Széleskörű fegyelmezési jogköröket kaphat a jövőben az Országgyűlés elnöke, ha elfogadja a parlament azt a Fidesz és KDNP által jegyzett törvényjavaslatot, amely a parlament működését szabályozza - tudta meg a hvg.hu egy szerdai háttérbeszélgetésen.
A januárban hatályba lépő új alkotmány előírásai szerint a parlamentre külön sarkalatos törvénynek kell vonatkoznia, amelynek megalkotása viszont áthúzódott 2011-ről idénre. Az országgyűlési törvényjavaslatot szerdán terjesztik be a kormánypártok frakcióvezetői. Ez a törvény számos olyan kérdést tartalmaz majd, amely eddig legfeljebb a Házszabályban vagy más jogszabályokban jelent meg, így a képviselők fizetéséről és jogállásáról szóló törvényt is magába fogja olvasztani.
A tervezet egyik benyújtója, Gulyás Gergely fideszes képviselő egy szerdai háttérbeszélgetésen azt mondta: megvizsgálták a nemzetközi példákat és azt tapasztalták, hogy szinte mindenütt van joga a levezető elnöknek, vagy a házelnöknek a fegyelmi kérdések kezeléséhez. A tervezetben így szerepelni fog, hogy a levezető elnök (ez nem mindig az Országgyűlés elnökét, Kövér Lászlót jelenti - a szerk.), kivezetheti a teremből a többszöri figyelmeztetés után is a tárgytól eltérő képviselőt.
Összeférhetetlenség
A döntést az Országgyűlés hozza meg, ha határozatképtelen, akkor a levezető elnök egyszemélyben dönthet, ám döntését egy külön erre létrehozott paritásos bizottság fogja ellenőrizni. Abban az esetben, ha valaki a teremben fizikai erőszakot alkalmaz, esetleg fizikai erőszakkal fenyeget, akkor a bizottságnak joga van felfüggeszteni a képviselő jogosítványait első lépésben 5 napra.
A törvénytervezet már most kimondaná a polgármesteri és a parlamenti képviselői tisztség összeférhetelenségét, igaz, ennek szabályai 2014-től lesznek érvényesek. Korábban a hvg.hu arról írt: ez a vita még lezáratlan a Fideszen belül, újabb egyeztetésekre van szükség. A tervezet szintén összeférhetetlennek tartaná a képviselői mandátummal a kormányhivatalnoki tisztséget, a megyei közgyűlési elnöki posztot, illetve a helyhatósági képviseleti tisztséget.
A hvg.hu kérdésére, hogy ez vonatkozik-e a járási hivatalokra is, Gulyás azt mondta: miután a járásokról szóló törvény még nem került az Országgyűlés elé, ez egyelőre nem szerepel a szövegben. Nem vonatkozik viszont az összeférhetelenség az egyes intézményvezetőkre, pl. kórház-, színházigazgatókra.
Gyurcsányéknak nem lehet frakciója
Mint ahogy azt korábban hvg.hu is megírta, az új törvény szigorúbban szabályozza a jelenlegi házszabálynál a frakcióalakítás jogosítványait is. Így csak azok az önálló képviselőcsoportok alakíthatnak frakciót, amelyek az országgyűlési választáson átlépték az 5 százalékos parlamenti küszöböt.
Ez azt jelenti, hogy az MSZP-ből tavaly ősszel kivált és a Demokratikus Koalícióhoz csatlakozott 10 képviselő már idén sem hozhat létre új frakciót. Bár a házszabály által előrírt hat hónapos türelmi idő nemsokára lejár, Gulyás Gergely a szerdai háttérbeszélgetésen azt mondta: addig sürgősségi eljárás nélkül le tudják zárni az új törvény vitáját és elfogadását. (A Demokratikus Koalíció nemzetközi szervezetekhez fordul segítségért, ha nem alakíthat frakciót - mondta Varju László pártigazgató a hírre reagálva).
