Az igazságügyi tárca elfogadta a jogvédők tiltakozását és enyhítette az alkalmi drogozók elleni drasztikus rendelkezéseket a Büntető törvénykönyv tervezetében. A szólásszabadságra vonatkozó paragrafusoknál viszont - a strasbourgi emberi jogi bírósággal is vitatkozva - továbbra is ragaszkodik eredeti, szabadságkorlátozó álláspontjához a kormány.
„Elfogadták azt a javaslatunkat, hogy a csekély mennyiségű droggal lebukó személy ne kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel legyen sújtható, hanem maradjon a jelenleg is hatályos büntetési tétel" - mondta a hvg.hu-nak Sárosi Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) drogpolitikai programvezetője, hogy miben is sikerült meggyőzni a kormányt a jogvédők szerint túl szigorú Büntető törvénykönyv (Btk.) koncepciójával kapcsolatban.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) február elején tette közzé az anyagot, és múlt pénteken nyújtották be a parlamentnek. A tárca igazságügyekért felelős államtitkára, Répássy Róbert azt hangsúlyozta, hogy az új kódex az 1978-ban elfogadott, és több mint 100 alkalommal, összesen 1600 ponton módosított jelenlegi Btk.-t váltja fel. A cél az, hogy egyetlen bűncselekmény se maradjon büntetlenül – közölte februári sajtótájékoztatóján az államtitkár. Az új kódex szándékaik szerint a társadalom igazságérzetének megfelelőbb büntetéseket alkalmaz majd, de az egyéni esetek figyelembevételére is marad lehetőség.
A koncepciót - elsősorban a törvénytereveztben megjelenő szigor miatt - élesen bírálták jogvédő szervezetek. A Társaság a Szabadságjogokért február elején a tervezet kézhezvétele után közleményében azt írta, a módosítás rosszabb, mint várták, szerintük ezzel beköszönt az "eszetlen szigor" időszaka.
A KIM a tervezetet társadalmi vitára bocsátotta, amihez a TASZ egy elemző javaslatot nyújtott be szólásszabadsággal és a kábítószeres bűncselekményekkel kapcsolatban. Hegyi Szabolcs, a TASZ munkatársa, a hvg.hu-nak azt mondta, felvetéseik a jogalkotó részéről vegyes fogadtatásban részesültek. Az egyeztetéseket követően a KIM múlt hét pénteken terjesztette az Országgyűlés elé a tervezetet.
Fordulat a gyűlöletbeszéd ügyében
„A szólásszabadságra vonatkozó meglátásaink nem kerültek be a parlamenti vitára bocsátandó anyagba. Ugyanakkor mind a közösség tagja elleni erőszak, mind pedig a közösség elleni uszítás tekintetében elfogadták azt a javaslatunkat, hogy a védendő közösségek közé bevették a fogyatékosság, a nemi irányultság és identitás miatt támadottak védelmét is. Nem került viszont be a lelkiismereti meggyőződés mint védett tulajdonság” - mondta a hvg.hu-nak Hegyi.
A TASZ drogpolitikai programvezetője, Sárosi Péter pedig arról számolt be, hogy a jogalkotó szigorítási céljai nem változtak, de a kábítószeres bűncselekmények esetében mérsékelték a szigort. „Elfogadták azt a javaslatunkat, hogy a csekély mennyiségű droggal lebukó személy ne kettőtől nyolc évig terjedő szabadságvesztéssel legyen sújtható, hanem maradjon a jelenleg is hatályos büntetési tétel, vagyis hogy büntetésként legfeljebb két év szabadságvesztést szabhassanak ki. Elállt a minisztérium attól, hogy az elterelés feltétele legyen az, hogy akit kábítószerrel elkapnak, annak fel kell tárnia, hogy kitől szerezte a drogot" – tette hozzá Sárosi Péter.
A vörös csillagot tovább üldözik
A becsületsértés tényállását – írta a TASZ –, a szimbolikus beszédet (önkényuralmi jelkép használata, nemzeti jelkép megsértése) tiltó, valamint a történelmi eseményekről folyó vitát korlátozó szabályokat el kell hagyni az új Btk.-ból, mert a a szólásszabadság kitüntetett helyet foglal el az alkotmányos demokráciák által garantált jogok és szabadságok közt, így a büntetőjogi korlátozás csak a lehető legszigorúbb feltételek fennállása esetén igazolható.
Ám ezt a javaslatukat nem fogadta be a KIM. Bár a strasburgi emberi jogi bíróság az elmúlt években két alkalommal is kimondta már, hogy a politikai véleménynyilvánítás körébe tartozik a nemzetközi munkásmozgalom szimbólumának, a vörös csillagnak a viselése, a kormány nem fogadja el a bíróság döntését. A második ítélet idén márciusban emelkedett jogerőre, viszont a KIM-et vezető Navracsics Tibor parlamenti határozattal kívánja életben tartani a Btk. ma is hatályos rendelkezését, amely tiltott önkényuralmi jelképként tilalmazza a vörös csillag használatát. Május 1-jén a rendőrség bilincsbe verve be is vitte a Zöld Baloldal egyik aktivistáját, mert nem akarta levenni a vörös csillagos kitűzőt - a rendőrségi fellépés ellen tiltakozók közül négy embert szintén letartoztattak, mert ők is csillagot viseltek.
