A Nyirő-ügynek kevés köze van ahhoz, hogy milyen író volt Nyirő József, a magyar házelnök a nyilas csonka parlament egyik képviselőjének a tiszteletére rendezett áhítaton vett rész, és a dolog pokoli humora sem csökkenti a dolog politikai jelentőségét, amelybe ráadásul sikerült teljesen ártatlanul belekeverni az erdélyi magyarság legkülönfélébb tényezőit - írja a Magyar Narancs e heti számában Tamás Gáspár Miklós filozófus, aki szerint a magyar házelnök saját Alaptörvénye szellemét sértette meg, a magyar állam pedig tengelyhatalomnak nyilvánította magát.
Nyirő József tehetséges férfi volt, aki írt pár jó könyvet, amelyekben még nyoma sem volt a háború alatt hangoztatott szörnyű nézeteinek, így természetes lett volna, ha újratemetésén az író magyarországi tisztelői is részt vesznek - írja Tamás Gáspár Miklós a Magyar Narancsban megjelent cikkében a külföldi emigrációban elhunyt erdélyi író elmaradt újratemetési szertartásáról, és a helyette tartott székelyudvarhelyi megemlékezésről, amelyen Kövér László házelnök és Szőcs Géza kulturális államtitkár is részt vett.
A magyar Országgyűlés elnöke ebből államügyet kreált - írja TGM, felidézve, hogy az író hamvait állítólag becsempészték a romániai megemlékezésre. A Nyirő-ügynek kevés köze van ahhoz, hogy milyen író volt Nyirő József, a magyar házelnök ugyanis a nyilas csonka parlament egyik képviselőjének a tiszteletére rendezett áhítaton vett részt, miután a hamvakat a magyar állam pompájával tisztelték meg korábban, mindezt egy másik országban, amelynek a kormánya ezt nehezményezte - folytatja írásában a filozófus, aki szerint ez precedens nélküli diplomáciai botrány. A román kormány is groteszkül viselkedett, a két fél egymásra szórt szidalmai kölcsönösen megérdemeltek voltak - teszi hozzá. A dolog pokoli humora sajnos nem csökkenti az egész eset politikai jelentőségét, amelybe sikerült teljesen ártatlanul belekeverni az erdélyi magyar közösség legkülönfélébb tényezőit, akiket a "nemzeti összetartozás parancsa" elvtelen pacsmagolásra kényszerít - mutat rá Tamás Gáspár Miklós.
A nyilasok rehabilitációjáról nem volt szó - hívja fel a figyelmet TGM, rámutatva, hogy az Alaptörvény 1944. március 19-ig nyilvánítja legitimnek a magyar állam ténykedését, vagyis Kövér László házelnök még a súlyosan problematikus Alaptörvény szellemét is megsértette.
A magyar állam az egész világon egyedül sorolja magát a tengelyhatalmak közé és ezzel ellenségnek nyilvánítja Magyarországot - jelenti ki írásában TGM, hozzáfűzve, hogy ez megbocsáthatatlan, erre nincs felhatalmazásuk, és miután a magyar nép nem fasiszta, a magyar állam így a magyar népnek üzent hadat. A magyar nép ezt nem tudja, mert félrevezetik. A Tengely oldalára állni a politikai nemlét, vagy a politikai halál bejelentése - zárja sorait a filozófus.
