„A Schmitt Pál fémjelezte államfői szerep az ő távozásával megszűnt. Nemcsak azért, mert nehéz lenne egy hasonló, a kormánnyal feltétel nélkül lojális embert találni, hanem azért is, mert az új alaptörvény és a sarkalatos törvények elfogadásával lezárult egy korszak. Ezért most elsősorban nem a személy megtalálása a legnagyobb kihívás, hanem az új köztársasági elnöki szerep kitalálása” – mondta egy neve elhallgatását kérő befolyásos fideszes képviselő, hogy miért csak két hét után nevezi meg államfőjelöltjét a két kormánypárt.

Lázár János a Fidesz frakcióvezetője hétfő este jelentette be: felkérték Orbán Viktort, hogy április 16-án nevezze meg a kormánypártok államfőjelöltjét. Mindennek előzménye, hogy Schmitt Pál hétfőn a parlament plenáris ülésén jelentette be lemondását.

A hvg.hu parlamenti tudósítóinak hétfő délután több fideszes képviselője is azt hangsúlyozta, hogy a párt vezetői még a héten meg akarták választani Schmitt utódát, a posztra pedig az Országgyűlés elnöke, Kövér László és a párt európai parlamenti képviselője, Áder János a legesélyesebb. Ám az esti ülésen nem állítottak jelöltet és két hetet biztosítottak a pártelnök-miniszterelnöknek, hogy megtalálja a megfelelő embert a posztra, a képviselőket pedig a frakcióvezetés felkérte, hogy ne nyilatkozzanak az ügyben.

A hvg.hu-nak szerdán több kormánypárti politikus is azt mondta, a jelöltállítási folyamat elhúzódására számítanak, mert – ahogy az egyik forrásunk fogalmazott – „Orbán fejében határozott kép él arról, milyen államfővel tudna együtt dolgozni”, és erről a szerepfelfogásról meg kell egyeznie az esetleges jelölttel. A szivárogtató kormánypárti politikusok szerint – akik a nyilatkozatstop miatt nevük elhallgatását kérték – a Fidesz alapembereként „nélkülözhetetlennek” tartott Kövért nem szívesen engedik el, a belpolitikai színtérről 2006-ban kivonult Áderrel szemben többen is bizalmatlanok a frakcióban. Így az sem zárható ki, hogy egy eddig meg nem nevezett harmadik személy lesz a befutó. Navracsics Tibor minisztrelnök-helyettes szerdán az InfoRádiónak azt mondta, elképzelhető, hogy pártpolitikus, sőt kormánytag lesz az új köztársasági elnök.

„A kulcskérdés: 2014”

„Göncz Árpád az ország nagypapája, Mádl Ferenc és Sólyom László professzoros ellensúlyok voltak, Schmitt közvetlen elnök, az emberek embere akart lenni. A miniszterelnök nem kíván visszatérni egyik szerephez sem ezek közül, és mint a jelöltet megszavazni tudó legnagyobb párt elnöke él a lehetőséggel, hogy elképzeléseihez illeszkedő karaktert keressen” – mondta egy befolyásos kormánypárti képviselő.

Schmitt Pál a lemondása után

MTI / Beliczay László

A hétfő reggeli frakcióülésről kiszivárgott információk szerint Orbán – miután szóvivője, Szijjártó Péter eléje tette a Schmitt Pál üzenetét tartalmazó cetlit – azt mondta, ha a köztársasági elnök lemond, akkor olyan új államfőt kell majd találni, aki jobbra áll tőle és képes lesz megvédeni a januárban hatályba lépett új alkotmányt. Korábban a miniszterelnök egy 2010. augusztusi tévényilatkozatában beszélt nyíltan arról, hogy mit gondol a köztársasági elnöki szerepkörről. A köztelevízió Az Este című műsorában akkor azt mondta, a hatalom megosztása a különböző hatalmi ágak közötti egyensúlyban fontos, ám az államfő nem különálló hatalmi ág, így nem is lehet ellensúlya a kormánynak, hanem a végrehajtó hatalom része.

„Az egyik kulcskérdés: 2014. Bár nem készülünk a választások elvesztésére, egy jó politikus minden eshetőséggel számol, így az extrém esetekre is kell forgatókönyvet készíteni” – mondta egy neve elhallgatását kérő kormánypárti parlamenti képviselő, aki szerint a jelölésnél a Fidesz és a KDNP azt sem hagyja figyelmen kívül, hogy az új államfő a következő választások után még három évig a Sándor-palota lakója lesz. „Hogy nem lesz újra kétharmadunk, azt szinte biztos, így még ha meg is nyerjük a választásokat két év múlva, erősebb, az elmúlt két évben kialakított berendezkedést lebontani akaró ellenzékünk lesz” – mondta a kormánypárti politikus, aki szerint egy, a felek közt közvetíteni akaró vagy egyensúlyozó köztársasági elnök közvetve segítene a rendszer lebontásában. „A konszolidálni akaró miniszterelnök egy olyan államfőt szeretne, aki érti a Fidesz 24 éves küldetését, részt vett az új alkotmányos berendezkedés kialakításában, támogatta az egyes intézményvezetők kinevezését.”  Ahogy egy másik, a pártvezetéssel szemben kritikus fideszes fogalmazott: „az orbánizmus körülbástyázása a cél”, mert szerinte a miniszterelnök a személye elleni támadásként fogja fel a Schmitt elleni „támadásokat”.

