2012. május. 12. 09:59 MTI Utolsó frissítés: 2012. május. 12. 10:02 Itthon

Népszabadság: beperelték Illés Zoltánt

Személyiségi jogi pert indított a Magyar Alumínium (MAL) Zrt. menedzsmentjének három prominense – Bakonyi Zoltán cégvezető, Bakonyi Árpád és Tolnay Lajos igazgatósági tagok, egyúttal tulajdonostársak – Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár ellen, akitől "jó hírnév megsértése" miatt összesen 15 millió forintos nem vagyoni kártérítést követelnek - írja a Népszabadság.

A nol.hu-n is olvasható írás szerint a MAL Zrt. vezetői a Veszprémi Törvényszékhez benyújtott keresetükben úgy fogalmaztak: a 2010. őszi vörösiszap-katasztrófát követő időszakban Illés Zoltán számos olyan nyilatkozatot tett különböző sajtóorgánumokban, amelyekben az egész tragédiáért a társaság tulajdonosait tette felelőssé, valamint állítása szerint a katasztrófa egyértelműen a cég tevékenységére, illetve mulasztására vezethető vissza.

A felperesek azt is kifogásolják, hogy Illés Zoltán a tragédiát követően tényként állította: a MAL Zrt. vezetői a zagytározók maximális kihasználása után az állami adósságokat és a környezetszennyezést hátrahagyva bezárták volna az ajkai gyárat, a tevékenységüket pedig Boszniába helyezték volna át. 

A cégvezetők azt kérik a bíróságtól: állapítsa meg, hogy Illés Zoltán megsértette a személyiségi - így különösen a jó hírnévhez és a becsülethez fűződő - jogaikat, egyúttal nem vagyoni kártérítésként személyenként 5-5 millió forintot is követelnek az államtitkártól, tekintettel arra, hogy "a cikkek jelentős mértékben negatívan befolyásolták a felperesek megítélését, becsületét és jó hírnevét". Ha a cégvezetők megnyernék a pert, a kártérítést közhasznú célra ajánlanák fel - írja a Népszabadság.

 

Hirdetés
hvg360 Tiszai Balázs 2025. január. 09. 12:00

Trump szóban már Putyin szintjén van, de mégis mit akar Grönlandtól, Kanadától és a Panama-csatornától?

A megválasztott amerikai elnök nem zárja ki, hogy katonai eszközökkel szerezzen meg a három kiszemelt területből kettőt, az USA északi szomszédját pedig gazdasági nyomásgyakorlással kényszerítené az 51. állammá. Donald Trump a harcias megnyilvánulásai alapján annyira veszi komolyan a határvonalakat, mint az Ukrajnát “nácítlanító” Oroszország, bár arra szerencsére kevés az esély, hogy az amerikai hadsereg bármely országot lerohanja. Összeszedtük, miért került a három kiemelt célpont Trump fókuszába.