„Jánosnak nyugodt élete volt kint Brüsszelben, nem szívesen tért vissza a hazai sárdobáló közéletbe. Ezért is lebegtettük sokáig a jelölés hivatalos bejelentését, mert látni akartuk, milyen a fogadtatása, azonnal össztűz alá veszi-e a sajtó” – beszélt a Schmitt Pál április 2-i lemondása és Áder hivatalos, 16-i jelölése közti időszakról a fideszes elnökségi döntéshozatalra rálátó, neve elhallgatását kérő forrásunk. Több kormánypárti politikus is azt mondta a hvg.hu-nak, hogy az európai parlamenti politikus sokáig azért hezitált, mert úgy gondolta, csak egy „professzoros” stílusú értelmiségi tudná helyreállítani a köztársasági elnöki intézmény renoméját, ugyanakkor nem akart szembemenni a miniszterelnök-pártelnökkel sem, aki elsőre nem őt akarta államfőnek.

A Fidesz elnöke a kormánypártok április 16-i esti közös frakcióülésén nevezte meg államfő-jelöltként Áder Jánost, akit a rövid ideig tartó tanácskozáson „horgonyembernek” nevezett, mert Orbán Viktor szerint néha bizonyos ügyekben lehorgonyoz, és nehéz kimozdítani pozíciójából, de szerinte ez előnynek számít, mivel így képes lesz megvédeni a januárban hatályba lépett új alkotmányt és annak értékrendjét. Schmitt Pál két héttel korábban jelentette be az Országgyűlés plenáris ülésén, hogy plágiumbotránya és doktori fokozatának visszavonása után már nem képes megjeleníteni a nemzet egységét, ezért inkább lemond.

A hvg.hu-nak több fideszes elnökségi és frakcióbeli forrás is azt mondta, már Schmitt lemondásának estéjén eldőlt, hogy Áder Jánost fogja jelölni Orbán. Bár a nagyobbik kormánypárt vezetősége még aznap be akarta jelenteni a döntést, és április 5-én már szavazni akartak róla a parlamentben, Áder egyértelmű "igen" helyett csak egy „lehet”-et üzent haza, és időt kért ahhoz, hogy magánéleti ügyeit a nyilvánosságtól elzártan tudja elintézni. Kezdeti hezitálásában forrásaink szerint szerepet játszott az is, hogy sem 2010-ben, sem most nem ő volt Orbán Viktor első számú jelöltje.

Hosszan kellett győzködni

Bár a hvg.hu-n január 11-én jelent meg az első cikk, amely feltárta, hogy a volt államfő 1992-ben írt doktori disszertációjának nagy része szóról szóra megegyezik egy bolgár sportkutató által még a nyolcvanas években írt tanulmánnyal, a Fidesz-frakcióban és a párt elnökségében áprilisig tabunak számított a Schmitt-ügy. Információink szerint a Semmelweis Egyetem vizsgálóbizottságának március 27-i jelentéséig nem került napirendre a pártban a lehetséges következmények számbavétele. A tavaszi, szezonnyitó egri frakcióülés előtt még több fideszes politikus is arra számított, hogy zárt ülésen meg fogják vitatni az ügyet, de Schmitt kisdoktorijáról végül nem esett szó. Sőt, a hvg.hu úgy értesült, Orbán Viktor olyan jelzéseket küldött a Sándor-palotába, hogy az államfő tartson ki, valahogy rendezni fogják a kérdést. Erre utal az is, hogy legelső kormányzati megnyilatkozásként Szijjártó Péter "bulvárkacsának" minősítette a plágiumvádat, és Selmeczi Gabriella Fidesz-szóvivő még a Semmelweis-jelentés után is arról beszélt, hogy a Fidesz a maga részéről lezártnak tekinti az ügyet.

