Orbán Viktor horgonyembernek nevezte államfőjelöltjét, korábban pedig kapcsolatukról úgy beszélt, hogy vele szemben ő a főnök. Összeszedtük a legfontosabb dolgokat, amik Áder Jánosról tudhatók.
Áder, a csornai Charles Bronson
Egy MDF-es politikus nevezte el „csornai Charles Bronsonnak” Áder Jánost még 2006-ban, amikor a Fidesz mostani államfőjelöltje a fórumos politikusokat támadva vezényelte le ellenzékből Sólyom László köztársasági elnökké választását. Csapody Miklósnak több bonmot is köszönhető, így ő találta ki a megélhetési politikus, később a közbeszédben nagy karriert befutott kifejezést is.
„A jó ötleteket nem kell megmagyarázni” – mondta a hvg.hu-nak Csapody, amikor a kifejezés eredetéről kérdeztük. Az MDF egykori parlamenti képviselője csak annyit volt hajlandó elárulni az ötlet születéséről, hogy akkor „ez jutott eszébe”, és emlékei szerint azért az amerikai színész, mert Ádernek is olyan bajusza volt, mint Bronsonnak. Csapody akkor nevezte el így a csornai születésű Ádert, amikor a Fidesz frakcióvezetője a 2005-ös államfő-választáskor azzal vádolta az MDF képviselőit, hogy „sunyi módon” nem arra szavaznak, akinek korábban ígérték a voksukat és együttműködnek az MSZP-vel.
Hét évvel ezelőtt az ellenzékben lévő Fidesz a kormánypárti SZDSZ megosztottságát kihasználva, a harmadik fordulóban ugyan, de elérte, hogy a parlament ne az MSZP jelöltjét, Szili Katalint, hanem Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság első elnökét válassza meg köztársasági elnöknek. Az első fordulóban a Fidesz direkt nem szavazott, hogy felmérje, az SZDSZ és az MDF hogyan viszonyul Szilihez, illetve Sólyomnak vannak-e még támogatói a nagyobbik ellenzéki párton kívük. Áder a taktikájukról a titkos szavazás után azt nyilatkozta, így akarták „kiugrasztani a nyulat a bokorból, de nyúl helyett vakondot találtak”. Majd azt állította, hogy az MDF-esek szavaztak át, pedig korábban azt nyilatkozták, hogy nem támogatják Szilit. Az Áder MDF-re vonatkozó kijelentése miatt megsértődött Csapody ekkor nevezte el „csornai Charles Bronsonnak” a fideszes politikust, a Fideszbe belépő volt MDF-eseket pedig megélhetési politikusoknak.
Bronson, a vakond |
Charles Bronson egy litván szénbányász családban született 1921-ben, a pennszilvániai Ehrenfeldben, az Egyesült Államokban. Filmjeiben általában könyörtelen, a bűnözőkkel kemény kézzel bánó zsarut vagy western hősöket játszott. Első filmjeinek egyike az 1963-as Nagy szökés, amely arról szól, hogyan menekültek meg amerikai hadifoglyok egy német koncentrációs táborból a világháború idején. Bronson az egyik alagútásót játszotta, akiről viszont kiderült, hogy nem bírja a bezártságot, klausztrofóbiás. |
Ádernek viszont megtetszett az elnevezés, az egyik neve elhallgatását kérő, 1998 óta képviselő politikus szerint később gyakran és önironikusan használta magára Csapody bonmot-ját. A 2006-os tavaszi kampányzáró Kossuth téri nagygyűlésen – amikor minden szónokló fideszes valami vicces kifejezéssel mutatkozott be – magát a „csornai Charles Bronsonnak” titulálta. (Kövér László „46 éves pápai gyerekként”, Pokorni Zoltán „tanárként” mutatkozott be.)
Áder, a brigádember
Áder Orbán Viktorral egyetemi évei alatt találkozott az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, 1983-ban rövid ideig együtt tanultak a Bibó István Szakkollégiumban. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, egy év múlva már a Fidesz alapító tagjai között tűnik fel. A következő két választáson a párt kampányfőnöki tisztségét töltötte be.
Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, lehetek én akárki, a főnök az Áder - magyarázta Orbán Viktor tavaly nyáron a kamera előtt Áderral való kapcsolatát.
"Tudja, miért van ez? Mert együtt jártunk egyetemre és akkor mi melóztunk végig az egyetem alatt, hogy legyen pénzünk... mindenfajta istállókban, meg csirkéket pakoltunk. És ő volt a munkafőnök, a brigadéros. És aki a brigadéros, az élete végéig ő a főnök. Lehetek én akárki, a főnök az Áder." Előre kell köszönnöm, előre kell engednem, ennek ez a rendje - tette hozzá nevetve Orbán Viktor.
Áder, a pártalapító
Áder már egészen fiatalon kapcsolatba került a politikával: egyetemi évei alatt a Bibó István Szakkollégium tagja volt, ahogy Orbán is, majd 1988-ban többekkel együtt megalapította a Fideszt. A pártban később több posztot is betöltött: volt kampányfőnök, ügyvezető alelnök, frakcióvezető-helyettes és frakcióvezető, végül pedig a párt EP-képviselője.
Az államfőjelölt a politikán kívül nemigen foglalkozott mással, leszámítva egy rövid kitérőt a Magyar Tudományos Akadémiánál, ahol 1985-től 1990-ig dolgozott mint tudományos munkatárs.
Áder, a száműzött
A 2002-es választási vereség után Ádert kiáltották ki az egyik bűnbaknak. Ezután kezdődött el az akkori alelnök és Orbán eltávolodása, amelyet tetézett a megyei szervezetekre épülő párt választókerületenként való újraszervezése. A 2006-os verség után ez felerősödött, Áder visszavonult a párt irányításából, és a frakcióvezetőséget sem vállalta.
A kegyelemdöfést egy 2007-es, a Magyar Nemzetben megjelent, Schmidt Mária ante portas? című cikk jelentette. Ebben az ismeretlen szerző azt állította, hogy a Terror Háza igazgatója egy új jobboldali pártot szervez, és Áder Jánost az új párt egyik lehetséges vezetőjeként említette meg. Áder később beperelte a lapot, és meg is nyerte a pert, mégis kiszállt a hazai politikából és európai parlamenti képviselőnek jelöltette magát. Három éve dolgozott Brüsszelben. Igaz, nem szakadt el a belpolitikától, ő készítette elő a választójogi törvényt és a bíróságokról szóló törvényt.
Áder, a „horgonyember”
Orbán Viktort a hétfő esti frakcióülésen Ádert "horgonyembernek" nevezte. Szerinte ugyanis az államfőjelölt bizonyos ügyekben lehorgonyoz, és nehéz kimozdítani pozíciójából, de ez szerinte előnynek számít. Korábbi munkatársai is úgy nyilatkoztak róla, hogy mindent véresen komolyan vesz, számára nem maradhat elvarratlan szál egy ügyben. A végsőkig kitart egy-egy kérdésben, ezt jól mutatta Orbánnal való konfliktusa is, amikor a párt átalakítása során a választókerületek megerősítése helyett Áder kitartott a megyei szervezetek mellett.
