A szociális konzultáció megindítását Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be 2011 május elsején, eredményét július 4-én ismertette a parlamentben. A konzultáció kérdőíveivel, illetve a hozzájáruló nyilatkozataival kapcsolatban azonban Jóri András adatvédelmi biztos júniusban megállapította, hogy sértik az adatvédelmi törvény előírásait, majd augusztusban határozattal kötelezte az adatkezelést végző Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalát (KEK KH) a kérdőíveken szereplő személyes adatok törlésére.

Jóri álláspontja szerint a konzultációval összefüggésben nem érvényesültek a törvényben meghatározott garanciák, így többek között a teljes anonimitás követelménye, továbbá a kérdőíven található vonalkód a kérdőívet egyedivé, személyhez kapcsolhatóvá teszi, vagyis a véleményre vonatkozó adatok összekapcsolhatók a személyazonosító adatokkal. A személyes adatok kezeléséhez pedig főszabály szerint vagy az érintett beleegyezése vagy törvénybe foglalt felhatalmazás szükséges.

Tavaly szeptemberben a KEK KH az ombudsman határozatát közigazgatási perben támadta meg, és kérte a bíróságtól a hatályon kívül helyezését. Akkor közleményükben többek között azt írták: "a hivatal ismét visszautasítja az állami nyilvántartások jogszerű kezelésével összefüggő közbizalom megingatását célzó kijelentéseket". A hivatal kitért arra is: a szociális konzultáció példátlanul sikeres volt, amit a visszaérkezett 1 millió 140 ezer válasz is tanúsít.

Az év végén Jóri András megbízatása a posztjával együtt megszűnt. Létrejött viszont a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH), amelynek élére január elsejei hatállyal egy korábbi adatvédelmi biztost, Péterfalvi Attilát nevezte ki Schmitt Pál köztársasági elnök. Ezután Jóri András álláspontját a Péterfalvi Attila vezette hatóságnak kellett képviselnie alperesként a KEK KH által indított közigazgatási perben, ám a szemben álló felek közösen kérték az eljárás szüneteltetését.

Február 16-án Szabó Endre Győző, a közigazgatási perben alperes Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökhelyettese a halasztás indokairól az MTI-nek azt mondta: nagyon nehéz, komplex kérdésről van szó, amely alapos megfontolást igényel. A per középpontjában az a kérdés áll, hogy vajon a több mint egymillió ember, aki visszaküldte a szociális konzultáció kérdőívét, gyakorolhatta-e információs önrendelkezési jogát, vagy egy másik álláspont szerint - amelyet Jóri András képviselt - nem gyakorolhatták ezen jogukat az adott körülmények között, ezért helyettük az adatvédelmi biztos gyakorolja azzal, hogy megsemmisítteti a kérdőíveket.

"Ez olyan álláspont, amely alapos megfontolást igényel. Mi nem szeretnénk ebben a perben olyan álláspontot képviselni, amely számunkra tarthatatlan, viszont ez olyan kérdés, amelyet alaposan meg kell rágni" - fejtegette februárban Szabó Endre Győző. Az elnökhelyettes akkor elmondta azt is, hogy ha a közigazgatási per megszűnik, akkor az eredeti adatvédelmi biztosi határozat emelkedne jogerőre, vagyis a kérdőíveket a KEK KH-nak meg kellene semmisítenie.

Szintén február 16-án a közigazgatási pert kezdeményező KEK KH közleményt juttatott el az MTI-hez, eszerint a szociális konzultáció során a jogszabályok messzemenő betartásával jártak el, jogosulatlan adatkezelés nem történt, ezért is kérték a bíróságtól a volt adatvédelmi biztos határozatának hatályon kívül helyezését, cáfolva az ombusdmani határozat valamennyi aggályát.

A hétfői első tárgyaláson a peres felek nem jelentek meg, egyedül Baltay Levente ügyvéd, a Társaság a Szabadságjogokért munkatársa jött el mint egy magánszemély jogi képviselője, aki visszaküldte a szociális konzultáció kérdőívét, és most az alperes új adatvédelmi hatóság oldalán kívánt beavatkozni a közigazgatási perbe az új adatvédelmi hatóság pernyertességét elősegítendő.

A bíróság jelezte, hogy engedélyezi a beavatkozást a perbe, majd ismertette a felperes és az alperes néhány nappal ezelőtti beadványát, amelyben közösen kérték az eljárás megszüntetését, arra hivatkozással, hogy egyiküknek sem fűződik érdeke a folytatáshoz, és egyúttal fellebbezési jogukról is lemondtak. A bíró még megjegyezte, hogy a felek korábban egy köztük létrejött egyezség jóváhagyását is kérték a bíróságtól, ám ezt a bíróság nem hagyta jóvá. Ezután a bíróság tekintettel arra, hogy a felek közösen kérték a per megszüntetését, ennek helyt adott. A tárgyalás tíz percig sem tartott.

Az elsőfokú, jogerős permegszüntető döntés nyomán Jóri András tavaly augusztusi határozata - így annak a kérdőívek anonimizálására vonatkozó része is - végrehajtandó. Ezt befolyásolhatja egy a parlament előtt folyamatban lévő egyéni képviselői indítvány. Az április 20-án benyújtott kormánypárti egyéni képviselői indítvány a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992-es törvényt kívánja módosítani többek között akként, hogy a kormány által meghatározott ügyekben a Miniszterelnökség a polgárok álláspontjának megismerése céljából adatok szolgáltatását jogosult kérni. Az indítvány második, záró paragrafusa azt tartalmazza, hogy a törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba, az azt követő napon pedig hatályát veszti.