Bohózatba fulladt az Európai Parlament meghallgatása a magyar média helyzetéről. A meghívott magyar EP-képviselők és újságírók felszólalásai nyomán a jelenlévők csak a fejüket kapkodták, az esemény sokak szerint roppant kínos volt az országra nézve.
Óvó bácsi szerepbe kényszerült a magyar média helyzetéről szóló többpárti munkacsoport elnökeként az ülését levezető francia EP-képviselő, Jean-Marie Cavada, aki bevezetőjében arra kérte a felszólalókat, hagyatkozzanak a tényekre, de ez süket fülekre talált a magyar meghívottak részéről.
Előkerült sok minden Bolgár György “pornográf regényétől”, Morvai Krisztina örök és általában egyetlen témájaként a 2006. őszi tüntetők „százszámra megesett meghurcolásán és szemkilövésén” át a Hír Tv riporterének autójába az MSZP-kormány ügynökei általi drog becsempészésén keresztül az MTI Hírcentrum igazgatójának a kormányhoz lojális közmédiára vonatkozó kijelentéséig.
Kínos ma Brüsszelben magyarnak lenni
Kínos manapság Brüsszelben magyarnak lenni - összegezték a történteket többen a hallgatóság soraiból a magyar ügyek kitárgyalásának mikéntjére utalva a hvg.hu tudósítójának. Az EP majd minden pártjából elhangzott képviselői felszólalások ha ennyire nem is fogalmaztak sarkosan, de abban hasonlítottak, hogy értetlenül állnak a Fidesz kommunikációja előtt, amely tények helyett az előző kormányok – illetve ma más tagállamok – hasonló, a média függetlenségét sértő lépéseit hozza fel érvként.
A szlovén képviselő, Tanja Fajon szerint Orbánék mindössze kikozmetikázták a tavalyi nemzetközi kritikák hatására a médiaszabályozást. Szerinte jól példázza az EP sajtószabadság miatti aggodalmát, hogy legalább egy tucat különböző pártcsaládhoz tartozó képviselő ülte végig meghallgatást. Az EP félelmeinek valódiságát támasztja alá továbbá a szocialista képviselőnő szerint, hogy a testület nemrég - éppen a magyar törvény nyomán - a tagállamok médiájának monitorozására szólította az Európai Bizottságot határozatában. “Nagyon ragályos az, ami Magyarországon történik, ezért az EU-nak kötelessége foglalkozni vele” - mondta Fajon.
Sokadszorra beszélt a “világ leghíresebb ismeretlen rádiójáról” Bolgár György a meghallgatáson, aki a Klubrádió ügyei mellett arról beszélt Nellie Kroes médiaügyi biztos kapcsán, hogyan igyekeznek a kormányoldali orgánumok az európai politikusok hitelességét megkérdőjelezni személyes ügyeik felhánytorgatásával. Igen, az új médiaszabályozás nyomán is lehet szabadon véleményt formálni, de ez nem bizonyítja, hogy jó is lenne a törvény - mondta Bolgár.
Horváth Gábor, a Népszabadság főszerkesztő-helyettese egyszerre örült és szomorú volt, hogy a magyar gondok nyomán foglalkozik az európai média függetlenségével az unió, miközben ezzel az ország körüli aggodalmak is napirenden maradnak. Horváth szerint a közmédiát teljesen akarata alá hajtotta a kormány, amelyet az MTI vezérigazgatójának Belénessy Csabának a kijelentésével támasztott alá. Belénessy anno a közmédia központosítása kapcsán a 168 Órának úgy nyilatkozott: “Egy közszolgálati médium legyen lojális a kormányhoz...”. A Népszabadság szerkesztője emellett a közszolgálati média részrehajlására hozott példákat, de kritizálta az MTI szelektív hozzáállását a kormánnyal kritikus hírek közlésében és a rádiófrekvenciák kiosztását is.
Az Európai Újságíró Föderáció képviselője szerint a magyar újságíróknak - például a közszolgálati médiában történt tömeges elbocsátások okán - van félnivalójuk, ami igencsak megnehezíti munkájuk gazdasági és politikai nyomástól független végzését. Aggasztó szerinte - erre Lomnici Zoltán kitakarásának ügyét hozta példaként -, hogy gyakran a döntéshozók, szerkesztők helyett a beosztottakat büntetik meg, ahogy azt első reflexként az MTV képszerkesztőjével is tették. “Puha nyomásgyakorlás van Magyarországon”, ami ellen még nehezebb fellépni - mondta.
A Délkelet-európai Médiaszervezet (SEEMO) képviseletében Olivier Vujovic a hazánk kapcsán meglévő rossz üzenet veszélyeire hívta fel a figyelmet, vagyis arra, hogy bármit megtehet egy tagállami kormány, miután bejutott az Európai Unióba. Ez pedig szerinte igen rossz példát küld a régió országainak, melyek amúgy felnéznek hazánkra. “Vagy tényleg azt gondoljuk, hogy jó, hogy Szalai Annamáriát 9 évre választották és ez kell, hogy például szolgáljon az EU-ba törekvő országoknak?” - tette fel a költői kérdést. „Megdöbbentő volt látni bécsi székhelyünkről, hogy milyen gyorsan lezajlott a magyar médiatörvény módosítása, szinte minden érdemi szakértői egyeztetés nélkül - mondta Vujovic.
A német zöld-párti Helga Trüpel a köztévé híradójának hírhamisítását idézte fel Daniel Cohn-Bendit magyarországi látogatása alkalmából, amely neki intő jel volt arra nézve, mi várható hazánkban az új médiaszabályozás nyomán. Mint mondta, ennek kapcsán még inkább világossá vált számára, hogy mennyire fontos az unió elveihez való ragaszkodás.
Morvai Krisztina egy, a magyar EU-csatlakozás elleni szavazásra szólító korabeli plakátot lengetett, amelynek betiltását kérte ki magának (noha a plakáton több önkényuralmi jelkép is látható). A jobbikos EP-képviselő emellett azt kifogásolta: "hol volt az unió, amikor az előző kormány tiporta lábbal a sajtószabadságot?".
A vita végén a Fidesz nevében felszólaló EP-képviselő, Schöpflin György elmondta, kilenc éven át dolgozott a BBC-nél, ahol szerinte szintén nem tisztelik a demokratikus elveket. Véleménye szerint az unió ideológiailag vezérelt kampánya kontraproduktív, mert nem az EU mellettiek, hanem az azt ellenzők táborát erősíti Magyarországon. Az esemény után a sajtóhoz beszélve Deutsch Tamás elmondta, a tényeket hiányolta a vitából: "megerősödött az a benyomásom, hogy a médiatörvénnyel kapcsolatos lózungok az üres szócséplés szintjére süllyedtek".
A Magyar Hírlap újságírója, Pindroch Tamás szerint éppen az előző kormány alatt állították elő indokolatlanul oknyomozó tevékenységéért, rabosították, majd engedték szabadon. (Az intézkedő rendőr ellen később fegyelmi indult, ezt nem mondta el Pindroch Tamás - a szerk.) Emlékeztetett, hogy éppen a korábbi szocialista kormány alatt vették őrizetbe a titkosszolgálat emberei a Szilvásy titokminiszter villája körül kutakodó Magyar Nemzet-újságírót, illetve próbálták autójába drogot csempészve hitelteleníteni a Hír Tv újságíróját. Pindroch szerint ezért nem a mostani Orbán-kormány, hanem éppen az elődei tettek meg mindent diktatúra kiépítésére.