Az euroatlanti kötődés volt a leginkább látható az elmúlt két évben a magyar kormány külpolitikájában - nyilatkozta az MTI-nek Balázs Péter volt külügyminiszter. A Közép-európai Egyetem (CEU) tanára ugyanakkor annak a nézetének adott hangot, hogy a külpolitikát több belpolitikai gyökerű konfliktus árnyékolta be.
Balázs Péter szerint a 2011. első félévi európai uniós elnökség a kormány számára hatalmas lehetőség volt. Kiemelte annak jelentőségét, hogy ez volt az első magyar EU-elnökség, és utalt arra, hogy annak előkészítése az azt megelőző legalább két évben a parlamenti pártok közötti, egyenrangú együttműködés keretében folyt.
A volt külügyminiszter ugyanakkor úgy értékelte, hogy utólag az elnökséget "gyorsan múló epizódnak" lehet tekinteni, nem hozta meg Magyarországnak azt a többletet, amelyet meghozhatott volna. Az eredmények közül kiemelte a horvát csatlakozás célba juttatását, az euróval összefüggő hatos jogszabálycsomag sikeres továbbvitelét, a Duna-stratégia befejezését, valamint a roma keretstratégia elfogadtatását. Ezek a magyar elnökséghez köthető vívmányok, amelyekben döntő érdemei vannak a szakértőknek is - mondta. Véleménye szerint a kormánynak ugyanakkor nem sikerült kiépítenie azt az évekre szóló kapcsolatrendszert, amely az elnökségből fakadóan természetes lett volna.
"A dolgok még nem oldódtak meg"
Az elnökséget és az azt követő időszakot azok a Magyarországot érő nemzetközi bírálatok uralták, amelyeket egyetlen dolog, mégpedig "a szükséges nemzetközi egyeztetést is nélkülöző törvényhozási dömping" okoztak - vélekedett Balázs Péter, aki szerint az "öncélú és hatalmi logika szerint működő törvényhozás kiváltotta a külföld ellenkezését is".
A volt miniszter szerint Európa ma már ugyan "nem hangos a magyar problémától", ettől azonban a dolgok még nem oldódtak meg. Az Európai Parlament kérésére az Európai Bizottság több ügyben is vizsgálatot folytat, egyes ügyeket pedig magasabb bírósági szakaszba léptettek - mutatott rá.
A közép-európai és ezen belül mindenekelőtt a visegrádi együttműködést a volt külügyminiszter rendkívül fontosnak nevezte. Magyarországnak ez az együttműködés nagyobb súlyt adhat, azért alapvető érdeke, hogy jól funkcionáljon. "Ha a négy visegrádi ország képes együtt fellépni, akkor annak súlya van" - hangsúlyozta Balázs Péter, úgy értékelve, hogy ezen a területen több "biztató jelet" látott.
Szomszédolás
A magyar külpolitika legérzékenyebb részének a volt miniszter a szomszédságpolitikát nevezte. Az elmúlt két évben igazán nagy konfliktusok nem alakultak ki - mondta Balázs Péter, aki ezt a szomszédok "bölcsességének és türelmének" tulajdonította. A magyar kormányt ugyanakkor a Kárpát-medencével kapcsolatban "hegemón törekvésekkel" vádolta. Sikereket, köztük a határon túl élő magyarok helyzetének a javítását csakis a szomszédos országokkal együttműködve, tárgyalásos úton lehet elérni - jelentette ki.
Balázs Péter úgy értékelte, hogy az új szlovák kormány nem keresi a konfliktusokat. Nézete szerint erre utalt a magyar és a szlovák kormányfő, Orbán Viktor és Robert Fico első találkozójának hangvétele. Romániával kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, hogy a belpolitikai helyzet éleződik, és azt jósolta, hogy az elkövetkező időszakban feltehetően több konfliktusra lehet számítani. A volt külügyminiszter azzal vádolta a kormányt, hogy a határon túli magyarok politikai megosztására törekszik. Romániában - mint fogalmazott - az egység építése helyett a magyar belpolitika két-háromfelé próbálja osztani az ottani magyarok politikai súlyát.
Üdvözölte ugyanakkor, hogy Szlovákiában a Magyar Koalíció Pártja és a Híd-Most a választási kudarcból okulva párbeszédet kezdett egymással. A Szlovákiával fennálló vitás kérdések megoldásával kapcsolatban úgy vélte: ha megvan a közös akarat, akkor megoldás is van. Nézete szerint úgy kellene a határon túli magyaroknak állampolgárságot adni - amit egyébként teljesen természetesnek nevezett - , hogy ezzel ne kerüljenek konfliktusos helyzetbe, és ne veszítsék el a szülőföldjükhöz kapcsolódó állampolgárságot. "A megoldás nem az, hogy szidalmazzuk egymást a szlovákokkal, hanem az, hogy találjunk egy olyan modus vivendit, amely mindkét fél számára elfogadható" - fűzte hozzá.
"Bizalmi viszonyt kellene ápolnia Németországgal"
A volt külügyminiszter a legfontosabb szövetségesi kapcsolatok között a német-magyar, illetve a magyar-amerikai viszonyt említette. A német-magyar kapcsolatokat Balázs Péter hűvösnek minősítette. Annak a véleményének adott hangot, hogy ezért a magyar kormány felelős. Ezt különösnek nevezte, mivel - mint emlékeztetett - az Orbán Viktor miniszterelnök vezette Fidesz és a kormányon lévő német kereszténypártok egy pártcsaládhoz tartoznak. Magyarországnak nemcsak szövetségesi, hanem bizalmi viszonyt kellene ápolnia Németországgal - tette hozzá.
A magyar-amerikai viszonyt alapvetően jónak nevezte. Utalt arra, hogy Magyarország ezért sokat tett, illetve teljesített. Kiemelte az afganisztáni szerepvállalás jelentőségét, továbbá azt, hogy Magyarország - az elvárásoknak megfelelően - befogadott egy guantánamói foglyot. Az Európai Unióhoz hasonlóan ugyanakkor az Egyesült Államok is "baráti figyelmeztetéseket intézett Magyarországhoz, legyen szó akár a médiaügyről, akár a nemzeti bank tevékenységéről, akár az egyházakról" - mondta.
A külpolitikával kapcsolatban a volt miniszter kiemelte a távolabbi relációkat érintő globális nyitás jelentőségét. Rendkívül fontos a G20 országcsoport, kezdve Oroszországgal és Törökországgal - jelentette ki, utalva arra: a 20 állam mindegyikével nagyon szoros, stratégiai jelentőségű viszonyt kell ápolni. "Örülök annak, hogy a kormányzat erre figyel" - mondta az MTI-nek a volt külügyminiszter, külön kiemelve a kínai, az indiai és a brazíliai kapcsolatok jelentőségét.
