Thorbjorn Jaglandnak, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács (ET) főtitkárának még vannak komoly aggályai a magyar médiaszabályozással kapcsolatban, bár üdvözli az Országgyűlés elé terjesztett törvénymódosítási javaslatokat. Jagland kedden telefonon nyilatkozott az MTI brüsszeli tudósítójának. Elmondta, hogy a nap folyamán válaszlevelet küld Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettesnek, közigazgatási és igazságügyi miniszternek. Navracsics korábban levélben tájékoztatta őt a médiatörvény módosítására vonatkozó elképzelésekről, kérve az Európa Tanács véleményét ezekkel kapcsolatban.

Jagland emlékeztetett arra, hogy a magyar Alkotmánybíróság tavaly decemberben több ponton alkotmányellenesnek minősítette a médiatörvényt, és május végéig szabott határidőt a szükséges változtatások elvégzésére. A módosítási javaslatokat ezekben a napokban tárgyalja a magyar törvényhozás - mondta Jagland. A 47 európai országot átfogó - elsősorban a jogállamiság, a demokrácia és az emberi jogok tiszteletben tartásán őrködő - Európa Tanács főtitkára üdvözölte a Navracsics által neki megküldött módosítási javaslatokat, valamint azt a tényt, hogy az ET és Magyarország között folyamatos az építő szellemű párbeszéd ebben a kérdésben.

Horváth Szabolcs

Elmondta, hogy a magyar fél által tervbe vett módosítások "többé-kevésbé" választ adnak a törvénnyel kapcsolatos aggályokra, ám az Európa Tanács meglátása szerint továbbra is komoly aggodalomra ad okot a törvénynek az a része, amely a szabályozó testületek kinevezési eljárását rögzíti. Ezt - mondta Jagland - úgy kell rendezni, hogy biztosított legyen a szabályozó testületek függetlensége.

A főtitkár elmondta, hogy maga az ET nem terjesztett elő konkrét indítványt a törvényi szabályozás mikéntjére, hiszen ez a magyar hatóságok dolga. Azt a véleményét azonban megfogalmazta, hogy a médiahatósági függetlenséget fontos szempontnak tekinti. Az Európa Tanács - tette hozzá Jagland - határidőket sem szab a szükséges változtatások megtételére, hanem bízik abban, hogy a kérdés az ET és a magyar hatóságok közötti további konstruktív párbeszéd során megfelelően rendeződik.

Az Európa Tanács által az MTI rendelkezésére bocsátott, május 11-i keltezésű szakértői vélemény - amely Jagland főtitkár megállapításainak szakmai alapját képezi - úgy fogalmazott, hogy a médiaszabályozó testületek - a Médiatanács, a Közszolgálati Közalapítvány Kuratóriuma, illetve a Közszolgálati Testület - kinevezési eljárásrendje "nem biztosítja a politikai semlegességet vagy függetlenséget". A törvényben biztosított garanciákat az ET szakértői szerint "nagy mértékben aláássa az a tény, hogy a jelenlegi magyarországi kormánynak kétharmados parlamenti többsége van". Úgy vélik, hogy az Európa Tanács normáinak való megfelelés, a bírálatok eloszlatása érdekében a kinevezési eljárást felül kellene vizsgálni.

A terjedelmes szakvélemény egy másik pontja - szintén a kétharmados többségre tekintettel - azt boncolgatta, hogy célszerű lehetne többpárti egyetértés kikötése a kétharmados egyetértés megkövetelése helyett. A strasbourgi intézmény szakértői bírálták a nyomtatott és az online média ügyeinek közös törvényi szabályozását is. Szerintük Európában nincs demokratikus precedens arra, hogy az általános törvényalkotás érvényén túlmenően szabályoznák a nyomtatott és az azzal összevethető online médiatartalmat. Utaltak a magyar Alkotmánybíróság által emelt kifogásokra a nyomtatott sajtó kötelezettségeivel - az emberi méltóság védelmével, az alkotmányos renddel, a magántitokkal, illetve a nyilatkozat visszavonhatóságával - kapcsolatban, valamint az újságíró forrásainak titokban tartásával összefüggésben. Az Alkotmánybíróság azonban nem törölte el azt a kötelezettséget, hogy a nyomtatott és az online médiának regisztráltatnia kell magát a Médiatanácsnál - tette szóvá az ET szakvéleménye.

A dokumentum összeállítói szerint szükség lenne olyan módosításra, miszerint a magyar médiaszabályozás csak a Magyarországon létesített médiatartalom-szolgáltatókra vonatkozik, a nyomtatott sajtó területén pedig a terület önszabályozására kellene törekedni.