Egyhangúlag, tartózkodás nélkül szavazta meg Áder János államfői jelöltségét a Fidesz-KDNP-frakció - derült ki a szövetség hétfő esti közös ülése után. Orbán "horgonyembernek" nevezte Ádert, szerinte a jelölt személyisége garantálja a biztonságot és a kiszámíthatóságot. Áder elfogadta a jelölést, az Országgyűlés pedig május 2-án szavazhat a megválasztásáról.
| Áder a nemzet egységét jelenítené meg |
"Rendszerváltó politikusként az elmúlt 24 évben, bármilyen feladat elé is állított sorsom, mindvégig a magyar demokrácia szolgálatában álltam" - írja a jelölést elfogadó közleményében Áder János. "Csornán születtem. 53 éves vagyok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végeztem tanulmányaimat, feleségemmel több mint 27 éve élek boldog házasságban, négy gyermekünk van. Mindig igyekeztem úgy élni, hogy tisztán nézhessek gyermekeim szemébe". "Tudatában vagyok annak, hogy Magyarország köztársasági elnökének a nemzet egységét kell megjelenítenie. Ezért az a célom, hogy hitet és reményt nyújtsak ahhoz, hogy mi magyarok, a világ nemzeteinek tizenötmilliós családtagjaiként mindig bizalommal tudjunk egymás szemébe nézni, tudjunk tiszteletet adni, tiszteletet ébreszteni, s ha kell, tiszteletet követelni. Ebben a munkában példaképemnek Deák Ferencet, a "haza bölcsét" tekintem" - tette hozzá. "Nem azért, mintha azt hinném, hogy valaha is a haza bölcsévé válhatnék, azt viszont őszintén hiszem, hogy az ő egykori bölcsességére alapozva ma is sikeresebbé és derűsebbé tehetjük közös jövőnket és jelenünket. Ebben a munkában minden magyart, hazánk valamennyi polgárát szövetségesemnek tekintem és szövetségesemül hívom" - írta még közleményében. (MTI) |
Áder János államfői jelöltségét a fideszes és KDNP-s vezetők egyhangúlag fogadták el. Orbán Viktor, aki a hvg.hu-nak nyilatkozó egyik fideszes képviselő szerint az ülésen "rövid, precíz, de velős" stratégiai értékelést is adott, Ádert "horgonyembernek" nevezte. Szerinte ugyanis a jelölt néha bizonyos ügyekben lehorgonyoz, és nehéz kimozdítani pozíciójából, de ez előnynek számít.
A kormányfő szerint Áder személyisége a biztonságot és a kiszámíthatóságot garantálja a következő évekre, valamint az új alkotmányos rend megszilárdítása és megerősítése szempontjából is fontos.
A Fidesz-KDNP közös frakcióülése, amelyet Áder János nyitott meg, alig néhány percig tartott, az ülésről távozó egyik fideszes vezető szerint az ülés inkább Áder rövid bemutatkozásáról szólt. A Fidesz-KDNP egyhangúlag támogatta Áder jelölését, se felszólalás, se vita nem volt a frakcióülésen. Lázár János szerint Áder Jánost a frakció is meghallgatja majd.
Áder megtisztelőnek nevezte államfővé jelölését hétfő esti közleményében. A fideszes európai parlamenti képviselő azt írta: "megtisztelő számomra, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség engem jelöl Magyarország új köztársági elnökének". Az elmúlt napokban - folytatta - volt ideje szembenézni a feladat súlyával és személyes felelősségével, mindent alaposan mérlegre tett, és úgy döntött, a jelölést elfogadja, hazatér Brüsszelből, és lemond párttagságáról. "Ezt diktálja számomra a lelkiismeret parancsa és a hazám iránti hűség" - fogalmazott Áder János.
A frakcióülés után a Fidesz azt javasolta, hogy május 2-án üljön össze a parlament és szavazzon az új államfő személyéről. Lázár jelezte a képviselőknek, május 2-án semmilyen hiányzást nem fogad el, még a miniszterektől sem, mert a köztársasági elnöki posztot ideiglenesen betöltő Kövér László nem szavazhat, így pedig csak 4-gyel lesznek többen a parlamenti kétharmados aránynál. Viszont a Fideszben azt szeretnék, hogy Áder Jánost már a kétharmados többséget követelő első parlamenti szavazáson megválaszthassák államfőnek.
