Utólag kell lefolytatni azt a társadalmi vitát, amit a Fidesz nem vitt véghez a kormányra kerülése előtt; erre pedig az LMP által kezdeményezett népszavazás alkalmas lesz – nyilatkozta a hvg.hu-nak Karácsony Gergely, a népszavazás egyik ötletgazdája.
hvg.hu: Az LMP három munkavállalói jogokra vonatkozó kérdése közül kettőről munkajogászok mondták a lapunknak, hogy az új munkajogi szabályozáson belül nem a legproblémásabb területeket érintik. Mi erről a véleménye?
Karácsony Gergely: Lehet, hogy szigorúan munkajogi szempontból nem ezek a legfontosabb kérdések, de választói szempontból, illetve a munkavállalók felől nézve ezek azok a kérdések, amelyeken talán a legjobban átélhető az a kiszolgáltatottság, amit az új Munka törvénykönyve hozott a munkavállalók számára. Egyébként már azon is csodálkoztam, hogy a mostani politikai erőtérben mozgó Országos Választási Bizottság egyáltalán jóváhagyta ezeket a kérdéseket. De nem csak én csodálkoztam ezen, egy folyosói beszélgetésen az egyik fideszes képviselőtársam erősen neheztelt a testületre. Egyébként én is a tankötelezettséggel és az álláskeresési járulékkal kapcsolatos kérdéseket érzem a „leghúzósabbnak”, de a másik kettő is nagyon fontos. A szabadság kiadásával kapcsolatos például azért, mert kifejezi, hogy a munkavállalói jogok kérdése nem csak kenyérharc. A dolgozók nem robotok, a főnökeiknek és megjegyzem a hazai turizmusnak sem érdeke, hogy a kétkeresős családok ne tudjanak együtt szabadságra menni és feltöltődni.
hvg.hu: Ön szerint politikailag elfogult az Országos Választási Bizottság (OVB)?
K. G.: Az elmúlt lassan két évben olyan sok rosszat mondtunk a Fideszről és a kormány hatalmi nyomulásáról, hogy talán meglepő lesz, amit mondok, de nekem pozitív meglepetés volt az OVB döntése a népszavazási kérdésekről. Első körben ugyan nem ment át a kérdések nagy többsége. De miután meghallgattuk az OVB jogi érvelését arról, hogy miért utasította el ezeket a kérdéseket, majd ezen érvelések alapján okosan, jogászokkal történt hosszas egyeztetés után újraírtuk azokat, akkor örömmel tapasztaltuk, hogy a bizottság komolyan vette saját érvelését és átengedett számos kérdést. Voltak ugyan olyanok, amiket nem, viszont az Alkotmánybíróság (Ab) szerint ezekről is lehet népszavazást kiírni. Márpedig - szemben az előző parlamenti ciklus gyakorlatával - most az OVB elfogadta az Ab érvelését. Ezért látok reális esélyt arra, hogy a nyugdíjjogosultságok kapcsán is tudunk majd aláírásokat gyűjteni. Ez a kérdés lesz az ötödik csapás a kormány politikájának.
hvg.hu: Az OVB több kérdésüket is átengedte. Mi alapján döntöttek arról, hogy mely kérdésekről gyűjtenek aláírásokat és melyekről nem?
K. G.: A népszavazási kezdeményezést tavaly májusban indítottuk el, amikor csak a Széll Kálmán-tervből lehetett kiolvasni a kormány terveit, de időközben kiderült, hogy több kérdésünk végül nem lett jogilag releváns. A népszavazásra bocsátandó kérdéseink szerintünk olyanok, amelyek érdeklik az embereket. Meggyőződésünk, hogy ezek révén világos politikai vitát lehet generálni arról, hogy a munkavállalói jogok visszanyesése vagy éppen megerősítése az, ami a gazdasági fejlődést szolgálja.
hvg.hu: Síkra szállnak például a próbaidővel kapcsolatban, amely ugyanakkor nyugat-európai viszonylatban nem számít hosszúnak. Nem értékeli le a kezdeményezést, hogy a kérdések szakmailag támadhatóak?
K. G.: Minden kérdés támadható szakmailag és politikailag is. Ha más kérdések lennének, akkor azokat valószínűleg ugyanúgy bírálnák, hiányolva más kérdéseket. Mi a szakszervezetekkel is egyeztettünk ezekről a kérdésekről és közösen választottuk ki, melyekről gyűjtsünk aláírásokat. Ezek a kérdések közvetlenül és keményen érintik az embereket. Pontosan tudni fogják, hogy a bőrükre megy a „játék”.
hvg.hu: De vajon nem megy a kezdeményezés rovására az, hogy a kérdések megválasztásánál az elsődleges szempont inkább azok népszerűsége, mintsem szakmaisága?