Áder János - professzoros jelöltet ajánlott maga helyett

Túry Gergely

„Attól, hogy nem került hivatalosan napirendre, még beszéltünk róla” – mondta a párt egyik befolyásos parlamenti képviselője. Információink szerint hetekkel a plágiumbotrány kirobbanása után már folyt arról diskurzus a Fidesz magasabb köreiben, hogy számolni kell Schmitt bukásával, így kezdetét vette az államfői szerep újragondolása és a lehetséges jelöltek számbavétele. Arra a kérdésre, hogy erről tudott-e a pártelnök, egyik forrásunk azt mondta, tudnia vagy hallania kellett róla, hiszen „elég okos politikus, hogy minden lehetőségre felkészüljön”, másrészt 2010 májusában, amikor Schmittet javasolta, az elnökség – elsősorban Kövér László választmányi elnök – nagyon sokáig Áder János mellett kardoskodott. A Hírszerző 2010 októberében arról írt, a miniszterelnök-pártelnök az akkori elnökségi üléseken kifejtette: az ország gazdasági helyzete radikális lépéseket követel, a törvényhozásnak fokoznia kell a tempót, a kormány pedig nem kockáztathat azzal, hogy egy Sólyom vagy egy Áder típusú államfő vétót emel. Orbán egy alkalommal állítólag úgy zárta rövidre az elnökségi vitát, hogy egyértelművé tette: ha nem Schmitt lesz a köztársasági elnök, akkor nem vállalja a reformok folytatását és lemond.

A hvg.hu-nak több forrás is azt mondta, a Schmitt utódáról való beszélgetések, egyezetések híre Áderhez is eljutott, ám határozottan jelezte, hogy nem vállalhatja a „megtisztelő felkérést”. Úgy tudjuk, a Brüsszelben élő európai parlamenti képviselő azzal érvelt, hogy egy pártpolitikus nem lenne képes helyreállítani az államfői tekintélyt a plágiumbotrány és Schmitt helyesírási bakijai, valamint szerencsétlen nyilatkozatai után. „A párt vezető politikusai számára az elejétől világos volt, hogy az 1992-es kisdoktori szövegátvételeket tartalmaz, ami megengedhetetlen, és ebből nem lehet jól kijönni, ez az elnöki intézményen is foltot hagy” – magyarázta a Fidesz egyik befolyás politikusa, hogyan látták már januárban Schmitt helyzetét.

Forrásaink szerint éppen ezért Áder a kezdeti időszakban azt javasolta, hogy térjenek vissza a „professzoros” államfők időszakához, és inkább a „jobboldali kötődésű értelmiségiek” közül válasszon a párt jelöltet. „Ez a leírás a leginkább Vizi E. Szilveszter korábbi, vagy Pálinkás József jelenlegi akadémiai elnökre illett” – fogalmazott egy kormánypárti forrás. „Látszik, hogy a külföldön élő János mennyire nincs képben, hiszen hosszan kellett győzködni, hogy most teljesen más a helyzet idehaza, és inkább az új alkotmányos berendezkedést, illetve politikai helyzetet értő jogászra van szükség, mint egy ’se hús, se hal’ professzorra” – mondta egy Áderrel hosszabb ideje kapcsolatban álló parlamenti képviselő.

Ha harc, akkor legyen harc

A hvg.hu által megkeresett, a fideszes döntéshozatalra rálátó források szerint az események a régi Testnevelési Egyetemet magába olvasztó Semmelweis Egyetemen (SE) működő vizsgálóbizottság jelentése után gyorsultak fel a Fideszben. A bizottság március 28-ra ígérte a jelentését, amiről a kormánypárti Magyar Nemzet már az egy nappal korábbi – hajnalban megjelent – számában azt írta, hogy nem javasolja majd a doktori cím elvételét, és a testület azt fogja megállapítani, hogy a disszertáció megfelelt az 1992-es egyetemi szabályoknak, bár Schmitt Pál is követett el hibákat.

Schmitt Pál a lemondása után távozik a Házból - Nagyítás-fotógalériánk Schmitt Pál karrierjéről - kattintson a képre!

