"A Kossuth Lajos Tudományegyetem egykori rektora, az MTA Debreceni Területi Bizottsága és az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) hajdani elnöke a hazai és a nemzetközi tudományos élet neves személyisége volt" - emeli ki a honlap.

Lipták András 1935-ben született Székelyen. 1961-ben diplomázott a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen (KLTE, ma Debreceni Egyetem). Tanársegédként az egyetem biokémiai tanszékén kezdett el tanítani, 1966-ban adjunktusi kinevezést kapott, 1973-ban egyetemi docens, 1984-ben pedig egyetemi tanári lett. 1988-tól tanszékvezetőként irányította a biokémiai tanszéket. 1987 és 1989 között az egyetem természettudományi karának dékánja volt, 1989-ben rektorhelyettessé, egy évvel később pedig rektorrá választották. Az egyetem élén 1993-ig, a tanszék élén 1996-ig állt. 2005-ben professor emeritusi címet kapott. 

Több ízben kutatott külföldön: 1972-ben, valamint 1978-79-ben Humboldt-ösztöndíjjal Németországban dolgozott, 1984-85-ben pedig a bethesdai Maryland Egyetem vendégprofesszora volt. 2000-ben Szilárd Leó-ösztöndíjjal kutatott. 1973-ban védte meg kandidátusi, 1983-ban akadémiai doktori értekezését. 

A Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává 1990-ben választották, 1998-ban az MTA rendes tagja lett. 1996 és 1999 között a Kémiai Tudományok Osztályának elnöke volt, 1995-96-ban a Doktori Tanács társelnöki pozícióját töltötte be. 1997-ben az OTKA, 2005-ben a Debreceni Akadémiai Bizottság elnökévé választották. 1997-ben felvette tagjai közé a londoni Európai Akadémia.

Lipták András fő kutatási területe a szénhidrát- és immunkémia. Több mint kétszáz tudományos közlemény szerzője vagy társszerzője, összesen tizenöt szabadalmat jegyeztetett be. Munkásságát egyebek közt Szent-Györgyi Albert-díjjal (1993), Széchenyi-díjjal (1995), Ipolyi Arnold tudományfejlesztési díjjal (2003), valamint Pázmány Péter felsőoktatási díjjal (2007) ismerték el.