A Fidesz szerint csupán a bírák nyugdíjazásának kérdésében várható nagyobb vita az Európa Tanáccsal, illetve a Velencei Bizottsággal, minden más nyitott kérdés megoldódik. Az MSZP ugyanakkor úgy látja, a Fidesz a szokásos forgatókönyvvel él: egy dolgot módosít, míg három vitatott ponthoz nem nyúl hozzá.
Eltérően értelmezik a politikusok még egy párton belül is Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedd esti nyilatkozatát a Velencei Bizottság kritikáival kapcsolatban, sőt magát a kritikát is. A közigazgatási miniszter azt mondta, bár a Bizottság kritikái nyomán több törvénymódosításra készülnek, "sok olyan pont van a bizottság jelentésében, amellyel a kormány vitatkozni fog".
Gulyás Gergely fideszes képviselő, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság alelnöke szerint azzal, hogy törvénymódosítás keretében bizonyos jogkörök átkerülnek az Országos Bírói Tanácshoz (OBT), a Velencei Bizottság által kritizált pontok közül többet is korrigálnak. A Velencei Bizottság szerint ugyanis az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökénél túl sok hatáskör összpontosul, nem elszámoltatható a parlament által és ez a bírálók szerint veszélyt jelent.
Gulyás szerint egyedül a bírák nyugdíjazásának a kérdése az, ami miatt elhúzódik a vita a felek között. Navracsics ezzel kapcsolatban kedden azt mondta: a bírák nyugdíjazásánál szinte szóról szóra a francia megoldást próbálja a kormány átültetni, de amíg Franciaország esetében ezt elfogadják, addig Magyarország esetében nem.
„Mivel kötelezettségszegési eljárás is kapcsolódik az ügyhöz, mindenképpen módosítani kell a törvényt. Mivel azonban ez hatalmi kérdés, a kormány várhatóan nem fog könnyen engedni” – mondta a hvg.hu-nak Lendvai Ildikó szocialista politikus. Úgy látja: az adatvédelmi törvény módosításának keddi tárgyalása is jól mutatja a Fidesz stratégiáját: ha egy törvénnyel kapcsolatban elhangzik három kifogás, abból egyet módosítanak, kettőt nem.
Egyházügyi törvény: van-e kritika vagy nincs?
A Velencei Bizottság szerint a magyar egyházügyi törvény összességében a vallásszabadság liberális és nagyvonalú keretét alkotja meg, de néhány pontja problematikus, és nem tesz eleget a nemzetközi elvárásoknak. Különösen azt a kitételt kellene a Velencei Bizottság szerint felülvizsgálni, amely a vallási közösség hazai, illetve nemzetközi tevékenységének szükséges időtartamára vonatkozik, valamint azt, amely politikai döntéshez kapcsolja az egyházként való elismerési folyamatot.
„A fő megállapítás pozitív, a Bizottság nem fogalmazott meg irtózatos nagy kritikát” – közölte Gulyás Gergely. Szerinte egyedül azt a részt kell átgondolni, ami az egyházak elismeréséhez szükséges 20 vagy 100 év működést írja elő. Gulyás szerint a Velencei Bizottság még azt is elfogadta, hogy alkotmányjogi panasz formájában lehet élni az Országgyűlés döntése ellen azoknak a vallási közösségeknek, amelyek nem kapták meg az egyházi státust.
„Az informális minisztériumi pletykák szerint a kormánynak egyelőre fogalma sincs, mit fognak lépni” – mondta Lendvai Ildikó. Szerinte az egyházjogi törvényt illetően azért várható, hogy gyorsabban lezárul a vita, és történnek módosítások, mert ez a kormány szempontjából kevésbé fontos kérdés, szemben a bírósági reformmal. A politikus arra számít, hogy optimális esetben visszatérnek a KDNP eredeti javaslatához, mely szerint az egyházakat a bíróságok regisztrálják. Ezt a javaslatot a Fidesz az utolsó pillanatban módosította úgy, hogy az Országgyűlés kezébe adta a döntést az egyházi státus megadásáról.
Lendvai szerint ugyanakkor a Velencei Bizottság azt is kritizálta, hogy nincs jogorvoslati lehetősége az egyházi státust nem kapó vallási közösségeknek. Szerinte várható, hogy e téren módosítják a jogszabályt.
Kötik az ebet
Nyakó István (MSZP) szerint viszont feltűnő, hogy Navracsics Tibor jobbára csak a bírósági reformmal kapcsolatos kritikákra reagált, az egyházjogi törvénnyel kapcsolatosakra viszont nem. Szerinte ez arra utalhat, hogy az utóbbi esetében nem várható elmozdulás.
Lukács Tamás, az Emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottság KDNP-s elnöke szerint először meg kell nézni a Velencei Bizottság végleges ajánlását, és hogy milyen indoklásokat szerepeltetnek benne. „Nem látom a helyzetet olyan vészesnek, hogy bármifajta reagálás kellene” – mondta a hvg.hu-nak. Szerinte a 20 éves működés úgy került a törvénybe, hogy 20 évvel ezelőtt született meg az a törvény, amely „10 ember kérésére bejegyezhetett egy egyházat”. „Húsz éve történt az, hogy nem jogállami keretek között létrejött törvény hátrányait szenvedjük és ide jutottunk” – mondta. Lukács egyedül a Velencei Bizottságnak azt a kritikáját sérelmezte, miszerint ki kellene venni a törvényből, hogy nemzetbiztonsági okokból el lehet utasítani egy egyház bejegyzését.
A bírósági reformról, az egyházügyi törvényről és a sajtószabadságról szerdán is folyik az egyeztetés Thorbjorn Jagland, az Európa Tanács (ET) főtitkára, valamint Orbán Viktor miniszterelnök, Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter és Martonyi János külügyminiszter között.