Kövér pro és kontra

A párt választmányi elnöke, Kövér László lenne a legalkalmasabb erre a szerepre – mondták egybehangzóan a hvg.hu által megkeresett fideszes politikusok. A Fidesz vezető politikusai, Orbán Viktor, Lázár János és Kósa Lajos Schmitt lemondása után az államfői feladatokat ideiglenesen ellátó házelnök irodájában gyűltek össze tanácskozni, de az ülés után Kövér a „nem aktuális a kérdés” válasszal hárította azon újságírói érdeklődést, hogy vállalná-e a jelöltséget. Ezt követően tartották azt a frakcióülést, melyen a hónap közepére halasztották az új köztársasági elnök megnevezését.

Azóta olyan találgatások jelentek meg a lapokban, hogy az Országgyűlés elnöke határozottan elutasította a miniszterelnök-pártelnök felkérését. Ennek viszont ellentmond, hogy a csütörtökön megjelenő Heti Válasznak adott interjújában viszont nem hárította el magától, hogy ő követné Schmitt Pált az államfői székben. Igaz, megjegyezte, hogy van alkalmasabb jelölt nála. Forrásaink szerint az is meglepő, hogy az odamondogatásairól híres, az ellenzéki pártokat élesen kritizáló Kövér a házbizottság ülésén már bocsánatot kért egy kijelentése miatt. A házelnök órákkal korábban a Schmittnek bekiabáló ellenzékieket azzal utasította rendre, „hogy az önmagában méltatlan, hogy a tőlem balra helyet foglaló képviselő hölgyek és urak egyáltalán itt ülhetnek az Országgyűlésben”. A Fideszben ezt többen úgy értékelték, Kövér már az új szerepére készülődik. Bár a "gesztust", meglehet, túlértékelik a pártban, tekintve, hogy a baloldal létét megkérdőjelező kijelentés a plenáris ülésen hangzott el, míg a pardon eddig csak zárt körben.

Kövér és Orbán a parlamentben - a legalkalmasabb jelölt

Túry Gergely

A hvg.hu több forrásból is úgy értesült, hogy Kövér és Orbán – ahogy az egyik fideszes képviselő fogalmazott – „nem egyezett még meg abban a minimál-programban”, amely alapján együtt tudnának dolgozni. Kövérnek néhány részletkérdésben ellenvetései vannak. Bár forrásaink részleteket nem árultak el, utaltak arra, hogy a házelnök tavaly többször is konfrontálódott Orbánnal a párt elnökségi ülésein. Így az alkotmányozás idején többször különvéleményének adott hangot – ő ragaszkodott többek között ahhoz, hogy vármegyékre kereszteljék a megyéket –, szorgalmazta, hogy a határainkon kívül élő magyar állampolgárok egyéni képviselőket küldhessenek az Országgyűlésbe, ennek érdekében még egy módosító indítványt is kidolgozott tavaly ősszel, bár az nem kapta meg a frakció támogatását. És ő szervezte meg a sikeres ellenállást a belügyminiszter tervezte szuper-titkosszolgálat ellen is.

Az utóbbiról folyó vita a Fideszben még nem zárult le, a kormány tavaszi törvényalkotási terve szerint a szaktárca áprilisban fogja felülvizsgálni a szolgálatokra vonatkozó teljes szabályozást, amit már az új köztársasági elnök fog aláírni. Fideszes források szerint még egy olyan feltétlenül lojális, minden törvényt aláíró államfőt nem fognak találni, mint amilyen Schmitt volt. Kövér legfeljebb részletkérdésekben nem ért egyet a miniszterelnökkel, viszont ha az ellenzék támadni fogja, köztársasági elnökként – ahogy tette ezt a különvéleményei ellenére házelnökként is – Orbán mellé fog állni.

Forrásaink szerint Kövér ellen szól, hogy a pártban sokan nélkülözhetetlennek tartják. „A Fidesz élő lelkiismeretének” nevezett választmányi elnök, az alapszabály egyik kidolgozója olyan tudással bír a szervezetről, amit nem lesz könnyű pótolni, ezért többen azt szorgalmazzák, hogy maradjon házelnök. Az államfői megválasztása esetén ugyanis az alkotmány előírásai szerint ki kellene lépjen a Fideszből.

