„Rettenetes fordulat áll be a magyar menekültügyben. A menekültek a magyar rendszerbe nagyon sokszor nem menekültként kerülnek be, hanem papírok nélküli külföldiként, azaz illegális bevándorlóként. A magyar jogot most úgy változtatták meg, hogy amennyiben nem tudják igazolni magukat, ezeket az embereket 12 hónapig fogva lehet tartani, noha semmilyen bűncselekményt nem követtek el” – mondta korábban a Hírszerzőnek Nagy Boldizsár jogász, az ELTE ÁJK tanára (aki a 2010-ben is módosított, 1997-es menekültügyi törvény megalkotásában részt vett) a 2010-es menekültügyi jogszabály-módosítással kapcsolatban.

A törvénymódosítást kritikusai (többek között a Helsinki Bizottság) azért tartották veszélyesnek, mivel az idegenrendészet hatáskörébe rendelte a menekültügyet és a mendékérők fogvatartási idejét fél évről 12 hónapra emelte, ezzel pedig "szentesítette azt a fogvatartási gyakorlatot, amit 2010. előtt a strasbourgi emberi jogi bíróság önkényesnek és jogellenesnek talált" - mondta el a hvg.hu kérdésére Ambrus Ágnes, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának (UNHCR) Közép-Európai Regionális Képviselet magyarországi rászlegének vezetője.

Bűnözők vagy halottak

"2010 végén ismét felhívtuk a magyar kormány figyelmét, hogy az új törvények nem állnak összhangban az EU erre vonatkozó törvényével. A probléma pedig egyre mélyebb" - mondta a jelentés nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban tartott sajtótájékoztatón Gottfried Köfner, az UNHCR közép-európai regionális képviselője.a Az ENSZ menedékkérők és menekültek magyarországi helyzetével kapcsolatos, kedden délelőtt nyilvánosságra hozott jelentése szerint 2011-ben 1693 menedékkérőből 1102-t tartottak fogva.

„Úgy kezelik őket, mint a bűnözőket, például postára, templomba vagy bíróságra is bilincsben, őrök kíséretében mehetnek el. Olyan emberekről van szó, akik védelmet keresve hagyták el hazájukat, ilyen szigorú körülmények miatt azonban megbélyegzés tárgyává válnak pusztán azért, mert adott esetben sietve kellett távozniuk és nincsenek náluk a szükséges dokumentumok. A menedékkérők tehát a külföldi bűnözők és az illegális bevándorlókkal együtt kerülnek börtönbe, ahol velük azonos elbánásban részesülnek. Az őrök pedig gyakran visszaélnek hatalmukkal és megfelelő kontroll nélkül viszonyulnak a fogva tartottakhoz. Rengeteg panasz és fellebbezés érkezett a fogva tartottak részéről, de az sincs pontosan tisztázva, hogy kihez lehet fordulniuk” – mondta a főbiztos, aki szerint ez az eljárás nem tesz jót Magyarország megítélésének sem a menedékkérők, sem a tulajdonképpeni célországok (Németország, Franciaország, Ausztria) szempontjából. Ez is lehet az oka annak, hogy az utóbbi időszakban, évről évre körül-belül 20 százalékkal kevesebb menekült érkezik.

A menedékkérőket az őrzött szállásról gyakran visszairányítják a magyar menekültügy szerint biztonságosnak tartott országokba, mint amilyen Szerbia vagy Macedónia. Ezeket az országokat azonban sem az Európai Bizottság, sem egyéb EU tagállam nem fogadja el biztonságos országként. A jelentés szerint az UNHCR azt is nehezményezi, hogy Magyarország nem végez megfelelő és teljes körül kivizsgálást a visszatoloncolások tekintetében, így nem lehet világosan látni, hogy milyen alapon küldenek vissza egyébként menekült státuszra jogosult embereket, akikkel így az is megeshet, hogy visszakerülnek abba az országba (amelynek eredetileg állampolgárai) és ahol állandó életveszélynek vannak kitéve.

