A Fővárosi Törvényszék február 24-én elsőfokú ítéletet hirdet az erzsébetvárosi ingatlanügy vádlottjai, Hunvald György volt VII. kerületi szocialista polgármester, Gál György, a kerületi önkormányzat gazdasági bizottságának egykori szabad demokrata elnöke és tizenegy társuk perében.
Hunvald Györgyöt, aki 2002 óta volt Budapest VII. kerületének polgármestere, 2009. február 10-én vették őrizetbe. A szocialista politikust hétrendbeli, különösen nagy kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalással és kétrendbeli, különösen jelentős kárt okozó, üzletszerűen, bűnszervezet tagjaként, bűnsegédként elkövetett csalás bűntettének kísérletével gyanúsították. Hunvaldot, aki a gyanúsítás és az őrizetbe vétel ellen panasszal élt, a bíróság február 12-én előzetes letartóztatásba helyezte.
A Központi Nyomozó Főügyészség március 5-én hivatali visszaéléssel és vesztegetéssel is meggyanúsította Hunvald Györgyöt, valamint a 2008-ban letartóztatott Gál Györgyöt és Kardos Pétert, a kerületi önkormányzat gazdasági, illetve pénzügyi bizottságának szabad demokrata elnökeit.
2010. november 9-én a főügyészség vádat emelt Hunvald György és még 24 ember ellen különösen jelentős kárt okozó csalás és más bűncselekmények miatt. Az ügyben szerepelt Czibula Csaba, a gazdasági bizottság fideszes tagja is, akit 2009-ben gyanúsítottak meg azzal, hogy több millió forintot fogadott el annak fejében, hogy a bizottságban támogassa az ingatlanok értékesítését. Ő külföldre távozott, és jelenleg is szökésben van.
Hunvald György és 24 társának büntetőpere 2011. április 7-én kezdődött a Fővárosi Bíróságon. A vádirat három csoportban rögzítette azt a számos, különböző súlyú bűncselekményt, amely a VII. kerületi önkormányzatnál 2003 és 2009 között történt. Az önkormányzati ingatlanokkal kapcsolatban Gál Györgyöt bűnszervezetben elkövetett vesztegetéssel és csalással, Hunvald Györgyöt bűnszervezetben elkövetett csalással vádolták meg. Gál eszerint 603 millió forint kárt okozott, és 1,7 milliárd forint kár okozását kísérelte meg.
A vád szerint Gál 16 esetben ingatlanonként 20-30 millió forintos vesztegetési pénzért közreműködött abban, hogy ezek egy vállalkozói körhöz kerüljenek, amely a vétel után, offshore cégeken keresztül jóval magasabb árért külföldieknek adta el vagy kísérelte meg eladni az ingatlanokat. A képviselő-testület többségét hamis ingatlanbecslések készíttetésével tévesztették meg, hogy hozzájáruljanak az ingatlanok versenyeztetés nélküli értékesítéséhez, ehhez Hunvald György nyújtott támogatást. Gál ezekben az ügyekben 366 millió forint vesztegetési pénzt kért és kapott.
A bűncselekmények második csoportja fiktív tanácsadói szerződésekhez kötődik, amelyek 2006 és 2008 között 32 millió forintos kárt okoztak az önkormányzatnak. Ezzel kapcsolatban Hunvaldot hűtlen kezeléssel és hivatali vesztegetéssel, Gált hűtlen kezeléssel vádolták meg. A harmadik bűncselekmény-csoportba az ügyészség által hivatali visszaélésnek minősített önkormányzati lakáskiutalások tartoznak, amelyek kedvezményezettei a vádlottak hozzátartozói, ismerősei voltak. (Hunvald ártatlanságát hangoztatta, és az ellen folyó eljárás miatt a strasbourgi emberi jogi bírósághoz fordult, bár az ügyészség tájékoztatása szerint egyes bűncselekmények elkövetését részben beismerte.)
A per kezdete után, 2011. május 13-án a Fővárosi bíróság megszüntette az első és a másodrendű vádlott előzetes letartóztatását. A házi őrizetbe került Gál addigra már csaknem két és fél évet, Hunvald, aki ellen lakhelyelhagyási tilalmat rendeltek el, több mint két évet töltött előzetes letartóztatásban. 2011. június 17-én a Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú ítélet kihirdetéséig újra előzetes letartóztatásba helyezte a vádlottakat.
2011. október 4-én a Fővárosi Bíróság ismét szabadlábra helyezte Hunvald Györgyöt, azt a tábla október 29-én lakhelyelhagyási tilalomra változtatta. Gál György előzetes letartóztatását az FB december 16-án szüntette meg, egyúttal elrendelte házi őrizetét.
December 8-án az ügy közokirat-hamisítással vádolt 12 mellékszereplőjét, akik strómanként, többek között cégek ügyvezetőiként névlegesen vettek részt ingatlanvásárlási, illetve fejlesztési célú projektcégek alapításában, pénzbüntetésre ítélték, próbára bocsátották, illetve megrovásban részesítették. A tényleges tulajdonosi kör, amely az alapításhoz szükséges törzstőkét biztosította, láthatatlan maradt.
2012. január 11-én a főügyészség csaknem 37 millió forint további vagyoni hátrányt okozó vádmódosítást jelentett be, amely az önkormányzati lakások kiutalásával volt kapcsolatos. 27-én az ügyész sokéves börtönbüntetést kért az ügy fő vádlottjaira, 31-én a védőügyvédek viszont mindkét fővádlott felmentését kérték, többek között a terhelő tanúk ellentmondó vallomásai miatt. Emellett azzal érveltek, hogy a leromlott állagú, lakott önkormányzati ingatlanok értékesítése egyedül a bűnösnek minősített konstrukcióban volt megoldható. A vádlottak 2012. február 10-én az utolsó szó jogán tagadták bűnösségüket és koncepciósnak minősítették az eljárást.
