Egyetlen hónap alatt zavarták le 1992-ben Schmitt Pál doktori védését a Testnevelési Egyetemen. A tényfeltáró bizottság szerint még a védés előtt a témavezetőnek vagy a bírálóknak már a felkészülés idején kellett volna felhívnia a szakszerűtlen forráskezelésre a doktoráló figyelmét, de az egyik opponens azt mondta, ők már bekötve, készen kapták a disszertációt.
„Itt valami félreértés van, mert a védést nem előzték meg előbírálatok” – értékelte a Semmelweis Egyetem (SE) tényfeltáró bizottságának kedden nyilvánosságra hozott jelentését Kertész István, Schmitt Pál 1992-es disszertációjának egyik véleményezője, opponense.
A hvg.hu által kirobbantott plágiumbotrányt követően a Testnevelési Egyetem jogutódja, a budapesti orvosi egyetem január 25-én hozta létre azt a vizsgálóbizottságot, amely kedden megállapította, hogy az 1992-es doktori eljárás ugyan formailag megfelelt az akkori szabályoknak, de a disszertáció részleges vagy teljes egyezést mutat Nikolaj Georgiev, illetve Klaus Heinemann sportkutatók egyes munkáival.
A bizottság szerint „a dolgozatra általában jellemző a szakszerűtlen forrásmegjelölés, illetve a hivatkozásokra történő szakszerű utalások hiánya, melyre a témavezetőnek, illetőleg a bírálóknak még a felkészülés idején, ill. az elő-opponensi véleményben fel kellett volna hívnia a figyelmet”.
Barátok közt
„A fokozatszerzési eljárás ideje alatt egyszer sem találkoztam Schmitt Pállal. Természetesen ismertem az olimpikont, évekkel korábban hivatalos összejövetelen találkoztunk” – mondta a hvg.hu-nak a disszertációt opponensként véleményező Kertész István. Az ókortörténész azt mondta, amikor Schmitt benyújtotta a disszertációját, ő az ELTE bölcsészkarán tanított, a Testnevelési Egyetemről (TE) Istvánfi Csaba rektor kérte fel, hogy legyen a jelenlegi államfő dolgozatának opponense. A dolgozatot már végleges formában, bekötve kapta meg, amit írásban, 7 oldalas bírálatban értékelt.
Kertész szerint a mostani jelentés őt igazolja, ugyanis a bírálatában többször is felhívta a figyelmet a hivatkozások hiányára. Mint arról korábban a hvg.hu is beszámolt, az ókortörténész opponensi véleményében azt írta, „egy ilyen terjedelmes anyaggyűjtés esetében elvárható, hogy a szerző pontosan feltünteti adatai lelőhelyét. A megnevezett szakirodalom alapján aligha lehetett volna a sportágak ilyen részletes programelemzését elvégezni. A jegyzetanyagban vagy egy külön függelékben hivatkozni kellett volna a hivatkozott kongresszusok, ülésszakok jegyzőkönyveire, egyéb adalékaira. Az egyetemi docens bírálatában azt kifogásolta, hogy Schmitt értekezésében egyetlen láb- vagy végjegyzet sem szerepel, ami mutatná, hogy az egyes adatokat, ténybeli megállapításokat, a különféle meghatározásokat honnan vette, és amikor egy következtetést megállapít, nem teszi világossá, hogy az saját észrevétele, vagy esetleg a szakirodalomból idéz. „Ez egyébként minimális követelmény egy tudományos igényű írás esetében” – írta Kertész.
Az ókortörténész hangsúlyozta, ő nem készített előbírálatot – amit a bizottság most feltételez –, szerinte nem az opponenseknek, hanem a dolgozat megszületését végig figyelemmel kísérő témavezetőnek kellett volna jeleznie, hogy a forrásmegjelölés szakszerűtlen.
Kertész úgy tudja, Kutassi László, a TE egyetemi tanára volt Schmitt témavezetője, aki azóta elhunyt. Az egyetemi oktató a doktori védés időszakában a Schmitt által vezetett Magyar Olimpiai Bizottság mellett működő, az olimpiai eszme népszerűsítésével foglalkozó Magyar Olimpiai Akadémia (MOA) főtitkára volt. Az Origo január 12-én számolt be arról, hogy a másik opponens, Takács Ferenc 1985 óta volt tagja ennek a testületnek, Kertész pedig a védés után került be az MOA-ba, amikor már Aján Tamás volt a szervezett elnöke. Schmitt 1990-ig töltötte be ezt a tisztséget.
