A bizottság előtt az éves beszámolóját tartó nemzeti erőforrás miniszter hangsúlyozta, hogy az átalakítások során tavaly elfogadták a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről szóló törvényt. Főszabálynak nevezte, hogy nyugdíjat így csak az öregségi korhatár elérésekor lehet megállapítani. Ez alól egyedül a nők negyvenéves jogosultsági idő után megállapítható ellátása képez kivételt, a többi megállapított és folyósított korhatár előtti nyugdíj már korhatár előtti ellátássá illetve szolgálati járandósággá alakult - közölte.

Az átalakítás elsődleges céljának tartotta, hogy mindenki lehetőséget kapjon képességeinek és adottságainak megfelelő munkavégzésre. Ennek megfelelően rendszer nem az egészségkárosodás mértékét vizsgálja, hanem azt, hogy a megváltozott munkaképességű ember a megmaradt egészsége és egyéb körülmények alapján foglalkoztatható-e. Kitért arra is, hogy megszűnt a rokkantsági nyugdíj, a rendszeres szociális járadék és az átmeneti járadék, ezek helyett új, egységes, táppénzszerű ellátást vezettek be.

Más területre áttérve közölte, azt szeretnék, hogy aki támogatást kap, az azt céljának megfelelően használja fel, ezért választották külön a családellátási rendszert nevelési illetve iskoláztatási támogatássá. Kiemelte, hogy tavaly augusztusban a kabinet elfogadta a fogyatékos személyek ápolását végző szociális intézményi férőhelyek kiváltásának stratégiájáról szóló határozatot. Véleménye szerint ezzel döntő lépést tettek a fogyatékossággal élő emberek ellátását szolgáló rendszer teljes átalakítása felé.

Elmondta, hogy az utolsó fázisba ért annak a tervnek a megvalósítása, amelynek alapján a szociális szolgáltatások, a gyermekjóléti alapellátások és a gyermekvédelmi szakellátások finanszírozásának ellenőrzése érdekében a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal nyilvántartást vezet majd.

Annak érdekében, hogy a segélyek oda jussanak el, ahová azokat szánják a támogatások egy részét az érintett családok természetben kapják meg – közölte Réthelyi Miklós. Hozzátette, hogy ennek érdekében megkezdték annak az intézkedésnek a megvalósítását, amelynek révén az érintett családok a segélyek egy részét természetben kapják meg.

A bölcsődei gondozási térítési díj bevezetéséről a fenntartónak kell döntenie – mondta, de egyúttal kiemelte, hogy a személyi térítési díj megállapításakor az egy főre eső nettójövedelem 25 százaléka a felső korlát.

A fiatalkorúak drogfogyasztása elleni küzdelemmel kapcsolatban közölte, hogy április 3.-tól hatályos az a kormányrendelet, amellyel létrehozták az úgynevezett C-listát, amire szinte azonnal fel lehet venni az új típusú kábítószereket.

Kérdésekre válaszolva azt mondta, hogy a szociális utalvány illetve kártya kérdése még terítéken van, de nem tartotta elképzelhetőnek, hogy a teljes családi pótlék arra kerüljön.

A bizottság tagjai közül  Sneider Tamás a bizottság jobbikos elnöke kijelentette, hogy pártjuk egyedül a szociális támogatások felhasználásának feltételekhez kötésének területén lát előrelépéseket. Leszögezte, hogy határozottan egy szociális kártya létrehozása mellett szállnak síkra. Véleményük szerint ez sokkal hatékonyabban szorítaná vissza az uzsora bűncselekményeket, mint az utalványok. A Jobbik azzal viszont teljes mértékben szemben áll, hogy a teljes családi pótlékot ilyen módon fizessék ki – mondta a politikus.

Vágó Gábor (LMP) arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt két évben, GDP arányosan, tíz százalékkal csökkentek a szociális ráfordítások. Hozzátette, eközben viszont a társadalom 14-15 százaléka tekinthető szegénynek, ráadásul a 15 éven aluli gyermekek majd harmada rossz körülmények között él. A nyugdíjrendszer kapcsán kitért arra is, hogy a kabinet eddig 17 alkalommal nyúlt hozzá a kormányzat a nyugdíjrendszerhez, de nem látszik a hosszú távú koncepció. Felhívta a figyelmet, hogy a magán-nyugdíjpénztárak rendszerének átalakításakor a kormány ígéretet tett az egyéni számlák rendszerének bevezetésére, de ez nem történt meg.

Varga László (MSZP) vitathatatlannak nevezte a nagy ellátórendszerek átalakításának szükségességét, de vitathatónak tartotta a kormányzati lépések irányát. A politikus, aki egyértelműnek tartotta az egykulcsos adórendszer kudarcát, arra is kíváncsi volt, hogy a rokkantsági ellátások felülvizsgálatból önhibájukon kívül kimaradóknak, milyen megoldást kínálnak. Kitért arra is, hogy a családi adókedvezmény nem teljesíti a kormány demográfiai elvárásait. Emellett átgondolásra érdemesnek nevezte, hogy munkaviszonnyá alakítsák az ápolási díjat.

Az MSZP-s képviselő későbbi közleménye szerint a mehallgatás is azt mutatja, hogy a kormánypárti képviselők még mindig nem értették meg, hogy az Orbán-kormány szociálpolitikája az ország kettészakadását erősíti, egykulcsos adó csupán a gazdagabbak számára jelent lehetőséget, a kormány családpolitikája pedig nem segít az alacsony keresetű dolgozó családokon, akiknek sok esetben még a tavalyi szintet sem éri el a jövedelme. Pártja szerint fideszes és kereszténydemokrata képviselők nem akarnak tudomást venni arról, hogy a szegény, illetve munkanélküli családok számára semmilyen kiutat nem mutatnak a nyomorból: a közfoglalkoztatással elérhető bér több mint tízezer forinttal csökkent a kormányváltás óta, azoknak pedig, akiknek pedig munkát sem tudnak felkínálni, 20 százalékkal csökkentették a juttatását.

"Ezzel többszázezer családot hagynak az út szélén" - közölte a képviselő, hozzátéve, hogy a megváltozott munkaképességűeket és a korhatár alatti nyugdíjasok tízezreit nem hogy az út szélén hagyják, még az árokba is lökik őket.