Labilisak, senkiben sem bíznak és nem számolnak a következményekkel azoknak a gyilkosságoknak az elkövetői  a szakemberek – nyomozó, kriminológus és kriminálpszichológus – szerint, amelyek az utóbbi néhány hét során történtek. Négy bűntett során 11 ember veszítette életét. Van, aki szerint öt esetről beszélhetünk azzal a Szekszárd környékén történt üggyel együtt, amelyben egy férfi egy busznak vezette az autóját véget vetve ezzel saját és két gyereke életének.

Április 6-án derült arra fény, hogy a kulcsi H. Csanád Jutas megölte bátyját, nagyszüleit, majd végzett édesapjával is, három családtagját pedig megsebesítette. Másfél héttel később két embert ölt meg és rabolt ki Sopron egyik lőterén három 18-19 éves diák. Április 21-én három holttestet találtak egy balatonakarattyai házban, egy nappal később pedig két embert értek halálos lövések Győrben. A kulcsi vérengzés hátteréről az derült ki, hogy a tettes gyűlölte családtagjait. A soproni lőtéren történt ügyben a fiatalok pénzt akartak szerezni, Balatonakarattyán szerelemféltés miatt végzett áldozataival a gyilkos, Győrben pedig önvédelemmel indokolta tettét a halálos lövéseket leadó kocsmáros.

Rendőrök Kulcson. Széthullva

MTI / Koppán Viktor

Az erőszak kultúrája

A döglött ügyek ismert nyomozója, a már nyugdíjas Kovács Lajos szerint önmagában egyik gyilkosság sem különleges az elkövetés körülményeit (indíték, elkövetés módja, az elkövető személye) tekintve, de nagyon ritkának mondta, hogy egymás után ennyi emberölési eset történik néhány hét latt. „Olyan klasszikus motívumai vannak a bűntetteknek, mint a nyereségvágy vagy a szerelemféltés, amelyekre tucatnyi esetet lehet a múltból felhozni.” Az egykori nyomozó megemlítette, hogy a kriminológiai és a szociológiai kutatások alapján is válsághelyzetben a felgyülemlett erőszak miatt eldurvulnak a bűncselekmények. 

„A médiában a túl sok erőszak látványa mind a híradókban, mind a filmekben – tette hozzá Kovács Lajos – elvezethet oda, hogy egyesek azt hiszik, amit ott látnak, azt megtehetik.” A négy gyilkosság közül a szakember szerint a győri a jogos önvédelem határát feszegeti. Kérdés, ez meddig tolható ki, belefér-e még az, ha valaki egy támadó vagy annak tartott illető után megy, és az ingatlanán kívül "védekezik". 

Nem számolnak a következményekkel

„Ha rosszul megy a világnak, rosszul megy a társadalomnak, akkor növekszik a feszültség az emberekben. Ez azonban még önmagában nem vált ki gyilkosságot. Arra viszont jó, hogy a gyilkos tettét azzal magyarázza, hogy milyen komiszul bánik vele mindenki a világban” – mondta Németh Zsolt. Szerinte az elkövetők labilisak és nem gondolták át tettük következményét. Ez igaz szerinte arra a szekszárdi lakosra is, aki vasárnap szándékosan hajtott bele egy buszba, miután feleségét megpróbálta halálra gázolni. A férfi és két gyereke is életét vesztette. A kriminológus szerint ez az eset is beletartozik az említett gyilkossági ügyek sorába.

„A soproni fiatalok sem számoltak például azzal, mi történik majd velük. Ha átgondolják, átgondolták volna, mi vár rájuk, akkor biztosan nem ölik meg a lövész klub vezetőjét és ismerősét. Nem számolt a következményekkel a kulcsi gyilkos sem, aki gyűlölte a családját.”

A kriminológus úgy látja, a véletlenül összetorlódott négy ügynek a nagy sajtóvisszhangja miatt romolhat az emberek  biztonságérzete. Szerinte a közbiztonság valóban romlik, és szó sincs arról, hogy sikerült vagy sikerülhetne két hét alatt rendet tenni. Ez pedig azzal jár, hogy az emberek bizalmatlanok, sem egymásban, sem az intézményekben nem bíznak. „Amennyiben a győri férfi bízik a szomszédokban vagy a rendőrökben, és nem azt gondolja, hogy senki sem segíthet neki, akkor talán nem hajtja végre a gyilkosságot.”

A bűnüldözés legfontosabb feladata – közölte a szakember–, hogy tompítsa az súlyos bűncselekmények miatt az emberekben kialakult félelmet. Ha a rendőrség erre nem alkalmas, akkor a polgárőröknek vagy a civil szervezeteknek kell segíteniük a nyugalom helyreállításában. „Ezek az esetek arra jók, hogy tudatosítsák azt, mennyire fontos, hogy figyeljünk egymásra, vagyis hogy a közösség önvédelmi reflexei beinduljanak.”

Brutálisabb elkövetés

Szintén a másik emberre való figyelem hiányát látja a négy áprilisi, több áldozatot követelő bűncselekmények hátterében Bilkei Pál kriminálpszichológus. Úgy véli, hogy a bűntettek azt mutatják, hogy az elkövetők brutálisabbak lettek. Mind a négy gyilkosságnál különböző indítékok vezették a tetteseket – mondta Bilkei Pál. Ezzel együtt szerinte az ügyekben az a tettesek gondolkodásában az volt benne, hogy ha más megteheti, akkor ő is, valamint, hogy a gyilkosságok végrehajtói nem számoltak azzal, mi vár majd rájuk. „Elszakadt náluk a cérna, és elveszítették a magatartásukat szabályozó belső kontrollt, és eszükbe sem jutott, hogy számoljanak a következményekkel.”

A bűnügyi adatok alapján évről évre valamennyire kevesebb emberölés történik, a kriminálpszichológus szerint az elmúlt hetek alapján nem lehet trendfordulóról beszélni. A Legfőbb Ügyészség statisztikái szerint 2011-ben 275, 2010-ben 276 emberölés történt az országban, az azt megelőző évben 275, 2008-ban pedig 292 történt. A Belügyminisztérium pedig azt közölte idén eddig 42 emberölés - 38 szándékos és 4 gondatlanságból elkövetett - miatt indultbüntetőeljárás.

„Az azonban ritka volt, hogy egy bűntett során több áldozat van, főleg hogy ilyen, több emberélelet követelő esetek egymás után történnek.” A körülmények, az hogy az egyik soproni fiatal és a kulcsi tettes is járt pszichiáterhez Bilkei Pál szerint egyrészt megmutatja, hogy rossz döntés volt a lipótmezei pszichiátriai intézet bezárása, ugyanis jelenleg nincs olyan intézmény, amely gondoskodna a pszichiátriai kezelésre szorulók megfelelő ellátásáról. „Emellett a négy gyilkossági esetből az tűnik ki, hogy szétestek a közösségek és azokon belül a családok is és az emberek közömbösek egymás iránt. A soproni üggyel kapcsolatban szinte lehetetlennek tartom, hogy egy rendezett családi környezetben senki sem veszi észre, hogy gond van a gyerekkel.”