Az új Btk. tartalmazni fogja a büntetőjogra vonatkozó eddigi legfontosabb kormányzati döntéseket, mint például az erőszakos elkövetőket sújtó úgynevezett "három csapás" intézményét, az uzsorások elleni szigorúbb fellépést, vagy a hajléktalanok büntetőjogi védelmét. Szigorúbb büntetés vár a visszaeső bűnözőkre, a hivatalos, valamint a közfeladatot ellátó személyek elleni erőszak elkövetőire is. Aki például megtámad egy pedagógust, egytől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel lesz majd büntethető.
Gyengített önvédelem
A parlament előtt fekvő javaslat kiterjesztené a jogos védelem határát, ami az első elképzelésekhez képest - amely a magántulajdon védelmét is lehetővé tette volna - úgy módosult, hogy a támadásnak személy ellen kell irányulnia. A büntethetőség korhatára az élet elleni bűncselekmények esetében 12 évre csökkenne, és az eljárás csak az elkövető beszámítási képességének vizsgálatát követően indítható meg – közölte Répássy Róbert azon a pénteki sajtótájékoztatón, amelyet a tervezet Országgyűlés elé való benyújtásával kapcsolatban tartott.
Számos új büntetőjogi tényállás is megjelenik a javaslatban: a családon belüli erőszak kérdésének szabályozása bővül az együtt élők közötti lelki bántalmazás tényállásával. A családon belüli erőszak elleni fellépést elsősorban az Élet-Érték Alapítvány szorgalmazta, amely csaknem 103 ezer aláírást gyűjtött össze május 1-ig annak érdekében, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre a kérdést. (Az alapítvány még tavaly szeptemberben, az új Btk. bemutatása előtt indította a népi kezdeményezést.)
A kódex átemeli a jelenleg hatályos jogszabályokból a nemrég beiktatott bűntett fajtákat, mint például a nemzetiszocialista vagy kommunista bűnök tagadása, illetve az úgynevezett egyenruhás bűnözés - ami lényegében a Gárda-típusú mozgalmak ellen irányul.
Nincs igazi változás?
Nem jelent átfogó reformot az új Btk.-tervezet a szervezetünk területe, a gyűlölet-bűncselekmények szabályozása szempontjából – közölte a hvg.hu-val Átol Dorottya, az Amnesty International Magyarország munkatársa.
„Nem járt sikerrel az a javaslatunk, hogy az előítélet motivációja ne csak a bántalmazás esetében szerepeljen, hanem zaklatásos vagy rongálásos bűntetteknél is. Szerettük volna azt is, hogy az egyes bűncselekményeknél, ahol az aljas indok figyelembe vehető, legyen külön nevesítve minősítő körülményként az előítélet, mint motiváció, mert az egyértelműbb üzenetet közvetítene a társadalom felé, másrészt megkönnyítené a jogot majd alkalmazó rendőrök, bírók munkáját is” – mondta Átol.
Nem lát minőségi különbséget a Btk. új tervezete és 1978-as változata között Finszter Géza kriminológus sem. Mint a hvg.hu-nak elmondta, szerinte ugyanolyan szellemiségű és ugyanolyan elvi alapokon nyugszik a mostani tervezet, mint a több mint harminc évvel ezelőtti jogszabály, holott a kriminológia elég széles körben szorgalmazza, hogy alternatívákat kellene keresni, és nem kellene, hogy a törvény ennyire szabadságvesztés-centrikus legyen. A szakember kifogásolta azt is, hogy az új törvénybe be akarják építeni azokat az elmúlt két évben történt változásokat, amelyeket a szakma nem helyeselt. Ezekre példaként említette meg Finszter Géza a három csapás törvényét és a tényleges életfogytiglan fenntartását.
A kriminológus a szigorításokat nem tartja akkora problémának, ha a bíró kezében marad az úgynevezett egyéniesítés lehetősége. Az, hogy egy ügyben mérlegelheti a körülményeket és annak megfelelően dönthet arról, hogy az adott büntetési tétel minimuma és maximuma között hány évet szab ki. „Európában Magyarországon van a legszigorúbb büntetési gyakorlat, a miénkét csak az orosz, az ukrán vagy török múlja felül – mondta Finszter.
A szigorítás nem más – mondta Zamecsnik Péter ügyvéd a hvg.hu-nak –, mint az államhatalom beismerése arra, hogy tehetetlen. „A szigorítás semmilyen célt és eredményt nem ér el” – jelentette ki. Egy kormány – legyen az bármelyik – ha a szociális, társadalmi és gazdasági problémákat nem tudja rendezni, akkor a büntető jogszabályok szigorításával fenyeget, nem számol azzal, hogy hiába teszi, mert az nem javítja a bűnügyi felderítést és nem növeli a lakosság biztonsági érzetét – jelentett ki az ügyvéd.
"Eszetlen szigor jön" - a Btk.-módosítás és a drogok
Közelebb az új Btk.-hoz: indul a társadalmi egyeztetés
A KIM négy szakmai szervezettel egyeztetett az új Btk. tervezetéről
Retteghetnek az éjjeli betörők az új Btk. miatt
Nem elégedett a Jobbik az új Btk-val
Az LMP a Btk. módosítása helyett az áldozatokkal foglalkozna
