Pesti Imre kormánymegbízott hivatalvezetője veheti át május 10-e után a Köztársasági Elnöki Hivatal vezetését – értesült a hvg.hu. Áder le akarja cserélni Schmitt stábjának nagy részét, információink szerint jelenleg is zajlik a vezetők kiválasztása.
A fővárosi kormányhivatal főigazgatója, Haszonicsné Ádám Mária lesz Áder János szerdán megválasztott államfő hivatalvezetője – értesült a hvg.hu fideszes forrásból, amelyet hivatalosan még nem erősítettek meg. A főigazgatót a nagyobbik kormánypárthoz régóta közel álló, a párt munkáját korábban is segítő hivatalnokként írták le forrásaink, akivel értesüléseink szerint még az 1990-es években ismerkedett össze Áder.
A Népszabadság online kiadása szerdán reggel azt írta, az Országgyűlés sajtófőnöke, Altorjai Anita lesz a köztársasági elnök szóvivője. Altorjai a hvg.hu-nak megerősítette a Nol értesülését. Fideszes forrásokból származó korábbi értesüléseink szerint Áder le akarja cserélni Schmitt Pál volt államfő stábjának jelentős részét, és ehhez a Fidesz vezetésétől teljesen szabad kezet kapott. Mádl Ferenc alatt Becker Pál, Sólyom László alatt Paczolay Péter töltötte be a hivatalvezetői posztot; őt 2005 őszén a parlament alkotmánybíróvá választotta, a testület pedig megtette az AB elnökének. Paczolay után Tari Sándor irányította a KEH-et.
Pesti Imre jobbkeze
Értesüléseink szerint Áder vissza akarja állítani a Sólyom László alatti struktúrát. Úgy tudjuk, meg akarja szüntetni a Schmitt alatti hármas felosztást (társadalmi kapcsolatokért, külügyekért és jogi ügyekért felelős hivatalvezető), és ismét egy hivatalvezető irányítja majd a KEH-et.
Haszonicsné jelenleg a Pesti Imre fideszes országgyűlési képviselő, kormánymegbízott alatti hivatalt, a Budapest Fővárosi Kormányhivatalt irányítja. Ez az egyik legnagyobb hivatal, amely 2010. októberi megalakulása után 153 fős törzshivatalból és 3546 munkatársból állt. A második Orbán-kormány által létrehozott kormányhivatalok államigazgatási jogkört gyakorolnak, építés-, gyám- és adóügyekben első vagy másodfokon járnak el, illetve ellátják a helyi önkormányzatok és kisebbségi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését is.
Haszonicsné korábban közbeszerzési témájú tanulmányokat is publikált, az egyik szerzője egy, a témával foglalkozó 2009-es szakkönyvnek is. A hivatalvezető írta alá tavaly áprilisban azt az állásfoglalást, melyet Pesti Imre adott ki a CET-beruházás ügyében, és amely összeütközéshez vezetett a kormánymegbízott és Bagdy Gábor főpolgármester-helyettes között. Bagdy ugyanis korábban lehívta a beruházó bankgaranciáját, amihez a cég szerint nem lett volna joga. Ekkor a kormányhivatal vezetője figyelmeztette a fővárost, hogy a főpolgármester-helyettes nem dönthet kiemelt vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlásáról, ehhez a közgyűlésnek van joga. Így ezt Bagdy végül bevitte a közgyűlés elé. Haszonicsné ismerheti a fővárosi önkormányzat belső struktúráját, mert az előző ciklusban aljegyző volt a Városházán.
Schmitt is lefejezte Sólyom hivatalát
Hasonló változásokat hajtott végre 2010-es megválasztása után Schmitt is: Sólyom László távozása után gyökeresen átszervezte a Köztársasági Elnöki Hivatalt. A munkatársak 90 százalékától megszabadultak, a több mint ötven dolgozóból csupán hatan tarthatták meg állásukat. Többek között távoznia kellett a KEH-ből Bitskey Botond hivatalvezető-helyettesnek és Sonnevend Pálnak, az alkotmányügyi főosztály vezetőjének is. Bitskey és Sonnevend már Mádl Ferenc időszakában is a hivatalban dolgozott: a két alkotmányjogász volt a felelős az államfők alkotmánybírósági vétóiért – amelyek mindegyike átment az Alkotmánybíróságon.
Forrásaink szerint május 10. után szinte biztosan menni fog Kiss Norbert hivatalvezető, aki korábban is együtt dolgozott Schmitt Pállal: személyi asszisztens volt az egykori európai parlamenti képviselő mellett. Fideszes politikusok szerint távozhat Cservák Csaba is, aki az alkotmányos indítványokért volt felelős (Schmitt egyetlen ilyen vétót sem terjesztett elő másfél év alatt). Cservák jegyezte azt a dokumentumot, melyet a volt államfő még 2010-ben küldött meg az alkotmány-előkészítő bizottságnak (ebben többek között Isten országáról, a Sátán birodalmáról és az alkotmányozó hatalom isteni eredetéről is szó esett).