A tervetetben szerepelni fog, hogy a jelenlegi 10 fős frakcióalakítási szabályt lecsökkentik 5-re. Gulyás azt mondta, ez összefügésben van azzal, hogy 2014-től 386-ról 199-re csökken a parlamenti képviselők létszáma. Abban az esetben, ha az 5 százalékos parlamenti küszöböt átlépő pártok 5-nél kevesebb képviselőt tudnak a parlamentbe juttatni, akkor a frakcióalakítási limit az adott legkisebb csoport létszáma lesz.
Képviselők javadalmazása, a ház védője
Mint ahogy korábban a hvg.hu kormányzati forrásokra hivatkozva megírta: a Köztársasági Őrezredből kiválik az a csoport, amely eddig a házelnök és az épület védelmét látta el és a továbbiakban önálló házőrségként fog működni. Erre azért van szükség - mondta Gulyás Gergely - "mert jelenleg a házaelnök nem utasíthatja a rendőrség kötelékébe tartozó őrezredet, hanem a miniszeterelnökön keresztül kell kérnie a belügyminiszter illetve az országos rendőrfőkapitány segítségét. Viszont Gulyás szerint sokszor azonnali segítségre lenne szükség.
Ezentúl az országgyűlési törvény fogja meghatározni a képviselők javadalmazását is, ezért Gulyás szerint vissza fogják vonni azt a tervezetet, amelyet Lázár János még tavaly terjesztett be ebben a tárgykörben és amely jelentős feszültségeket gejesztett a kormánypárti frakciókban. Gulyás hangsúlyozta, ennek ellenére a Lázár által eredetileg benyújtott tervezetet egy az egyben beleillesztik az új törvény szövegébe, és ennek szabályai már 2012 szeptember elsejétől hatályba lépnek.
Új tisztség, a háznagy
Új tisztséget hozna létre a parlamentben az új törvény, amely a háznagy elnevezést kapja. Ő lesz az házelnök politikai helyettese. A személyét az Országgyűlés egyszerű többséggel választja majd meg, nem előírás, hogy képviselő legyen. Arra a kérdésre, hogy pontosan milyen funkciót lát el a háznagy, Gulyás azt mondta: politikai egyeztetéseket és protokolláris feladatokat takar majd a tisztség.
Kötelező lesz megjelenni a vizsgálóbizottság előtt a tervezet szerint a nem képviselő beidézetteknek is, ám amennyiben nem jelennek meg, nem fogják őket büntetéssel sújtani. Gulyás azt mondta: a szöveg kidolgozásakor itt is megvizsgálták a nemzetközi példákat, és például az USÁ-ban börtönnel is lehet sújtani a meg nem jelenőket, ám ezt a gyakorlatot azért nem tartották helyesnek, mert biztosítani kellett volna a büntetésnél a bírósági felülvizsgálat lehetőségét, és ezzel egy önálló hatalmi ágat arra kényszerítetek volna, hogy beavatkozzon a törvényhozás dolgaiba.
Nemzetiségi képviselők
Szintén ez a törvény fogja szabályozni a nemzetiségi képviselők jogállását. A tavaly elfogadott választójogi törvény szerint kedvezményes mandátumot kaphatnak a listát állító és ezer fő aláírását összegyűjtő képviselők. Ha megkapják egy rendes képviselőre leadott szavazatok egynegyedét, akkot teljes joggal részt vehetnek a parlament munkájába. Ha ennél kevesebb voksot kap az adott kisebbségi képviselőjelölt, akkor ún. szószólót küldhet a parlamentbe.
A szószóló tanácskozási joggal rendelkezik, a házbizottság engedélyével felszólalhat a parlamentben, de szavazati joga nem lesz, viszont a nemzetiségeket képviselő bizottságban részt vehet. A kormány képviselőjéhez kérdést intézhet, de interpellálási joga nem lesz. Gulyás azt mondta, azért nem adtak ilyen jogot a szószólónak, mert az interpellálót le lehet szavazni és nem akarták a nemzetiségeket bevonni a pártpolitikai vitákba. A szószólót mentelmi jog illeti meg - derült ki a szerdai háttérbeszélgetésen.
