Közel százmillióból tartja el a Média- és Hírközlési Biztos Hivatalát a médiahatóság, ugyanakkor az Alkotmánybíróság május 31-ével hatályon kívül helyezte a biztos jogkörének jelentős részét. A hatóság nem közölt részleteket Bodonovich Jenő jövőbeni feladatairól. Megnéztük, mit tett eddig Bodonovich ezért a pénzért.
Jelentősen megrövidítette Szalai Annamária, a médiatanács elnökének „kiterjesztett kezét” az Alkotmánybíróság (Ab) döntése, melyben május 31-ével hatályon kívül helyezte a Média- és Hírközlési Biztos jogköreinek jelentős részét. A biztos eddig olyan ügyekben járt el, amelyben az egyébként is erős jogosítványokkal felruházott médiatanácsnak már nem volt fellépési lehetősége, amelyekben nem jogsértés, hanem érdeksérelem állt fenn.
Az Alkotmánybíróság még tavaly decemberben a médiabiztos jogosítványait is túl szélesnek találta. A testület szerint az érdeksérelmeket vizsgáló biztos fellépése a sajtó tevékenységébe való jelentős állami beavatkozásnak minősül, ezért a biztos intézményének létrehozása alkotmányellenesen korlátozza a sajtószabadságot. Az Ab május 31-ével semmisítette meg ezeket a jogosítványokat, így a hiányzó paragrafusokat pótolni igyekvő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) már olyan törvénytervezetet terjesztett be múlt csütörtökön a parlament elé, amely csökkentené a biztos jogköreit.
Sok panasz, kevés jelentés
Az Országgyűlés idén több mint 32 milliárd forintnyi költségvetést állapított meg a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) javára, ezen belül 2012-ben 95,9 millió forintot fordítanak a biztos hivatalának fenntartására. A posztra tavaly márciusban Szalai Annamária Bodonovich Jenőt nevezte ki, aki korábban ügyvédként tevékenykedett és a médiahatóság jogelődjének számító Országos Rádió és Televízió Testület egyik panaszbizottságát vezette.
Az elmúlt egy évben a biztos hivatalának honlapja szerint mindössze négy ügyben járt el és készített jelentést – bár az NMHH tájékoztatása szerint a biztos csak a legfontosabb ajánlásait teszi közzé.
Az öngyilkosságok médiabeli ábrázolásáról szóló ajánlása, amely az Egészségügyi Világszervezet (WHO) útmutatása nyomán készült, felhívta a figyelmet a tudósítások során használt kifejezések jelentőségére, mint a „sikertelen öngyilkosság”, hiszen ez azt sugallja, hogy a halál lett volna a kívánt „eredmény”. A dokumentumot megelőzően „BeszÉljünk Róla” címmel tartott konferenciát a hivatal, pszichiáterek, pszichológusok és a lelki segélyszolgálat bevonásával. Ahogy az ajánlás fogalmaz, „sebezhetőbb embertársainkat ez utánzásra, azonosulásra késztetheti”. Az ajánlás elsősorban a televízióknak, az újságoknak és a rádióknak szól, azonban hangsúlyozza az internetes tartalmak megfigyelését is.
Közel félszáz olyan bejelentés érkezett az RTL Klub X-faktor és ValóVilág, valamint a Tv2 Megasztár műsoraival kapcsolatban, melyben a panaszosok a nézői szavazások lebonyolításának rendjét, azok szembetűnő irányítottságát, ellenőrizhetetlenségét kifogásolták, és megkérdőjelezték az eredmény valóságtartalmát. A honlapról kiderül, hogy a biztos a Tv2 és az RTL Klub sms-szavazásai miatt is indított egyeztetési eljárást. Vizsgálták az Eurovíziós dalválasztó műsor, A Dal szavazását is, mivel a műsor első elődöntője után számos panasz érkezett a biztoshoz, melyben a nézők arról számoltak be, hogy a szavazási időben elküldött voksokra válaszul a szolgáltatótól kapott üzenetben annak sikertelen kézbesítéséről kaptak tájékoztatást.
A Magyar Telecom sárgacsekkes díjának jogszerűségéről jelenleg is egyeztetések folynak, melyet a fogyasztói panaszok jelentős számára való tekintettel kezdeményezett a biztos. A médiahatóság közlése szerint a biztos csak az említett ajánlásokat készítette el, a munkája azonban nem szorítkozik természetszerűleg kizárólag az ajánlások megfogalmazására. Jelenleg a legnagyobb érdeklődésre számot tartó téma, amiben egyeztetéseket folytat, az a sárgacsekkes fizetés miatt felszámolt különdíj ügye. A beérkezett panaszok száma tavaly 1744 volt, idén pedig 589 alkalommal érkezett megkeresés.
Kevesebb munka, szép fizetés
Ha a parlament pénteken elfogadja a múlt héten benyújtott módosító indítványt, akkor a médiabiztos a jövőben kizárólag a televízió-, rádió-, mobil- és internetszolgáltatók esetében kérhet – akár üzleti titoknak minősülő – adatokat, így az internetes és nyomtatott sajtó teljesen kiesik hatásköre alól. Ezen kívül a médiahatóság elnöke, Szalai Annamária sem kaphatná meg többé a biztos jelentéseit, ugyanis a tervezet szerint ezeket csak a panaszosnak, az érintett szolgáltatónak, valamint a fogyasztó érdekképviseletének szükséges megküldeni. Ráadásul a javaslat szerint a panaszosok adatait a jelenlegi törvényben előírt egy év helyett csak az eljárás ideje alatt kezelhetné a biztos.
Vélhetően kevesebb lenne az ügyek száma is, az indítvány szerint ugyanis csak a jelentős, széles tömegeket érintő panaszok esetében kezdene egyeztetésbe az ombudsman, melyről maga határozhat. Az NMHH a hvg.hu-nak azt írta, a változásokról csak a végleges, elfogadott törvénymódosítás ismeretében tudnak majd felvilágosítást nyújtani, arról, hogy a biztos milyen munkát fog végezni, azonban Bodonovich főosztályvezetői tisztsége megmarad.
A köztisztviselői törvény alapján vezetői alapilletménye 309 200 forint, melyhez kapcsolódik a főtisztviselői alapilletménnyel 125 600 forint. Az törvény NMHH-ra vonatkozó paragrafusa szerint az intézménynél az iskolai végzettség tekintetében a felsőfokú köztisztviselőket 92 700 forint plusz illeti, ezen felül jár a képzettségi pótlék, a doktori fokozatért összesen 29 000 forint. Ha a köztisztviselő hivatali autóval jár és azt sofőr nélkül, maga vezeti, akkor ez 5000 forintot hoz a konyhára, így összesen havonta bruttó 561 500 forint illeti meg.
A Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügy miniszter által beterjesztett módosító indítványból az olvasható ki, hogy a hírközlési biztosnak a jövőben egyeztető szerepkört szánnak, amely azt jelenti, hogy Bodonovich a panaszos, a szolgáltató, valamint a panaszos érdekképviselete között közvetít majd.
Rohamtempóban módosítaná a médiatörvényt a kormány