Túry Gergely

„Arra számítottunk, hogy a bizottság olyan döntést hoz, amely kedvez ugyan a tudomány elvárásainak, esetleg bírálja az 1992-es opponensek hanyagságát, de nem okoz politika felfordulást” – mondta az egyik forrásunk, aki kalkulált azzal, hogy a Fidesz ellenzéki időszakában szervezett „nemzeti konzultációba” bevont rektor, Tulassay Tivadar „érzékeny lesz a politikai szempontokra is”. Eleinte az SE Testnevelési és Sporttudományi Kara elzárkózott attól, hogy vizsgálja Schmitt doktoriját, ám a hvg.hu januári információi szerint komoly nyomás nehezedett a tudományos élet, sőt, az MTA részéről is az egyetemre, hogy foglalkozzanak az üggyel. A Heti Válasz két héttel ezelőtti számában pedig arról írt, hogy az SE a külföldi tudományos fórumokról is egyértelmű jeleket kapott, hogy a plágiumot ki kell vizsgálni. Végül a bizottság egy nappal a végső határidő előtt – lezárva a sajtóbeli találgatásokat – nyilvánosságra hozta a jelentését, ami elismerte a plágiumot, de nem tartalmazta a doktori cím visszavételét.

A rektor a jelentést meg is küldte az egyetemek törvényes működését felügyelő Nemzeti Erőforrás Minisztériumának, figyelmen kívül hagyva, hogy a hazai gyakorlat szerint nem a szaktárca, hanem a felsőoktatási intézmények szenátusa szokott a tudományos címek visszavonásáról dönteni. Ám Tulassay korábbi kollégája, Réthelyi Miklós miniszter – az Origó információi szerint a kormányfővel való egyezetés után – bontatlanul visszaküldte a csomagot az SE vezetőségének, amely így március 29-én megvonta Schmitt Páltól a kisdoktori címet. (Tulassay három nappal később lemondott, arra hivatkozva, hogy már nem bírja a fenntartó, a tárca támogatását. Egy befolyásos Fidesz-politikus pedig lapunknak nyilatkozva cáfolta a Réthelyi-Orbán egyeztetés tényét; mint fogalmazott, "nincs mindenre sorvezető a minisztereknek", és éppen azért érték Réthelyit bírálatok a pártból, mert, úgymond, eltolta magától a döntés felelősségét.)

Szent és sérthetetlen

Orbán Viktor ezekben a napokban nem foglalt egyértelműen állást, folyamatosan azt hangoztatta, hogy az államfő személye az alkotmány szerint sérthetetlen, egyedül Schmitt dönthet a saját ügyében. „Mivel azokban a napokban egyáltalán nem értesítette az elnökséget és a kormányzati vezetőket, legfeljebb Viktor és szűk stábja tudná megmondani, hogy csütörtöktől hétfőig mikor fordult át a dolog” – mondta az elnökségi döntéshozatalra rálátó egyik forrásunk, aki szerint már március 30-án, pénteken felmerült az informális beszélgetésekben, hogy lemondás esetén Kövér vagy Áder lehet a jelölt.

Forrásaink szerint bár a Dél-Koreában tartózkodó Schmitt és Orbán között lehetett telefonos érintkezés, megvárták, hogy a két politikus stábja egyeztessen. A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, hogy a volt államfő hivatalvezetője, Kiss Norbert azon az állásponton volt, hogy Schmittnek „ki kell állnia az igazáért”, ami találkozott Habony Árpád miniszterelnöki kommunikációs tanácsadó véleményével, aki – a hvg.hu korábbi értesülései szerint – szintén úgy látta, a Schmitt-ügy alapvetően csak az értelmiséget foglalkoztatja, nem olyan, amit szélesebb rétegek értenének. Így akár a közvéleményben meg is lehet fordítani az esetleg bocsánatot kérő és „emberi arcát mutató” Schmitt helyzetét. Az egyik forrásunk szerint – akinek állításait más források nem erősítették meg – Kiss találta ki, hogy a 70-dik életévéhez közelítő államfő jelentse be a közszolgálati tévében, új disszertációt fog írni és ismét megvédi a doktori címét. „Ha Árpinak van felelőssége ebben az ügyben, akkor az az, hogy hagyta három napig folyni ezt a cirkuszt” – mondta a kormányfői tanácsadó tevékenységével szemben általában kritikus forrásunk.

