankönyvekből tanítsanak a pedagógusok, akik jó esetben néhány tankönyvből választhatnának, rossz esetben pedig választási lehetőségük sem lenne.

A szocialista politikus szerint a centralizáció szakmailag indokolatlan, így felvetődik a gyanú, hogy a Fidesz a földbérletpályázatokhoz hasonlóan a 16-18 milliárd forintos tankönyvpiacon is a hozzá közel álló érdekcsoportokat, "oligarchákat" akarja helyzetbe hozni egy titkolt bírálati szempontokon nyugvó pályázati rendszerrel. Mint mondta, az átalakítás kétlépcsős: előbb a tankönyvek terjesztésére létrehozták az állami tulajdonú könyvtárellátót, majd most a pályázati rendszert központosítják.

Kunhalmi Ágnes arra is kitért, hogy már a parlament előtt van a köznevelési és a felsőoktatási törvény módosítása is, noha még hatályba sem léptek, sőt a köznevelési törvényhez több mint nyolcvan módosító indítványt nyújtottak be kormánypárti képviselők. Véleménye szerint ez azt jelzi, hogy az iskolák államosítását, amit az MSZP eddig is ellenzett, nem készítették elő, az állami intézményfenntartó központ pedig érzéketlen lesz a helyi problémákra.

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.