Áder helyzete bizonytalan

Míg Kövért nem akarják elengedni a Fideszben, Áderrel szemben forrásaink szerint a frakció egy része bizalmatlan. „János 2007-ben lelépett a belpolitikai színtérről” – mondta egy a parlamentbe 2010-ben bejutott fideszes képviselő, aki szerint Ádert a kétharmados győzelem miatt felduzzadt frakcióban sokan nem is igazán ismerik, az alkotmány kidolgozásában sem vett részt. Bár Orbán tavaly őt kérte fel a – komoly nemzetközi is hazai bírálatokat kapott – bírói és választójogi reform kidolgozására, a tervezetek az elnökségben és a frakcióban nyerték el a végső formájukat.

Áder János - Orbántól balra áll?

Túry Gergely

A hvg.hu úgy értesült, a miniszterelnök-pártelnök hétfőn a képviselők előtt utalt arra, hogy olyan jelöltet kell megnevezni, aki biztosan megkapja a kétharmadot. Fideszes képviselők szerint, ha Orbán mellé áll, akkor Ádert biztosan megválasztják az első fordulóban, de nem zárható ki, hogy a frakcióban nagyon népszerű Kövérrel szemben az EP-képviselő protestszavazatokat kaphat, ahogy az Országos Bírói Hivatal élére jelölt Handó Tünde esetében is történt tavaly decemberben. „Folyosói beszélgetéseken hallani, hogy mégiscsak a pártelnök a felelős a plágiumbotrányért, hiszen ő erőltette 2010-ben Schmitt megválasztását. Megrendült a Viktor tévedhetetlenségébe vetett hit” – mondta az egyik képviselő, aki ennek ellenére kizártnak tartja, hogy a miniszterelnök jelöltje ne menne át már az első fordulóban. (Az alaptörvény szerint az államfőt kétharmados többséggel, 258 szavazattal, titkos szavazással kell megválasztani – a Fidesz-KDNP-nek 263 képviselője van, Handó decemberben 258 szavazatot kapott. Ha a jelölteknek ez nem sikerülne, akkor a következő szavazáson az lesz a győztes, aki a legtöbb szavazatot kapja.)

Volt olyan fideszes politikus, aki szerint Áder nem felel meg annak az Orbán által támasztott kritériumnak, mely szerint az új köztársasági elnöknek tőle jobbra kell állnia. Szerinte „János 2002 után nem nézte jó szemmel a Fideszen kívüli, sokszor radikális polgári körök szervezését, amit Orbán kezdeményezett, majd a régi pártkáderek kiszorítását a ’körös’ szimpatizánsok szervezetbe való betódulása után”. Többen úgy emlékeznek, Áder ezt követően szorult ki a hazai politikából: mivel ő volt a 2002-es kampányfőnök, a Fideszben többen őt hibáztatták a vereségért, 2003-ban pedig az új alapszabály elfogadása és a pártszervezet centralizálása után távozott a Fidesz ügyvezető elnöki székéből is. A 2006-os választások előtt összeütközésbe került Orbánnal, mert a pártvezetés Áder egyetértése nélkül egy volt MIÉP-tagot tett a megyei listára, ezért lemondott a listavezetésről. Egyéniben győzött, de nem vállalta tovább a frakció vezetését, 2007-ben pedig bejelentette, hogy indulni akar a 2009-es EP-választásokon.

Forrásaink szerint lényeges kérdés az is, hogy Áder feladja-e a brüsszeli egzisztenciáját, és vállalja-e azt a szerepet, amit Orbán az új köztársasági elnöknek szán. Az egyik kormánypárti képviselő – aki többször meglátogatta Ádert a belga fővárosban – azt mondta, az európai parlamenti képviselő jól érzi magát Brüsszelben, a gyerekei ott járnak iskolában, a politikus is jól beszéli már az angolt, és időközben a Környezetvédelmi Bizottság alelnöke lett.

„Ha János lesz az elnök, biztos hogy önálló pólus lesz a magyar belpolitikában, egyes esetekben Orbánnal szemben. Egy dolog szól mellette: a Fidesz egyik alapítója, aki vitás helyzetekben nem fogja cserbenhagyni a pártját” – mondta róla egyik forrásunk. A hvg.hu által megkérdezett fideszes és KDNP-s politikusok úgy vélik, nehéz helyzetbe kerülhet Orbán, ha Kövér vagy Áder jelölését valamilyen oknál fogva nem sikerül keresztülvinni. Többen azt mondták, ebben az esetben a miniszterelnök-pártelnöknek újra kell gondolnia a kritériumait, ami végül teljesen új pályára állíthatja a jelöltkeresést, közvetve pedig az Orbán által 2010 májusa óta erőltetett politikát.