K. G.: A népszavazás a szó pozitív értelmében vett popularitást jelenti, hiszen a nép szavaz bizonyos konkrét kérdések kapcsán, de általános politikai összefüggésekről. Fontos, hogy az emberek számára ezek érthető, világos kérdések legyenek. Ebből a szempontból egyáltalán nem káros, ha a kérdések populárisabbak.
hvg.hu: Ahogy a vizitdíjról szóló népszavazás is populáris volt. Az LMP népszavazása is hasonlóan felépített politikai kampánynak tűnik, mint az, amit a Fidesz kezdeményezett még ellenzékben.
K. G.: Kétségtelen, hogy van hasonlóság, abban az értelemben mindenképpen, hogy a 2008-as népszavazás és a mi népszavazásunk is többek között azért lehet politikailag nagyon jelentős, mert a kormány egy olyan gazdaság- és társadalompolitikát folytat, amire nem kapott a választóktól felhatalmazást. Merthogy 2008-ban is joggal érezhették az emberek magukat becsapva, de 2012-ben talán még inkább elmondható ez. Annyi különbség azért van az akkori és a mostani kezdeményezés között, hogy a mi általunk felvetett kérdések a kormányzati politika alapfilozófiáját érintik, nem csupán „háromszáz forintos” kérdések.
hvg.hu: Miért lenne különbség aközött, hogy kell-e vizitdíjat fizetnünk és például aközött, hogy 90 nap helyett 260 napig járjon az álláskeresési járadék?
K. G.: Azért, mert az általunk megfogalmazott kérdések az egész Orbán-rendszer filozófiáját érintik. Egy világos társadalmi vízió rajzolódik ki a Fidesz gazdaságpolitikájában, amely forrásokat von ki a jóléti rendszerekből, főleg az oktatásból, bezárja a társadalmi mobilitás csatornáit és alacsony bérekkel, alacsony munkavállalói jogokkal próbálja versenyképessé tenni a gazdaságot. Mi más víziót képviselünk, az LMP az oktatással és a társadalmi kohézió erősítésével tenné versenyképesebbé a gazdaságot. Utólag kell lefolytatnunk a vitát erről a két felfogásról, mert a Fidesz a választás előtt nem merte szembesíteni az embereket a kormányzati tervekkel. Ez is a népszavazás tétje. És az is, hogy sikerül-e a meggyötört és a szolidaritás kötelékeitől megfosztott társadalmat felráznunk. Én biztos vagyok benne, hogy a magyar társadalom többsége nekünk ad igazat és azzal a vízióval azonosul, amit mi képviselünk. És abban is, hogy képes a sarkára állni és megmutatni, hogy nem lehet vele bármit megcsinálni.
hvg.hu: A Szolidaritás mozgalomban is hangsúlyos szerepet kap a munkavállalói jogokért való kiállás. Együttműködnek a Szolidaritással vagy más parlamenten kívüli ellenzéki szervezettel?
K. G.: Hogyne! A Szolidaritás mozgalommal éppen szerdán egyeztettünk a népszavazás kapcsán. Ők teljes mellszélességgel részt vesznek a kampányban és gyűjtenek is aláírásokat. A Szolidaritás március 10-ei tüntetésén ott leszünk a standokkal és gyűjtjük az aláírásokat. A Millásokkal is felvettük a kapcsolatot, de ők még nem döntöttek arról, hogyan viszonyulnak a népszavazáshoz.
hvg.hu: Az MSZP részéről nem érzett olyan szándékot, hogy megpróbálják elkaszálni a népszavazást? Ez nem lenne példa nélküli, korábban is előfordult, hogy egy népszavazási kezdeményezést „magánemberek” megtámadtak az OVB előtt.
K. G.: Sajtóhírek szerint a kérdéseiket hitelesítő korábbi OVB-határozatot valóban MSZP-közeli jogászok támadták meg, így hónapokat késett a kérdések hitelesítése. De az igazsághoz hozzátartozik, hogy ők notórius „határozatmegtagadók”, önszorgalomból. Az MSZP támogatja a kezdeményezést, aminek természetesen örülünk, hiszen az ilyen konkrét ügyekben érdemes együttműködni. Ugyanakkor azt szeretnénk, ha ez a népszavazás valóban az emberekről szólna, és nem a pártokról. Éppen ezért külön egyik párttal sem tárgyaltunk, de mindenki segítségének és részvételének örülünk.
hvg.hu: Amikor a Fidesz ellenzékben volt, a népszavazási kezdeményezésről kiderült, hogy jelentős politikai sikereket lehet szerezni velük. Ön mivel lenne elégedett?
K. G.: Önmagában azzal is elégedett lennék, ha azt a társadalmi vitát, amit a Fidesz „elfelejtett” véghezvinni, a népszavazással valóban lefolytatná a magyar társadalom. Persze akkor lennénk a legboldogabbak, ha el tudnánk érni az 50 százalékos érvényességi küszöböt, amit a Fidesz az alaptörvénybe beemelt, s elmenne négymillió ember szavazni. Ez reális cél, de nem leszek csalódott akkor sem, ha ilyen mértékig nem tudjuk mozgósítani az embereket. Bárhogy is lesz, ez a népszavazás lehet a fény az alagút végén, hogy a kormány és az eszelős politikája leváltható.