A városvezető szavai szerint Tarlós István főpolgármester a járatritkításokról szóló kijelentésével azt jelezte: az államháztartási törvény szerint ha a tulajdonos nem tudja finanszírozni a BKV-t, akkor kötelezettsége, hogy "addig nyújtózkodjon, ameddig a takarója ér". Minden eszközzel bizonyítani kell azt, hogy a városvezetés nem követi el azt a felelőtlenséget, hogy olyan szolgáltatást kér a közlekedési társaságtól, amelyet nem tud kifizetni – tette hozzá.

"Úgy ítélem meg én magam, mint városüzemeltetési főpolgármester-helyettes, hogy a közszolgáltatási szerződésünk lejártáig célszerű a jelenlegi paraméterkönyv szerint működni, hiszen addig a folyó finanszírozási problémáknak az áthidalását úgy látom, hogy meg tudjuk oldani" – jelentette ki György István, megjegyezve, hogy ha a hitelválságot nem tudja megoldani a főváros a kormány segítségével, akkor már az április végét sem fogja ebben a szolgáltatási struktúrában megélni a BKV, hiszen fizetésképtelenné válik.

Ismertette azt is, hogy a fővárosi Fidesz-KDNP frakció megvizsgálta szakmailag, hogyan képzelhető el a teljesítmény-csökkentés és 22 milliárd forintos megtakarítás. Döbbenetesnek nevezte azt az eredményt, miszerint a társaság a teljesítményének 50 százalékát csúcsidőben teljesíti, s ekkor a járművek zsúfolásig tele vannak.

Mint mondta, csúcsidőszakban csak olyan áron lehetne járműveket kivenni a forgalomból, hogy az utasok csak a következő, vagy azt követő járatra szállhatnának fel, ami a társadalmi hasznosságot tekintve sem indokolható.

A főpolgármester-helyettes kifejtette azt is: ha nem csúcsidőben vennének ki járatokat, az azt jelentené, hogy napközben gyakorlatilag az egész buszközlekedést le kellene állítani, ami álláspontja szerint nyilvánvalóan nonszensz, továbbá a magas általános költségek sem csökkennének. Mint indokolta, ez esetben is ugyanannyi buszt kellene fenntartani, a járatok karbantartási igénye nem csökkenne. Hozzátette: valamennyit lehetne spórolni üzemanyagban, de a buszsofőröket nem lehetne elküldeni, hiszen csúcsidőben szükség lenne rájuk, tehát bérköltséget sem lehetne megtakarítani.

"Ebből látszik, hogy ilyen típusú megtakarítást csak akkor lehet elérni, ha csúcsidőszakban is kivonunk járművet, az viszont a szolgáltatásnak egy olyan mérvű visszafogását jelentené, mely jelentős utasszám-vesztéssel, és jelentős jegyárbevétel-csökkenéssel járna".

A főpolgármester-helyettes úgy vélekedett: finanszírozható BKV esetében nyilvánvalóan nem támogatja a teljesítmény-csökkentést, azonban az egy másik kérdés, ha a finanszírozás válsága olyan szintet ér el, hogy már a tulajdonos semmilyen módon nem tud pénzt teremteni. Megjegyezte, a főpolgármester is arra utalt, hogy ez az állapot beáll, ha május végéig nem sikerül megkötni az új közszolgáltatási szerződést. Félreértésnek nevezte, hogy Tarlós István szavait úgy értelmezték, hogy március 1-jétől paraméterkönyv-változás és lényeges járatcsökkentés lesz. Arra is kitért: a hitelválság és a közszolgáltatási szerződés megkötésének hiánya annyira "egybecsúszhat", hogy lehetséges: sokkal nagyobb problémával is szembe kell nézni mint önmagában a paraméterkönyvvel.

A hvg.hu megkérdezte a Főpolgármesteri Hivataltól, lehet-e már tudni bővebbet arról, milyen arányú járatritkítást terveznek, és az milyen vonalakat, illetve járműveket érintene. Tarlós Istvántól a következő választ kaptuk: „Már látható, hogy még egy esetleges járatritkítás is milyen politikai izgalmat vált ki. Régóta utalok rá, hogy tessék elképzelni, mi történne másnap, ha megállna a BKV. Nem mondtam különben, hogy mikortól kell a járatcsökkentéseket végrehajtani, hanem azt mondtam, hogy a közgyűlésnek február 29-én foglalkoznia kell a paraméterkönyvvel. Ami így is van. 2011-ben a kormány segítségével és a normatívával eleve volt fedezet a szolgáltatásra. Jelenleg nincs még normatíva sem, nem lehetünk biztosak semmiben.”