A volt ombudsman az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményében arról írt, hogy 2014. szeptember 29. előtt, azaz mielőtt az ő mandátuma lejárt volna, a felügyelő hatóság vezetőjét jogszerűen nem lehetett volna elmozdítani.

Hangsúlyozta, "mindez így van az alaptörvény szerint is, amely alapján az adatvédelmet független hatóság felügyeli". Ez a fogalom az Európai Unió adatvédelmi irányelvéből származik, és 2004 óta azon az adatvédelmi biztost kell érteni - magyarázta, hozzátéve: az adatvédelmi biztos korai elmozdítása az alaptörvényt is sérti.

Úgy fogalmazott, "a megoldás jelen helyzetben Jóri András mandátumának visszaállítása, és az úgynevezett Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság átnevezése Adatvédelmi Biztos Hivatalára. Mivel az adatvédelmi biztos volt munkatársait munkajogi szabályokat sértő módon elbocsátották, ezért ezzel egyidejűleg intézkedni kell jogviszonyuk helyreállításáról is."

Jóri András

Stiller Ákos

Jóri András utalt arra, hogy Péterfalvi Attila, a NAIH elnöke az utóbbi hónapban többször a sajtónyilvánosság előtt fejtette ki, hogy az új hatóság független. Jóri András szerint azonban "az EU joga szerint a függetlenség feltétele, hogy az adatvédelmi hatóság vezetője ne legyen mandátuma előtt elmozdítható. 2011. december 31-én ez történt: a függetlenség megsértésével hoztak létre új adatvédelmi felügyelő szervet."

Péterfalvi Attila hétfői budapesti sajtótájékoztatóján kiemelte: az általa vezetett új intézmény teljes egészében független, és megfelel a vonatozó európai uniós irányelvben megfogalmazott kritériumoknak.

Az európai adatvédelmi nap (január 28.) alkalmából bemutatta az új intézményt, és elmondta, a hatóság megalakulása szorosan összefügg az alkotmányozási folyamattal, továbbá szorosan kapcsolódik az ombudsmani rendszer átalakításához. Hozzátette: az új, "egybiztosos" rendszerrel nyilvánvalóvá vált, hogy az adatvédelmi ombudsmannak ezt a struktúrát el kell hagynia, hiszen nem lehet helyettese az alapjogi biztosnak, mert akkor nem lehetne független.