„Nem mondhatjuk, hogy Palinak igaza van”

Miután Schmitt visszatért Koreából, pénteken kora délután értekezletet tartottak a kormányfő kabinetjében, ahol az Origo információi szerint Kósa Lajos ügyvezető alelnök azt mondta ugyan, hogy Schmitt-ügy kikezdi a Fidesz hitelességét is, végül mégis időt adtak a küzdelemhez az államfőnek.

Orbán és Schmitt - nem mondhatjuk, hogy Palinak igaza van

Túry Gergely

A hvg.hu – más hírportálokhoz hasonlóan – úgy értesült, a köztévének adott esti interjú alatt és azt követően fókuszcsoporton mérték, hogy meg tudja-e fordítani Schmitt a közhangulatot, ám forrásaink szerint – miután az összes bulvár- és megyei lap kritikusan viszonyult az államfői beszédhez – már a hétvégén belátták, hogy nincs tovább: kiderült, a plágiumbotrány nem kizárólag „értelmiségi ügy”. Volt olyan befolyásos fideszes forrás, aki a hvg.hu-nak azt vélelmezte, hogy az m1-es interjúhoz Schmitt már nem sok segítséget kaphatott a pártban „profinak” tartott Habonytól, mert az egész beszélgetés „látványosan alacsony nívójú volt”.

„Biztos vagyok benne, hogy Viktor már pénteken, legkésőbb hétvégén belátta, hogy ennek vége van, és ezt Schmitt Pállal is közölte” – mondta az egyik, neve elhallgatását kérő elnökségi forrásunk, aki szerint a kormánypárt vezetőinek többsége már a doktori cím visszavonása után így látta a helyzetet. Szerinte erre utal, hogy Orbán a hétfő reggeli Fidesz-KDNP frakcióülésen órákkal Schmitt lemondása előtt már arról beszélt – miként a politikus a hvg.hu-nak felidézte –, „nem mondhatjuk, hogy Palinak igaza van”, ezért a frakciónak semlegesnek kell lennie, nem állhat mögéje támogatni a harcában. Egy másik képviselő szerint valóban elhangzott ez a mondat, de egy politikai helyzetértékelés részeként: Orbán nem elítélni akarta a plágiumügye miatt Schmittet, csak úgy értékelte, már nem lehet érvek felsorakoztatásával megvédeni, miután megfosztották a doktori címétől.

A hvg.hu által megkérdezett politikusok mindegyike úgy vélte, előre ki volt tervelve, hogy a beszéd egyik pillanatában megjelent Szijjártó Péter kormányfői szóvivő, és egy cetlit nyújtott át Orbánnak, amin az szerepelt, hogy Schmitt az irodájába várja, mert be akar jelenteni valamit.

Ezt követően a miniszterelnök arról kezdett beszélni, hogy milyennek kell lennie az új államfőnek. Ekkor mondta azt, hogy „tőle jobbra állónak” és „régi motorosnak kell” lennie, aki kész megvédeni az új alkotmányos berendezkedést az ellenzék várható támadásaival szemben, mert szerinte Schmitt plágiumügyét a sajtó csak azért teregette ki, hogy a kormány és a Fidesz politikáját lehetetlenítse el. Ugyanakkor Orbán olyan jelöltet akart, aki már az első fordulóban győzni tud, azaz megkapja a kétharmadot. „Ez a leírás csakis Kövérre illett, merthogy Áder nem jobbos. Többen oda is mentünk utána Lacihoz, hogy gratuláljunk, mire dühösen elhajtott minket” – mondta az egyik fideszes képviselő a hvg.hu-nak. (A házelnök a sajtónak később azt nyilatkozta, hogy a jelölése „nem aktuális”.)

