Schmitt Pál szerdán Szöulban reagált a plágiumügybe keveredett kisdoktoriját vizsgáló tényfeltáró bizottság előző nap nyilvánosságra hozott jelentésével kapcsolatosan. A köztársasági elnöki nyilatkozat szó szerinti leirata.
Nem mond le posztjáról Schmitt Pál – ezt mondta az államfő szerdán Szöulban, az MTI Hírcentrum tudósítójának. Az alábbiakban a nyilatkozat teljes, szó szerinti leiratát közöljük.
"Most, ahogyan ezt másfél hónappal ezelőtt nyilatkoztam, hogy ezt mindenféleképpen el fogom fogadni, most is ezt teszem, elfogadom a végkövetkeztetést, ami gyakorlatilag arról szól, hogy tartalmilag és formailag megfelelt az akkori követelményeknek. Legjobb tudásom szerint írtam ezt a dolgozatot, azt kívántam vele elősegíteni, hogy a magyar sporttársadalom is megismerje az olimpiai program alakulását, hogyan kerülhetnek föl a programra, hogyan kerülhetnek onnan le olimpiai sportágak".
"Nos, a munkámat opponens és konzulens segítségével végeztem, akiknek a mai napig is hálás vagyok, igen sokat segítettek, a legjobb tudásom szerint... ugye, nem lehetett mást csinálnom, mint követnem az olimpiai program kronológiáját, az olimpiai program eseményeit, és ehhez igénybe vettem természetesen minden rendelkezésre álló szakirodalmat. Egyetlenegy szakirodalmat nem mulasztottam el feltüntetni a dolgozat végén, az úgynevezett bibliográfiában, ezért ezt fontosnak tartom, és nyilván, akik megítélték a munkámat, ezt számításba vették."
Minek örül Schmitt Pál?
"Örülök, hogy Magyarországon működik a demokrácia, örülök, hogy nincs kettős mérce, örülök, hogy az elnökre is ugyanúgy vonatkoznak a szabályok, mint bármely más magyar állampolgárra. Hozzáteszem: nem zavar ez az ügy, kicsit hosszú volt, örültem volna, hogyha rám is vonatkoznak azok a szabályok, amik úgy hangzik, hogy az ártatlanság vélelme, de most hogy pontot teszünk a dolog végére, azt az egyet mondhatom, hogy a munkámat változatlanul alázattal és szorgalommal fogom végezni, betartva az alaptörvény rám vonatkozó előírásait."
"Igen, hát egy pillanatig nem gondoltam, hogy lemondok. Nem azért választottak a köztársaság elnökének, hogy 20 évvel ezelőtt milyen kisdoktori dolgozatot írtam, valószínű más egyéb kvalitások miatt. Én változatlanul a munkámat felelősséggel végzem, az elnöki munkámat, és ez a végkövetkeztetés számomra egyfajta elégtétel, hogy akkor is igazam volt 20 évvel ezelőtt, mert az akkori körülményeknek és előírásoknak megfelelően írtam egy dolgozatot, legjobb tudásom szerint, föltüntetve minden forrást a bibliográfiában. És most is úgy vagyok vele, hogy ha 1200 oldalon keresztül vizsgálta egy öttagú, független, általam most már megismert, de korábban ismeretlen tényfeltáró bizottság, ehhez nincs mit hozzátennem."
"Ha ők azt mondták, hogy tartalmilag és formailag a dolgozatom 20 évvel ezelőtt – hangsúlyozom a kisdoktori dolgozatom – megfelelt, akkor én ezt így fölvállalom, elvállalom és többé ezzel nem nagyon kívánok foglalkozni" – mondta a köztársasági elnök Szöulban szerdán az ATV videója szerint.
Különvélemény
Mint megírtuk: szerda este hozta nyilvánosságra a Semmelweis Egyetem honlapján Fluck Ákos különvéleményét (pdf), aki a Schmitt Pál kisdoktori disszertációját vizsgáló bizottság tagja volt. A Tényfeltáró Bizottság kedden nyilvánosságra hozott jelentése szerint a doktori eljárás hiányosságokkal ugyan, de formailag megfelelt az akkor még önállóan működő Testnevelési Egyetem gyakorlatának. A testület megállapította azt is, hogy az egyetem követett el szakmai hibát, amikor a szövegazonosságokat nem tárta fel időben. Fluck Ákos ügyvéd mindehhez egy 12 oldalas különvéleményt csatolt, amelyben ízekre szedte Schmitt Pál doktori disszertációját.
Fluck Ákos szerint mindezek alapján az egykori pályázó értekezése az egyetemi doktorátus megszerzésének feltételei közül "a tudományos munka módszereinek alkalmazásával készített, önálló kutatáson alapuló, új tudományos eredményt tartalmazó értekezés, vagy a társadalom számára hasznos új és a gyakorlatban hasznosított alkotás" kritériumnak nem felelt meg. Ezért szerinte javasolt megvizsgálni az egykori pályázó egyetemi doktori címe visszavonásának lehetőségét és módját, figyelembe véve közjogi méltóságával az Alaptörvény 12. cikkében foglaltak szerint együtt járó védettség adta korlátokat.
A Magyar Nemzet csütörtöki számának szerkesztőségi vezércikke szerint a plágiumbotrány a magyar tudományos élet arculcsapása, a beigazolódott plágiumgyanú pedig lerombolja a köztársasági elnöki intézmény tekintélyét és "a tisztességes közéletbe vetett hitet", ezért Schmitt Pálnak mielőbb távoznia kell.
Az előzmények
A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.
Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.
A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. A fentieket figyelembe véve Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. A Testnevelési Főiskola jogutódja, a Semmelweis Egyetem több héttel a hvg.hu első cikke után döntött úgy, hogy vizsgálóbizottságot állít fel.
