2012. február. 27. 20:07 MTI Utolsó frissítés: 2012. február. 27. 20:28 Itthon

Lendvai: "törvényerőre emelkedik a politikai bosszú"

Az MSZP-s Lendvai Ildikó arra szólítja fel Schmitt Pál köztársasági elnököt, hogy ne írja alá az egyházügyi törvény hétfőn elfogadott módosítását, mert az március 1-jétől indoklás nélkül megfoszt egyházi státuszától számos vallási közösséget.

A parlament vallásügyi bizottságának szocialista tagja az MTI-nek a parlamenti szavazás után küldött közleményében azt írta: a döntéssel - amelyben az MSZP a többi ellenzéki frakcióhoz hasonlóan nem vett részt - "törvényerőre emelkedik a politikai bosszú, az önkényes, indok nélküli válogatás a vallási közösségek sorsáról való döntésben".

Lendvai Ildikó megjegyezte, "az új egyházi törvény elfogadása óta tudjuk", baj lesz abból, ha a bíróságok helyett a hit kérdéseiben illetéktelen politikusok szüntethetnek meg akár több évtizede működő egyházakat, másoknak pedig kegyesen engedélyezik a továbbélést. "Már maga az eljárás is súlyosan kifogásolható, a végeredménye pedig még inkább. A kormánytöbbség még arra a látszatra sem ügyelt, hogy a saját törvénye által felállított szempontoknak megfelelő egyházakat ne fossza meg a további egyházi léttől" - fogalmazott.

Véleménye szerint nyilvánvaló politikai bosszú áldozata lett a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség, amelynek "bűne" az volt, hogy vezetője, Iványi Gábor szerepet vállalt az alaptörvény elleni tömegtüntetésen, de számos más protestáns kisegyház és néhány világvallás hazai képviselője is áldozatul esett.

A parlament hétfőn döntött az elismert egyházak körének kibővítéséről, a decemberi 14 után újabb 18 vallási közösségnek szavaztak meg egyházi jogállást a kormánypárti képviselők. Egyházként működhet tovább a Magyarországi Metodista Egyház, a Magyar Pünkösdi Egyház, a Szent Margit Anglikán/Episzkopális Egyház, az Erdélyi Gyülekezet, a Hetednapi Adventista Egyház, a Magyarországi Kopt Ortodox Egyház, a Krisztusban Hívő Nazarénus Gyülekezetek, a Magyarországi Krisna-tudatú Hívők Közössége, az Üdvhadsereg Szabadegyház - Magyarország, az Utolsó Napok Szentjeinek Jézus Krisztus Egyháza, a Magyarországi Jehova Tanúi Egyház, valamint a két muzulmán felekezet, a Magyar Iszlám Közösség és a Magyarországi Muszlimok Egyháza kezdeményezésére létrejött Magyarországi Iszlám Tanács, továbbá öt buddhista felekezet.

A parlament - szintén a vallásügyi bizottság előterjesztésére - egy szavazással döntött arról is, hogy 66 vallási közösség elismerését elutasítja. Köztük van a többi között az Agapé Gyülekezet, a Budapesti Autonóm Gyülekezet, a Fény Gyermekei Magyar Esszénus Egyház, a Hindu Vaisnava Egyház, a Magyar Reform Zsidó Hitközségek Szövetsége, a Magyar Taoista Egyház, a Szim Salom Progresszív Zsidó Hitközség, a Magyarországi Bahá'i Közösség, a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség és a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház. Az elutasított vallási közösségek egy éven belül nem indíthatnak az elismerésükre irányuló népi kezdeményezést, március 1-jével elveszítik egyházi státuszukat és egyesületként működhetnek tovább.

Hirdetés
hvg360 Lenthár Balázs 2024. december. 26. 19:30

Hősök vagy gonosztevők: Veronai Detre, a magyar krónikairodalom első főgonosza, aki bedöntötte a hun birodalmat

A középkori magyar krónikaírók elfogadták az egyébként máig nehezen bizonyítható hun-magyar kontinuitás elméletét, így a Képes Krónika, illetve Kézai Simon munkája és Thuróczy János krónikája is a hunok történetével indul. Ezekben visszatérő szereplő egy bizonyos Veronai Detre, aki folyamatosan a hunok ellen intrikál és végül az ő érdeme lesz, hogy Attila király fiai egymás ellen fordulnak. De ki volt valójában Veronai Detre és mit lehet róla tudni a krónikák megállapításain túl?