Bár 2010-ben, amikor Schmitt helyett Ádert jelölte volna az elnökség, Orbán ellentmondást nem tűrően zárta le a vitát, most forrásaink szerint Kövér körülírásakor nem az európai parlamenti politikus ellen beszélt. „Bár a határon túli magyarok ügyében vagy az alkotmányozás idején sok vitájuk volt, Lacit következetes, ezért kiszámítható politikusnak tartja. Kiszámíthatóbbnak, mint Ádert. De volt ebben egy nagy adag orbáni dac is: kilőttétek a gyengekezű Schmittet? Akkor kaptok egy kemény, karcos elnököt” – értékelte Orbán április 2-i döntését egy befolyásos fideszes politikus. (Kövér múlt héten a Hír Tv Péntek 8 című műsorában oda is vágott a sajtónak: „néhány nyikhaj, senkiházi, utolsó, tollforgató terrorista” buktatta meg Schmittet, hogy ártson „a politikai ellentábornak”.)

Kövér hívta haza Ádert

Információink szerint Kövér a Schmitt lemondását követő délutáni elnökségi ülésen elutasította a felkérést, és Áder Jánost javasolta maga helyett. A párt vezető politikusai azt tervezték, hogy már az esti frakcióülésen bejelentik, hogy az európai parlamenti képviselő a jelölt, és április 5-én meg is választja a parlament az új államfőt. Ezt követően az Országgyűlés elnöke felhívta telefonon Ádert, majd egy hosszabb beszélgetés után a jelölt egy „lehet”-tel búcsúzott, ezért a hivatalos jelölést elhalasztották április 16-ra.

Áder Brüsszelben - már szervezi a csapatát - Nagyítás-fotógalériánk Áder János politikai pályafutásáról

MTI / EPA / Patrick Seeger

„Ez nem jelentette azt, hogy nem akart hazatérni, csak arra kért minket, adjunk neki időt, hogy a sajtóérdeklődést elkerülve tudja elrendezni brüsszeli ügyeit, és készíthesse fel a családját a visszatérésre” – mondta az elnökségi döntéshozatalra rálátó forrás. Több forrásunk is azt mondta, Áder semmilyen más feltételt nem szabott, ahogy a Fidesz vezetősége sem közölte vele, hogy mit várnak tőle, ha ő lesz az államfő. „Szabad kezet kapott a stábja összeállításában, mindenről maga dönthet” – mondta az egyik befolyásos fideszes képviselő. Úgy tudjuk, Áder már az április 7-8-i hétvégén több brüsszeli kollégájának jelezte, döntsenek, hogy vissza akarnak-e térni vele Magyarországra, vagy az Európai Unió intézményeinél folytatják a karrierjük építését, mert bárhogy döntenek, támogatni fogja őket.

Bár a jelölésről hivatalosan döntő április 13-i elnökségi ülés órákig elhúzódott, forrásaink szerint már nem az Áder-kérdés vitte el az időt; akkor már ténykérdés volt, hogy Orbán kit nevez meg a három nappal későbbi frakcióülésen. Forrásaink szerint a jelölésre vonatkozó napirendi pontot kevesebb mint 15 perc alatt tárgyalta meg a Fidesz vezetősége, utána egyéb ügyekkel foglalkoztak. Ennek ellenére további időt adtak Áder Jánosnak, ugyanis forrásaink szerint a jelölt május 2-ig kész forgatókönyvvel megy majd fel a Sándor-palotába: a Schmitt-stáb nagy részét leváltja, és a hivatali struktúrát is át akarja alakítani.