Idén 140 olyan, leginkább a médiatanács megválasztásával kapcsolatos kifogásoló beadvány érkezett Szabó Máté alapvető jogok biztosához – hangzott el egy március végén tartott sajtóbeszélgetésen –, amely alkotmánybírósági (Ab) beadvány szükségességét vetette fel.

Január 1-jétől az országgyűlési képviselők egynegyede, valamint a kormány mellett az alapvető jogok biztosának van arra lehetősége, hogy egy jogszabály alkotmányellenességével kapcsolatban eljárást kezdeményezzen az Ab-nál. Az alapvető jogok biztosa szabályozási problémákat felvető beadványokkal bombázhatja az Ab-t, egyéb visszásságokat felhozó panaszokat pedig ő maga vizsgál meg.

Szabó Máté. Az AB előszobájában

MTI / Illyés Tibor

Szabó Máté országgyűlési biztos azzal kapcsolatban, hogy az alkotmányjogi panasz általános lehetősége megszűnik, és az állampolgárok, illetve a civil szervezetek részben a hivatalon keresztül fordulhatnak majd az Ab-hoz, egy tavalyi interjújában azt mondta, hogy az ombudsmani hivatal ezáltal az Ab egyfajta „előretolt helyőrsége”, „ügyfélszolgálata” lesz; márpedig ez a panaszok eddigi évi nyolcezres számát megnövelheti.

Az Ab döntését igénylő idei panaszok, amelyek márciustól érkeztek a testülethez – mint Szabó Máté elmondta a beszélgetésen – érintik a felsőoktatási törvényt, az egyesülési jogot, a sztrájktörvényt, a devizahitel-törlesztésről szóló jogszabályt, a nyugdíjjal és a magán-nyugdíjpénztári tagsággal összefüggő kérdéseket, illetve az adójogszabályok felülvizsgálatát is.

Az idei Ab-indítványok

Márciusban Szabó Máté arra vonatkozóan kérte az Alkotmánybíróság vizsgálatát, hogy az Átmeneti Rendelkezések megfelelnek-e az Alaptörvényben lefektetett jogállami követelményeknek. Az alapvető jogok biztosa szerint ugyanis a rendelkezések súlyosan sértik a jogállamiság elvét, értelmezési problémákat okozhatnak és veszélyeztetik a jogrendszer egységét, működőképességét. Szabó Máté aggályosnak tartja, hogy az Átmeneti Rendelkezések több helyütt egyértelműen nem átmeneti jellegű szabályokat tartalmaznak. Meglehet, mire a talárosok nekilátnak, már nem is lesz miről dönteni, a parlament előtt van ugyanis az a kormánypárti indítvány, amely az átmeneti rendelkezéseket formálisan is beemelné az Alaptörvénybe, s azokat - mint alkotmányos rendelkezéseket - az Ab már nem vizsgálhatná.

Sérti az Alaptörvényt – állapította meg az alapvető jogok biztosa egy másik vizsgálat során –, hogy a jogi segítségnyújtásról szóló törvény értelmében nem kaphat jogi támogatást az alkotmányjogi panasz benyújtója. Ez az ombudsman véleménye alapján nem felel meg az Alaptörvényben lefektetett diszkrimináció tilalmának és az esélyegyenlőség előmozdítására irányuló állami kötelezettségnek, továbbá sérti a hatékony jogorvoslathoz való jogot. Mindezek miatt Szabó Máté kérte, hogy az Ab semmisítse meg a kifogásolt rendelkezéseket.

A hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendelettel kapcsolatban pedig az alapvető jogok biztosa arra jutott, hogy a jogszabályi feltételek aránytalan jogkorlátozással járnak. Szabó Máté szerint különösen aránytalan a hosszú időtartamú és általános hazai munkavégzés kötelezettségének előírása. Az ombudsman ebben az ügyben a taláros testülettől azt kérte, vizsgálja meg, hogy a kormányrendelet összeegyeztethető-e az Alaptörvényben foglalt garanciális szabályokkal.

Fiatalkorúak elzárásától és kampánypénzekig

Szabó Máté kifogást emelt a fiatalkorúak elzárásával és őrizetbe vételével kapcsolatos rendelkezések miatt is. Úgy vélte, nem csak az Alaptörvénnyel, de az ENSZ hazánkban is kihirdetett Gyermekjogi Egyezményével is ellentétes a szabálysértési törvénynek az a része, amely a fiatalkorúak esetében lehetővé teszi az elzárás, illetve a szabálysértési őrizet elrendelését. Az alapvető jogok országgyűlési biztosa erre korábban is felhívta már a figyelmet, ám az április 15-étől hatályos új szabálysértési törvény megtartotta ezeket a lehetőségeket. Emiatt fordult Szabó Máté az Ab-hoz és kérte a törvény egyes szabályainak felülvizsgálatát.