Kertész rosszul emlékszik |
Cikkünk megjelenése után felhívta szerkesztőségünket Kutasi László fia, és elmondta, hogy az oktató nem volt Schmitt Pál témavezetője. Az SE honlapján valóban csak Takács Ferenc szerepel Schmitt Pál ügyében témavezetőként, Kutassi László nem. |
Az ókortörténész hangsúlyozta, hogy jóval a védés után, a barcelonai olimpiát követően lett az akadémia tanácsának tagja. Kertész azt mondta, nem az opponensi munkája miatt hálaképp, hanem azért lett tagja a tanácsnak, mert már 1986 óta évente vezetett kirándulásokat a MOA-nak a görögországi Olimpiába. Az egykori opponens szerint semmilyen anyagi haszna nem volt a tagságból, társadalmi munkában látta el a feladatát.
Egy hónap alatt lezavarták
A Kertész által az eljárás gyorsaságáról mondottakat támasztja alá a kedden nyilvánosságra hozott jelentés is, mely szerint a jelentkezés és a doktori védés között mindössze egy hónap telt el. Az MTI hírarchívuma szerint Schmitt június 16-án, „kedden délelőtt sikeres szigorlatok után védte meg Az újkori olimpiai játékok programjának elemzése című disszertációját. Schmitt Pál a bizottság értékelése szerint cum laude, dicséretes minősítéssel lett doktor”. (Az MTI tudósítása pontatlan, mert Schmitt a legjobb minősítést, summa cum laudét kapott.)
A témavezető figyelmetlensége |
Schmitt Pál a disszertációja végén található irodalomjegyzékben feltüntette Kutassi László egyik munkáját is. A jegyzékben Schmitt A nemzetközi olimpiai mozgalom létrejöttének előfeltételei című, állítólag 1986-ban megjelent munkára utal, de ilyen nevű tanulmányt vagy könyvet a hvg.hu nem talált a könyvtárakban. Feltételezéseink szerint ez A nemzetközi olimpiai mozgalom létrejötte című interjú lehet, amelyek a História nevű folyóirat készített Kutassival 1980 májusában. Ha valóban Kutassi lett volna Schmitt témavezetője, feltűnő, ha még az sem tűnt volna fel az egyetemi oktatónak, hogy a doktorjelölt még ezt a jegyzéktételt is pontatlanul idézte. |
A SE testülete szerint sem a doktori szigorlati vizsgákról, sem a doktori értekezést bíráló bizottság üléséről készült jegyzőkönyv nem lelhető fel az irattárban. Kertész a hvg.hu-nak azt mondta, emlékei szerint a védésen ott volt Kutassi, Tihanyi József, a Testnevelési Egyetem tudományos rektorhelyettese - a bizottság elnöke -, továbbá a Magyar Testnevelési Egyetem akkori rektora, Istvánfi Csaba, az azóta már elhunyt Nyerges Mihály egyetemi docens, illetve a két bíráló, ő maga és Takács Ferenc. „Nekem ezeknek a szakembereknek a jelenléte garantálta, hogy ez egy jó munka” – idézte fel az emlékeit az ókortörténész.
Kertész szerint ő jelezte a formai hiányosságokat, de az egyetem vezetői megnyugtatták, hogy formailag rendben van a dolgozat. „Georgiev munkája akkor csak kéziratban volt meg, nem utazhattam ki Svájcba, hogy ellenőrizzem, így tartalmilag jónak találtam a disszertációt” – mondta az ókortörténész. Kérdésünkre, hogy a kritikái ellenére miért adott summa cum laudet a dolgozatra, Kertész azt válaszolta, tartalmilag jónak látta a munkát, és azért javasolt kiváló minősítést a doktorira, mert ösztönözni akarta az MOB elnökét, hogy folytassa a kutatását, amiről azt gondolta, hogy az ővé. Kertész szerint egyébként Schmitt a védésen nagyon szakszerű válaszokat adott a kérdésekre, nem volt oka kételkedni az olimpikon felkészültségében.