„Magyarország a visszatoloncolásokkal azt vállalja, hogy megsérti a saját maga által vállalt követelményeket" - mondta Köfner. (Magyarország egyébként a régióban elsőként csatlakozott  az ENSZ 1951. évi egyezményéhez 1989-ben, és lett a menekültügyi főbiztosság Végrehajtó Bizottságának tagja 1992-benm  és vállalta az ezekkel járó kötelezettségeket.)

Menekültek vagy menedékkérők?

A menedékkérők és menekültek fogalmát gyakran összekeverik. A menedékkérő olyan személy, aki menekültnek vallja magát, és nemzetközi védelmet kér arra hivatkozva, hogy származási országában veszélynek vagy üldöztetésnek van kitéve. Minden menekült menedékkérőként nyújtja be kérelmét, de nem minden menedékkérő kapja meg a menekültstátuszt. Abban az időszakban, amíg kérelme elbírálására vár, a kérelmezőt menedékkérőnek nevezzük – olvasható az UNHCR magyarországi képviseletének holnapján. "Ugyanakkor menekültté nem az arról szóló papírtól lesz valaki, hanem attól, hogy üldözés áldozatává válik hazájában. A menekültelismerésről szóló határozatt csak deklarálja ezt a tényt" - tájékoztatta a hvg.hu-t Ambrus Ágnes.   A magyar menekültügyi rendszer állomásai Miután átlépik a határt, akár illegális bevándorlóról, akár menekültről van szó, mindenki őrzött szállásra kerül. Innen a családokat, egyedülálló nőket és házaspárokat átirányítják Békéscsabára. A menedékkérők 80 százaléka azonban egyedülálló férfi. Ők a menekültügyi eljárás során egész végig az őrzött szálláson maradnak és a már említett tortúrák áldozatává válnak.   Akiről az őrzött szálláson bebizonyosodik (az ENSZ-jelentés szerint nem tisztázott szempontrendszer alapján), hogy nem bűnöző, tehát jogosult a menekült státuszra, azt tovább engedik Debrecenbe. Békéscsabán is rövid ideig tartózkodhatnak a menedékkérők, mindaddig, amíg az ellenőrzést végzők meg nem győződnek arról, hogy a letelepedéshez szükséges menekült státusz megszerzését célzó kérelmet beadhatják. Ameddig az illető kérelme elbírálás alatt áll (ez akár több hónapot is igénybe vehet) Békéscsabáról Debrecenbe küldik a menedékkérőket, ahol az ENSZ jelentés szerint meglehetősen rossz körülmények között élnek.   Amennyiben az illető elnyeri a menekült státuszt a BÁH-tól, a bicskei menekülttáborba kerül, ahol fél évig lakhat. Itt már részesül nyelvoktatásban és viszonylag szabad a mozgástere: dolgozni, tanulni járhat. Az a tény ugyanakkor, hogy mindez egy nagyváros peremvidékén, szegregált környezetben történik, nem sokat segít a menekültek integrációjában, éppen ezért Bicskéről kikerülve sokan válnak hajléktalanná.   Sajátos állomása a rendszernek a Balassagyarmati intézmény, ahol a menedékkérelmet nem benyújtó vagy az ismételt menedékkérők (tehát, akiknek kérelmét egyszer már elutasította a magyar állam) élnek.   A másik bevett gyakorlat az, hogy a befogadó ország által biztonságosnak ítélt, harmadik országba küldik vissza a menedékkérőket az őrzött szállásokról – Magyarországról évente 4-500 menekültet küldenek vissza Szerbiába és Macedóniába. Ezeket az Európai Bizottság nem minősíti biztonságos országnak.

