A Terrorelhárítási Központ hamarosan Orbán Viktor saját titkosrendőrségévé válik - írja Kim Lane Scheppele, a Princeton Egyetem tanára a The New York Times internetes oldalán, Paul Krugman blogjában.
A politológus szerint a TEK az elmúlt két évben "orwelli hatalomra" tett szert, többek között megfigyelhet és adatokat is gyűjthet gyakorlatilag bárkiről. A cikk szerint a TEK a rendőrség szervezetén kívül áll, a miniszterelnök nevezi ki, vagy bocsáthatja el a vezetőjét, kettejük között pedig csupán a belügyminiszter áll - írja Kim Lane Scheppel Paul Krugman blogjában.
A Terrorelhárítási Központot a Belügyminisztériumon belül 10 milliárd forintból állították fel válság idején, azóta pedig a szervezet még nagyobbra nőtt, és a miniszterelnök védelmén kívül egyre több jogkört szerzett meg magának.
Scheppele szerint a TEK ma már egy olyan titkosrendőrség, amelyet bármelyik önkényuralmi vezető megirigyelne. A különböző jogköreit törvénymódosításokkal szerezte meg 2011 decemberében, amikor a parlament egyszerre fogadott el több törvényt, így kevésbé szúrtak szemet a TEK-kel kapcsolatos jogszabályok.
A TEK ugyanis megfigyelhet bárkit úgy, hogy a kabineten kívüli személyektől gyakorlatilag nem is kell engedélyt kérnie rá. A szervezetnek joga van titokban behatolni bárkinek a lakásába, lehallgatni embereket, hang- és videofelvételt készíteni bárkiről az engedélye nélkül, átkutathatja a postát és az elektronikus adatok között is keresgélhet. Ráadásul ezekről az érintetteket nem is kell értesíteni, viszont arról nincs szabályozás, hogy meddig tárolhatja az adatokat a szervezet.
A TEK egy másik törvénymódosítással jogot kapott arra is, hogy bármilyen állami- és magánintézménytől adatot gyűjthessen magánszemélyekről úgy, hogy az érintett felet ebben az esetben is tilos értesíteni. A TEK ezzel gyakorlatilag hozzáférést kapott a bankok, mobil- és internetszolgáltatók adatbázisaihoz is, valamint minden, állami intézmények által kezelt adathoz. Az adatkérésnek ráadásul nem is kell nyomozáshoz kapcsolódnia, vagy ügyész által megerősíttetni, Scheppele szerint pedig a TEK ezzel gyakorlatilag korlátlan hatalmat kapott a személyes, vagy bármiféle adatok és információk titkos gyűjtésére.
Az amerikai politológus szerint problémás a TEK jogi helyzete, mert egyszerre működik rendőrségként és nemzetbiztonsági hatóságként is, egyik feladat pedig a terrorizmus ellen való fellépés. Scheppele megállapítja, hogy Magyarországon tág értelemben írják le a terrorizmust és a hozzá kapcsolódó bűncselekményeket, így a TEK letartóztathat embereket akkor is, ha veszélyesnek ítéli őket. Összességében a politológus megállapítja, hogy a törvény szövege nem határozza meg pontosan, hol vannak a TEK intézkedési jogkörének határai.
Scheppele felhívja a figyelmet arra is, hogy ha valakinek a titkos eljárások ellenére esetleg mégis tudomására jutna, hogy megfigyelték, és panaszt akarna benyújtani a Terrorelhárítási Központ ellen, akkor sem egy független intézményhez, hanem annak főnökéhez, a belügyminiszterhez kell fordulnia.
Az amerikai politológus úgy véli, a TEK hatalmának kiterjesztése összefüggésben lehet az önálló adatvédelmi ombudsman posztjának megszüntetésével is, mert egy biztos hatékonyabban tudott volna fellépni az adatkezelés ezen formája ellen.
Scheppele kitér a napokban elfogadott országgyűlési törvény által felállított "parla-militáris" házőrségre is, amelyről megállapítja, hogy magánlakásokban is intézkedhet. Az amerikai politológus megállapítja, ezzel Magyarország lett az egyetlen ország Európában, amelynek parlamentje saját fegyveres testülettel rendelkezik.
A Terrorelhárítási Központ aránytalanul nagy hatalmáról adott ki azonos értelmű közleményt a Nyilvánosság Klub ügyvivői testülete is, amely a pénteki Élet és Irodalomban jelent meg.
fzs
