A budapesti Pallas Páholyban kedd délelőtt megrendezett eseményen Kiss Péter, az MSZP társadalompolitikai kabinetvezetője a Népszabadság szerint hangsúlyozta: alternatívát kell adni Magyarországnak a Fidesz politikájához képest, a politikai baloldal válaszait pedig széles párbeszéd során kell kialakítani. Az egykori társadalompolitikai miniszter bevezetőjében az „új rend” haszonélvezőiről és a „keresők szegénységéről” is beszélt, hangsúlyozva, hogy össznemzeti kihívást jelent az ezzel való szembenézés.

Lakner Zoltán politológus kifejtette, a kilencvenes évek elején egy széles középréteg lecsúszott, csak kevesen kapaszkodtak meg, és ezáltal tömegek élték át, hogy elveszíthető mindaz, amit korábban megkerestek. Mint mondta, minderre ránehezedett a polarizálódott politikai tér, amelyben nehéz volt közös pontokat, közös viták után pedig közös következtetéseket találni. Lakner rámutatott, hogy válság-időszakban ez a szétesett politikai közösség hajlamosabb a bűnbakképzésre, ennek fogadókészsége látható a Jobbik aktivitásában is.

„A jelenlegi kormány politikája azért különleges, mert – és ilyen kormányt nem láttam még máshol – kifejezetten szegmentálja a társadalmat (…) Ha jóhiszeműek vagyunk, akkor csak azt mondjuk, hogy a kormánynak téves társadalompolitikai képe van” – fogalmazott Lakner, hozzátéve: a szegénységről és annak mibenlétéről is „elképesztő tévedésben” van az Orbán-kabinet. Példaként a negyvenhétezer forintos megélhetés és a lakótelepen is nevelhető háztájik kormánypárti példáját hozta fel. Lakner szerint az ellenzéknek „civilizációs ajánlatot” és „egy szorongásmentesítő alternatívát” kellene felmutatnia.

Sáling József, az MSZOSZ alelnöke azt sérelmezte, hogy a kormány szinte semmilyen kérdésben sem egyeztet érdemben az érintettekkel, és miközben Európa a szakképzés fontosságáról és lehetőségeitől hangos, addig Magyarországon szinte azt sem tudni, hogy ki a felelőse ennek a területnek. Sáling rámutatott arra is, hogy hiába növekedett a minimálbér összege az elmúlt években, a nettó értéke alig pár ezer forinttal emelkedett csak, „az erőszakos emelés” viszont sok munkaadó számára olyan megterhelést jelentett, ami miatt többen inkább a fekete foglalkoztatásba menekültek.

Korózs Lajos, az MSZP elnökségi tagja a rendezvényen a kormányzati „perverz újraelosztásról” beszélt. Többek között az Erzsébet-utalványok rendszerére utalva kiemelte: „a fiúk elfelejtik, hogy a piacgazdasághoz pénz is kell”. Korózs szerint a Fidesz szeret államosítani, és azért elfogadható számukra a szegénység növekedése, mert „erre nem akarnak pénzt áldozni”. A szocialista politikus úgy vélte, hogy az „újraelosztás valódi haszonélvezői” nem a szabolcsi szegények, hanem Demján Sándor és Széles Gábor. A szocialista politikus szerint olyan jövedelemátcsoportosítás zajlik, amely kizárólag a Fidesz irányába lojális gazdasági elitet hozza helyzetbe. „Azt mondta a kormány, hogy senkit sem hagy az út szélén. Ez igaz, mert belerúgott inkább az árokba!” – tette hozzá Korózs Lajos.

Kiss Ambrus szakértő hozzászólásában többek között arról beszélt, hogy a közmunkarendszer csak csalódást hoz, hiszen sem az egyén, sem a társadalom számára nem biztosít alternatívát és kitörési lehetőséget. Hangsúlyozta, hogy le kell számolni azzal a tévhittel: segélyből ugyanúgy meg lehet élni, mint munkajövedelemből; de szakítani kell azzal a hibás állítással is, hogy az ország jelenkori helyzetének oka az elburjánzott szociális támogatórendszer eddigi működtetése.