Új Btk: nem mindegy, hogy védi tulajdonát
Nem támogatja a kormány és a parlamenti szakbizottság sem a jogos védelem szabályainak kiterjesztését oly módon, hogy büntetlenséget kapjon, aki az élet kioltására is alkalmas eszköz telepítésével védi magát vagy tulajdonát és a támadó halálát okozza. A halálbüntetés visszaállítását szorgalmazó jobbikos javaslatról Répássy Róbert azt mondta: az alaptörvénnyel és több nemzetközi szerződéssel is ellentétes.
Az alkotmányügyi bizottság hétfőn késő estébe nyúlóan tárgyalja az új büntető törvénykönyvhöz (Btk.) érkezett képviselői módosító indítványokat.
Répássy Róbert igazságügyi államtitkár közölte: a kabinet ellenzi azt a fideszes Boldog István jegyezte javaslatot, amely kizárná a büntethetőséget akkor, ha valaki a saját, illetve mások személye vagy javai elleni támadás megelőzésére telepített eszközzel sérülést vagy halált okoz a támadónak. A kormány csak az élet kioltására alkalmatlan eszközzel adna lehetőséget a büntethetőséget kizáró ön- és tulajdonvédelemre.
Az igazságügyi államtitkár szerint kellő visszatartó erőt jelent a bűnözőknek, hogy az életfogytig tartó szabadságvesztés a mostani legfeljebb harminc helyett akár negyven évig is tarthat az új büntető törvénykönyvre vonatkozó kormányzati javaslat szerint.
Répássy Róbert elmondta: az életfogytig tartó szabadságvesztés így akkor is kellő elrettentő erővel bírhat, ha az Alkotmánybíróság megsemmisíti a ténylegesen életfogytig tartó büntetéskiszabás lehetőségét.
A halálbüntetés visszaállítását szorgalmazó jobbikos javaslatról közölte: az alaptörvénnyel és több nemzetközi szerződéssel is ellentétes, ráadásul Európa - Fehéroroszország kivételével - "halálbüntetés-mentes övezet", miután nemcsak az Európai Unióban, hanem az Európa Tanács negyvenhét tagállamának egyikében sincs ilyen szankció.