Egy települési nemzetiségi önkormányzat beadványa alapján az ombudsman több kifogást is talált a 2012. január 1-jén hatályba lépett nemzetiségi törvény rendelkezéseiben. Így azt, hogy sérül az egyenlő bánásmód követelménye, mert a törvény kizárólag a közhasznú jogállással rendelkező nemzetiségi szervezetek számára teszi lehetővé a jelöltállítást a nemzetiségi önkormányzati választásokon. Vagy, hogy a választások kitűzését a törvény a népszámlálás adataitól teszi függővé, ugyanakkor azt társadalmi és politikai tényező is befolyásolja, hányan készek önként megvallani a népszámláláson a nemzetiségi hovatartozásukat. Ezek alapján Szabó Máté úgy látta, hogy a törvényben alkotmányellenesen korlátozzák a nemzetiségek alapvető jogait, ezért a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte az Ab-tól.

Egy civil szervezet felhívására több mint száz beadványban kérték az alapvető jogok biztosát, hogy kezdeményezze a Médiatanács tagjainak és elnökének megválasztására vonatkozó törvényi szabályozás alkotmánybírósági vizsgálatát. A panaszosok úgy vélik, a szabályozás nem zárja ki „a kétharmados kormánytöbbség meghatározó befolyását a Médiatanácsra és azon keresztül a sajtóra, ezzel pedig alkotmányellenesen korlátozza a szólás és a sajtó szabadságát”.

Szabó Máté ombudsman szerint a beadványban foglaltak jogosak, mert a kifogásolt rendelkezések együttesen értelmezhetetlenek és alkalmazhatatlanok. A biztos arra is rámutatott – mint írták közleményükben –, hogy a szöveg belső ellentmondásai, valamint az egyértelműség hiánya önmagában alkalmas arra, hogy sértse a jogállamiság elvét és a jogbiztonság követelményét. A törvény alapján előfordulhat, hogy a Médiahatóságnak átmenetileg, párhuzamosan két elnöke is van úgy, hogy a szabályozás alapján az elnökök jogkörei is tisztázatlanok. Az Ab-tól ezért a biztos azt kérte, hogy a megpanaszolt rendelkezéseket vizsgálja felül és semmisítse meg. Az ombudsman szerint a belső szabályozási ellentmondások közvetve a véleménynyilvánítás szabadságával kapcsolatos intézményvédelmi kötelezettség, a sajtószabadság és a szabad tájékoztatáshoz való jog szempontjából is aggályosak.

Legutóbb, május 13-án pedig a korrupt pártfinanszírozásnak ment neki az ombudsman. Az alapvető jogok biztosa azt kérte ugyanis az Alkotmánybíróságtól, hogy vizsgálja meg a választási eljárásról szóló törvény azon rendelkezését, amely jelöltenként egymillió forintban maximálja az országgyűlési képviselők választása során felhasználható összeget.

A politikusok hosszú ideje vitatkoznak az elavult törvények megváltoztatásáról, de eddig mindig akadt olyan párt, amely az utolsó pillanatban megakadályozta a jogszabályok módosítását. Pedig a civil szerveztek szerint a pártok milliárdokkal többet költenek, mint amennyit a törvény engedélyez, és ehhez a pénzt korrupció útján teremtik elő. Az ombudsman azonban úgy vélte, hogy önmagában a választási célra fordítható összeg emelése nem biztosítja azt, hogy a pártok a jövőben nem fogják túllépni ezt a törvényi limitet. Hogy a korrupciót megfékezzék, szükség van a kampánypénzek felhasználásának ellenőrzésére is. Szabó Máté az ezzel kapcsolatos esetleges jogalkotói mulasztás vizsgálatára is felhívta az Ab figyelmét.

Korábbi beadványok

Szabó Máté korábbi, még állampolgári biztosként tett indítványai is munkát adnak az alkotmányőröknek. Még az Alaptörvény hatálybalépése előtt utólagos normakontrollt nyújtott be az Ab-nak a jogszerű rendőri intézkedésnek való ellenszegülésre, a sztrájktörvénnyel és a fogvatartottak egészségügyi ellátásának szabályozására, valamint a guberálást és a közterületeken életvitelszerűen tartózkodás szankcionálására vonatkozóan is.

Mindezeken túl Szabó Máté több olyan jogszabályi rendelkezés – például a minősített adat védelméről szóló, a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló vagy a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvényre vonatkozóan – megsemmisítését kérve fordult az Alkotmánybírósághoz, amelyek sérthetik a személyes adatok védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez való jogot. Ezeket az ügyeket még a korábbi adatvédelmi ombudsman, Jóri András indította el. Nem támadta meg az ombudsman a pozitív adóslistára vonatkozó rendelkezéseket (a központi hitelinformációs rendszerről szóló törvény), mivel az alapvető jogok biztosának álláspontja alapvetően eltér Jóri András álláspontjától.

Ab: az indítványok beérkeztek

Az Alkotmánybíróság szóvivője, Sereg András a hvg.hu-nak azt mondta, hogy a Szabó Máté által idén kivizsgálásra kért ügyekről még nem tudni, hogy mikor kerülnek a testület elé. „A benyújtott indítvány az elemzőkhöz kerül, majd szignálják egy alkotmánybíróra, aki kidolgozza az anyagot, amelyet aztán az Alkotmánybíróság az ülésén megtárgyal” – közölte Sereg András. A mai és holnapi teljes ülés napirendjén többek között szó lesz az „ötágú vörös csillaggal” és a földgázpiaci egyetemes szolgáltatások árszabásainak alaptörvény-ellenességének megállapítására irányuló alkotmányjogi panaszok befogadásáról.