Újabb EU-s jogszabályt sért Magyarország

„Azért állítottuk össze ezt a jelentést, mert más országok részéről nagy érdeklődés mutatkozott a magyarországi menekültügy változásainak irányába, a politikai érdeklődés szeme egyébként is Magyarországon van mostanában” – mondta Köfner, aki arról is tájékoztatott, hogy Magyarországon jelenleg a menedékkérőket kétféle központban látják el, az egyik a fogda, amelyet a rendőrség felügyel, a másik pedig a befogadó központok, amelyek a bevándorlásügyhöz tartoznak. A 2011-es adatok alapján a menedékkérők kétharmada fogdákban, és nem a befogadó központokban kap elhelyezést. A rendőrségnek pedig sokkal nagyobb hatásköre van, mint a többi központ vezetőinek – ez adhat okot a visszaélésekre. Az ENSZ jelentésből kiderül, hogy a fizikai és lelki bántalmazásokon túl a fogdákban az is előfordul, hogy a fogva tartott menedékkérőket bedrogozzák, sokan arról számoltak be, hogy drogfüggőként kerülnek ki innen.

Gottfried Köfner elmondta, hogy Magyarország folyamatosan és konkrétan jogsértést követ el a menedékkérők fogva tartása miatt. Az 1951 évi, menekültek helyzetéről szóló genfi egyezmény ide vonatkozó, 31. cikkelye ugyanis világosan kimondja, hogy nem szabad büntetni a papírok nélkül érkezőket.

Problémás a magyar állam hozzáállása a megfelelő statisztikák kibocsátásának szempontjából is. „Az ENSZ menekültügyi főbiztosság Végrehajtó Bizottságában 1992 óta Magyarország is tagként van jelen, ennek ellenére nem küld bizonyos statisztikai adatokat. Várjuk például, hogy megtudjuk, 2010 decembere óta pontosan hány 30 napig fogva tartott családot helyeztek el, hányan voltak pontosan és hányan kerültek végső fogvatartásba. Bizonyos adatokat tehát nem kapunk meg. Olyan is előfordult, hogy egy évet vártunk arra, hogy egy államtitkártól időpontot kapjunk - sikertelenül." - mondta Ambrus Ágnes.

Az ENSZ menekültvédelmi hatósága több biztosítékot szeretne látni, hogy tiszteletben tartják az emberi jogokat a magyarországi menekültügy állomásain és arra nézve, hogy felszámolják a hatóságok képviselőinek erőszakos viselkedését. „Az erőszak és stresszmentes környezet biztosítása jelenti az emberséges körülményeket a menedékkérők számára, a nemzetközi sztendereket Magyarországnak is tiszteletben kell tartania. Miután valaki számára biztosították a menekült státuszt, a Magyarországon való beilleszkedést is támogatni kell. A beszámolók azonban nem ebbe az irányba mutatnak” – mondta Köfner. A megfelelő jogszabályok többnyire megvannak, csak a gyakorlatban történő megvalósulásuk nem történt meg – tette hozzá Ambrus Ágnes.

A főbiztosság javasolja, hogy változtatásokat eszközöljön a kormány és ne az illegális bevándorlókkal szembeni magatartás jellemezze a menedékkérőkhöz való hozzáállást, mivel jelenleg aránytalanul tekintik veszélyforrásnak, ahhoz képest, mint amennyi veszélyt valamennyire jelentenek arról nem is beszélve, hogy felesleges terhet ró az adófizető állampolgárokra, ha 30 menekültkérőre százhúsz rendőr jut – mondta Köfner.

Két milliárdba kerül az államnak

A magyarországi négy őrzött szálláson jelenleg 184 hivatásos rendőr és 340 fegyveres biztonsági őr dolgozik, a fogva tartottak száma 350-400 fő között mozog, akiknek mintegy negyedét teszik ki menedékkérők - tájékoztatta a hvg.hu-t Gyulai Gábor, Magyar Helsinki Bizottság menekültügyi programvezetője. Gyulai azt is elmondta, hogy a rendelkezésükre álló hivatalos adatok szerint az őrzött szállásokon fogva tartottak ellátása 2011. első felében 914 millió forinttal terhelte meg a magyar állam költségvetését, ami egy évre majdnem két milliárt forintot jelent. "Míg az állam rendeteg pénzt költ el a fogdák személyzetére, a nyitott befogadó állomások, mint például Balassagyarmat, 1-2 őrrel kiválóan működnek" - mondta Gyulai.