Lázár János hétfő délután még azt mondta, hogy a Fidesz-KDNP-frakciószövetség esti ülésén várhatóan még nem születik döntés az államfőjelölt személyéről. A Fidesz frakcióvezetője akkor azt mondta, az este 8 órára összehívott frakciószövetségi ülésen Orbán Viktor miniszterelnök elmondja értékelését a köztársasági elnök lemondása után kialakult helyzetről és javaslatot tesz "a helyzet megoldására". Ez jelenteni fog menetrendet, lebonyolítási rendet és "nyilvánvalóan személyi kérdések is szóba fognak kerülni" - fogalmazott akkor Lázár és hozzátette, ő azt várta, hogy a kormányfő tesz majd személyi javaslatot.
| Áder János életrajza |
Áder János 1959. május 9-én született Csornán. 1977-ben a győri Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett. 1983-ban az ELTE jogi karán szerzett diplomát. Tanulmányai befejezése után egy évig tanácsi jogi előadóként dolgozott, majd 1986-tól 1990-ig az MTA Szociológiai Kutatóintézetében volt tudományos munkatárs. 1987-ben részt vett a lakiteleki találkozón, 1988 áprilisában belépett a Fideszbe. 1989-ben tagja volt az Országos Választási Bizottságnak. Az 1990-es országgyűlési, illetve az 1994-es országgyűlési és az önkormányzati választásokon a Fidesz kampányfőnöke volt. 1992-1993-ban a Fidesz Országos Választmányának elnökeként dolgozott, 1993-ban a párt alelnöke, 1995-1997-ben és 1999-2000-ben, majd 2002 májusa és 2003 májusa között pártja ügyvezető alelnöke volt. 1990-től 2009-ig országgyűlési képviselő volt, 1990-1992-ben pártja egyik frakcióvezető-helyetteseként dolgozott, 1997. szeptember 9-én pedig az Országgyűlés alelnökévé választották. Az 1998-2002-es parlamenti ciklusban házelnökként tevékenykedett. A 2002. május 14-én megalakult Országgyűlésben a Fidesz-képviselőcsoport helyettes vezetője lett, majd július 15-től a ciklus végéig ő vezette a frakciót. 2009. június 7-én az Európai Parlament (EP) képviselőjévé választották, munkáját a 2009. július 14-én megalakult európai néppárti frakcióban folytatta. Nős, felesége bíróként dolgozik, négy gyermekük született. (MTI) |
A Fidesz-KDNP már múlt pénteken is foglalkozott a jelölés kérdésével. Negyedóra alatt lerendeztük Áder János elnökjelöltségének ügyét, az idő többi részét a többi napirendi pont megtárgyalása vitte el – mondta akkor a hvg.hu-nak az elnökségi ülésről a párt egyik vezetője.
Pénteken végül azoknak is csalódniuk kellett, akik „nagy bejelentést” vártak: az ülésről távozó politikusok csak annyit mondtak, hogy van jelölt, de Áder neve hivatalosan nem hangzott el. A döntéshozatalra rálátó forrás szerint nem volt különösebb kérdés az államfőjelölés, de arról nem akart beszélni, hogy eddig miért nem nevezték meg a jelöltjüket. Viszont – ahogy fogalmazott – ha az elnökség tagjait egyenként kérdeztük volna, nagy valószínűséggel mindenkinek Áder lett volna a személyes jelöltje.
Mint írtuk, Áder Jánossal visszatérhet a jogász elnökök hagyománya (Göncz Árpád is jogi diplomát szerzett a Pázmány Péter Egyetemen), az új köztársasági elnök már csak ezért is más lesz, mint közvetlen elődje volt. „Áder is maximálisan lojális lesz Orbán Viktorhoz, de azért nyilván ’mélyebb’ jellegű lesz az elnöki tevékenysége, mint Schmitt Pálé volt. Ő azért biztosan át fogja olvasni majd azokat a törvényeket, amiket aláír” – ironizált egy forrásunk.
Ebben nyilván a Fideszben sem kételkedik senki, már csak azért sem, mert mint megírtuk, az orbáni politika, a „centrális erőtér” kétéves eredményeit kellene megvédenie Schmitt Pál utódának: erre a szerepre keresett alkalmas államfőjelöltet a miniszterelnök-pártelnök. Erre is Kövért látták alkalmasabbnak korábban forrásaink, de mint most egyikük fogalmazott: igaz, hogy Áder János már 2002 óta eltávolodott a Fidesz szűk vezetésétől és a kormányfőtől is, az a gesztus, hogy a kormányfő mégis rábízta az igazságügyi és a választójogi reform kidolgozását, jelzi a még meglévő bizalmat.
Schmitt Pál április 2-án mondott le a köztársasági elnöki posztról. A Semmelweis Egyetem (SE) doktori tanácsának indítványára az egyetem szenátusa korábban megvonta a köztársasági elnöktől a doktori címet. Orbán Viktor még a szenátusi döntés előtt azt mondta a Petőfi Népe című újságnak: „a magyar alaptörvény szerint a köztársasági elnök személye sérthetetlen, én pedig ehhez tartom magam”. Ugyanezt ismételte meg a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában péntek reggel, majd hétfőn a Fidesz frakcióülése előtt is. Mint mondta, senki más nem dönthet a lemondásról, csak Schmitt Pál.
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
