Júliustól új struktúrában működik az egészségügy. Ha minden igaz, és Szócska Miklós államtitkár betartja a szavát, akkor kórház nem szűnik majd meg, maximum funkciót vált. Napokon belül kézhez kaphatják az intézmények a rájuk vonatkozó részleteket. A kórházigazgatók szerint leginkább a szakember-hiány miatt lesz nehéz betartani a minimum feltételeket.
Június 15-én lesz nyilvános, valószínűleg tehát akkor kapják kézhez a kórházak a tisztiorvosi hivataltól azt a határozatot, amely intézményre lebontva határozza meg a kapacitási, progresszivitási szint-besorolást, amely alapján újrakötik a finanszírozási szerződéseket. Ha Szócska Miklós állja a szavát, egyetlen intézményt sem zárnak be, néhány azonban funkciót válthat.
A hvg.hu több kórházigazgatóval is beszélt, de konkrétumot egyikük sem tud még. Azt mondták: a kérdés egyelőre nyitott, ugyanis számtalan verziót festettek fel azokon az egyeztetéseken, amelyeken a tisztiorvosi hivatal és a minisztérium illetékesei is jelen voltak még másfél hónappal ezelőtt. „Hogy ebből mi valósul meg, nem tudjuk. Nyilván, ez sok munka, de jó lenne, ha nem húznák tovább az idegeinket”- fogalmazott az egyik intézményvezető. Egy másik főigazgató azt mondta, nem tudja miként lesznek teljesíthetőek „az elvi minimumok akkor, amikor ilyen súlyos szakember-hiány van.” Azt már egy harmadik főigazgató fogalmazta meg: a kórházigazgatói lebegtetésekkel együtt ez már túl sok. „Az előzetes egyeztetésekből az derült ki, hogy a legnagyobb problémát a szakember-hiány okozza majd.”
Kiderül, mi működőképes
Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke ugyanakkor nem érti, miért nem kapták meg a kórházigazgatók a rájuk vonatkozó határozatot. „Lehet, hogy a végleges, hivatalos változatot még nem, de ez csupán formaság. Az biztos, hogy számos egyeztetés volt, a legutóbbi pünkösd éjjel, én voltam a 148. aznap, akivel a végleges adatokról egyeztettek.” Most egyrészt a kapacitások derülnek majd ki: azaz, meghatározzák, hogy az adott intézmény az adott szakmára lebontva mennyi ágyat kap. Meghatározzák a progresszivitási szinteket is, azaz a szakmai kollégiumokkal egyeztetve azt, hogy az adott intézmény az adott ágyszámaival együtt milyen súlyosságú betegeket láthat el. Ez alapján besorolhatják majd őket 1, 2A, 2B, 3A és 3B szintre.
A kapacitások és a progresszivitási szint után mindezekhez a területi ellátási kötelezettséget is rendelnek, ami egyben beutalási rendet is jelent. Ehhez kapcsolják majd a tárgyi és humánerőforrás minimum feltételeit, azaz: hogy milyen építészeti, eszköz és személyi feltételeknek kell megfelelni ahhoz, hogy működőképes legyen az adott osztály. Rácz Jenő egyébként azt mondja: minden intézménynek június közepétől négy hónapja van arra, hogy önbevallást készítsen arról, az egyes osztályok megfelelnek-e ennek. Ezt az ÁNTSZ-hez kell eljuttatni, a szervezet később ellenőrzi az igazmondást.
Rácz Jenő azt is mondta: ez az új struktúra majd azoknál a kórházaknál hozhat változást, amelyek profilt váltanak. Szerinte ez 15-17 intézményt érint, a legtöbb helyen egyes aktív fekvőbeteg feladatok szűnnek meg, amelyek helyébe krónikus, vagy járóbeteg ellátás jöhet.
Korábban Fülesdi Béla, az egészségügyi államtitkárság munkáját segítő véleményalkotó testületnek, a Szakmai Kollégiumnak az elnöke az MTI-nek azt mondta: az új rendszerben a ritkább, speciálisabb ellátást igénylő betegek jobb eséllyel juthatnak majd hozzá a legmagasabb szintű ellátáshoz, összességében pedig minden térségben mindenki egyenlő eséllyel juthat majd hozzá a számára szükséges, legmagasabb szintű ellátáshoz.
Az átvett intézmények vezetői posztjára május közepéig lehetett leadni a pályázatokat, innentől két hónap elbírálás következik. Május 31-ig kellett az Országos Tisztifőorvosi Hivatalnak kiadnia a területi ellátási kötelezettségekkel kapcsolatos határozatokat, ami után az Országos Egészségbiztosítási Pénztár előkészíti a finanszírozási változtatásokat. Mindezek után, a tervek szerint csupán szeptember végével lépne hatályba az új minimumfeltételeket szabályozó rendelet.
